Felső értékhatár eltörölve

Sportfinanszírozás másként

187

Nem egészen egy évvel ezelőtt, pontosabban a múlt esztendő májusának végén jelent meg ama 2017/38-as sürgősségi kormányrendelet, amely révén újólag módosították és kiegészítették a 2000/69-es testnevelési és sporttörvényt. Amint már arról annak idején lapunkban is beszámoltunk, a szóban forgó jogszabály megindokolási szövegrészében többek között utalás volt arra, hogy egyes törvényes előírások között nem volt meg a kellő összhang, aminek okán akár áldatlan állapotok is kialakulhattak, illetve az ellenőrző hatóságok bizonyos finanszírozásokat jogszabálysértőnek tartva azok visszatérítésére kötelezték a helyi közigazgatási hatóságokat. Nos, ezen a téren kívántak rendet teremteni, illetve lehetővé tenni adott értékhatáron belül és adott törvényes feltételek betartása közepette a sporttevékenységek, valamint a sportstruktúrák helyi költségvetésből történő finanszírozását.

A sportfinanszírozási újdonságokat magával hozó sürgősségi kormányrendelet utóélete igen viszontagságosnak bizonyult, ugyanakkor annak jó néhány előírása ma már nem is úgy „hangzik”, mint 2017 májusának végén. Nem, mert időközben azt megküldték törvény általi szentesítés végett a parlamentnek, de onnan amint már arra utaltunk, egy viszontagságos utat bejárva került ki a minap: a Hivatalos Közlöny április 17-i számában jelent meg az a 2018/90-es törvény, amely révén jóváhagyták módosításokkal és kiegészítésekkel a szóban forgó 2017/38-as sürgősségi kormányrendeletet. De lássuk, mi is történt. A kormány annak rendje-módja szerint a sürgősségi kormányrendeletet – megfelelően a vonatkozó törvényes előírásoknak – beterjesztette jóváhagyás végett a parlamenthez, méghozzá sürgősségi eljárás keretében. A szenátusban simán és gyorsan átment a törvénytervezet, s arra még 2017. július 4-én rábólintottak. A képviselőház állandó bürójában szeptember 12-én ismertették, ezt követően került sor a szakbizottsági véleményezésekre, majd december 13-án annak megszavazására. Meg kell jegyeznünk, hogy a parlamenti vita során a kormányrendelet egyes előírásait módosították, illetve újabb szövegrészekkel is kiegészítették. Az államelnökhöz kihirdetés végett december 20-án küldték meg. Az államelnök viszont január 10-én úgy döntött, hogy kérelmezni fogja a törvény újratárgyalását.

Államelnöki kifogások
Nem kell ahhoz jogásznak lenni, hogy az államelnöki újratárgyalási kérést elolvasva számot adhassunk annak megindokoltságáról. Így többek között az államelnök azt kifogásolta, hogy a hivatásos sportolói jogállást függővé tette a törvény attól, hogy az az élsportoló szerződést kössön, méghozzá sporttevékenységi szerződést az egyik vagy a másik sportstruktúrával, mint ahogy azt is joggal kifogásolta, hogy a magánjogi jogi személyiséggel rendelkező entitások a hatályos törvények értelmében nem kaphatnak ügykezelésbe vagy ingyenes használatba köztulajdonban lévő javakat (ugyanis a törvényben szerepelt egy ilyen jellegű előírás is). Ilyenképpen kénytelen-kelletlen helyet kellett adni az újratárgyalási kérelemben szereplő egyes kifogásoknak, s a képviselőház március 26-i ülésén tűzték újólag napirendre a törvényt, annak megszavazására pedig március 28-án kerül sor. Április 5-én megküldték az államelnöknek kihirdetés végett, arra sor is került április 13-án, majd – amint már arra utaltunk – a szóban forgó 2018/90-es törvény a Hivatalos Közlöny április 17-i számában jelent meg és április 20-tól vált hatályossá.

A lehetőségek függvényében
A minap hatályba lépett törvény egyik leglényegesebb előírása az, amely értelmében a helyi költségvetésekből kiutalható pénzösszegek, illetve finanszírozási lehetőségek tekintetében eltörölték a sokak által kifogásolt 5%-os értékhatárt. A kormányrendeletben az szerepelt, hogy a helyi közigazgatási döntéshozatali hatóságok határozatai révén a jóváhagyott helyi költségvetés legfeljebb 5%-ig terjedő pénzösszegek utalhatók ki, az alárendeltségükbe tartozó sport arcélű intézmények tevékenységének, valamint a helyi sportstruktúrák tevékenységének a finanszírozására. Nos, ezt a szakaszt átfogalmazták olyan értelemben, hogy kibővítették a finanszírozható tevékenységek körét, egyidejűleg a sport infrastruktúra-finanszírozási lehetőségével. Ugyanakkor kikerült a jogszabály szövegéből az az akár félreérthető szintagma is, miszerint „a hazai és a közösségi jogszabályozás tiszteletbe tartásával az állami segélynyújtás tekintetében”. Nos, a törvény értelmében ezentúl a jóváhagyott költségvetés alapján, illetve a pénzügyi lehetőségek függvényében kerülhet sor a helyi költségvetésekből a sporttevékenységek, valamint az infrastruktúra finanszírozására. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy kibővült, megnövekedett a helyhatóságok mozgástere. Igen ám, de az idei költségvetés jóváhagyására már időközben sor került, másrészt köztudott, hogy a pénzforrások tekintetében a lehetőségek ez évtől kezdődően ugyancsak beszűkültek. Nehezen képzelhető el, hogy szélesen nyírhatnak a helyi tanácsok finanszírozási lehetőségei, hisz igen gyakran hallani, hogy manapság nem jut pénz erre sem, arra sem, sokszor még a személyzet bérére sem. Csíkszeredában például állítólag nincs lehetőség a diákok színházi belépőjegyei díjszabása legalább 70%-ának szubvencionálására, holott e tekintetben a törvény nem lehetőségről, hanem kötelezettségről beszél.
Egy másik újdonság, hogy a teljesítménysportolók, illetve a profik esetében a törvény nem teszi kötelezővé, csupán csak lehetővé, hogy sporttevékenységi szerződést kössenek egy adott sportstruktúrával. Egyébként a sporttevékenységi szerződésekre vonatkozóan jó néhány előírást tartalmaz a nemrégiben megjelent 2018/25-ös sürgősségi kormányrendelet is, mindenekelőtt az azok alapján realizált jövedelmek megadózására és társadalombiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettségekre vonatkozóan. A jelek szerint a kormány ezeket a jövedelmeket „felszínre szeretné hozni”, illetve meg szeretné akadályozni a „zsebből történő kifizetéseket”. Még egy dolgot meg kell említenünk: a honatyák helyet adva az államelnöki kifogásnak, a törvény szövegéből törölték azt az előírást, miszerint magánjogi entitásoknak ingyenesen ügykezelésbe vagy bérbe adhatók köztulajdonban lévő javak.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.