Félrevezető adatbázis

Iható a víz Hargita megyében

865

Ihatatlan a csapvíz több Hargita megyei községben – legalábbis ezt állította a recorder.ro portál, amely a megyei egészségügyi igazgatóságok adatai alapján elkészítette az ország vidéki ivóvízhálózatának interaktív térképét. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor tévesen értelmezték az adatokat, mert egyszerűen nem értenek hozzá. Lapunk több érintett település polgármesterét is megkérdezte, az elöljárók is szinte egyhangúlag cáfolták, hogy ihatatlan lenne náluk a vezetékes víz.

Tévesen értelmezték az adatokat. Fogyasztható a csapvíz a megyében                              Fotó: László F. Csaba

Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője lapunknak elmondta: a Recorder újságíróinak végkövetkeztetése nem felel meg a valóságnak az ivóvíz minőségét illetően, mivel az adatok helytelen felhasználásával született.
– Bár elkérték az összes vízeredményt, és mi rendelkezésükre bocsátottuk, a mi statisztikánk rendkívül színes képet mutat, például az alul- vagy túlklórozás már rossz eredményként jelenik meg, viszont ez még nem jelenti azt, hogy az ivóvíz fogyasztásra alkalmatlan, mert az előfordulási gyakoriságot, illetve más szempontokat is figyelembe kellene venni ez esetben – fogalmazott a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.

Kontár munka
A Recorder által közzétett eredményeket illetően hasonló állásponton volt Zólya László, a Harvíz vezetőtanácsi tagja is.
– Ez egy szenzációhajhász cikk volt. Amatőr emberek írták, azt gondolva, hogy ezzel segítenek. Azt mondják, hogy Hargita megyében a víz nem iható, anélkül, hogy tisztában lennének azzal, hogy mit jelent az iható víz. Aki az adatokat feldolgozta, annak fogalma nem volt, hogy mit jelent az ivóvíz minősége – nyilatkozta lapunknak. A szakértő szerint az adatbázisban feltüntetett információk lehetnek igazak, de a problémák nem a Harvíz által üzemeltetett rendszerekben vannak, hanem azokban, amelyeknek üzemeltetői „nem kértek a regionális szolgáltatóból”.

Megyei helyzetkép
A Harvíz csak Parajdon, a faluban szolgáltat, ahol ellenőrizhető módon 2019-ben nem voltak vízminőségi gondok. A probléma abból eredhet, hogy a Parajd községhez tartozó két Sófalva amelyek nem kértek a Parajdon befogott Küküllő-vízből, saját befogásokból látják el a két falut, olyan vízzel, aminek rendszeres, szakszerű kezelése nem biztosított. Oroszhegyen a község falvait az ivói vízműből származó kezelt vízzel a Harvíz látja el. Itt nincsenek problémák. Oroszhegy falut azonban nem az ivói rendszerből táplálják, hanem helyi ivóvízbefogásból, amit nem a Harvíz üzemeltet. Az ivói vízen legfeljebb zavarossági gondok lehettek volna, de bakteriális fertőzés nem, mert a vízmű jól működik. Egyedül Csíkszentsimonban jogosak az észrevételek: ott nem építették meg azt a klórozó házat, amelyet eredetileg terveztek, ezért a vezetékbe adagolt klór nem egyenletes eloszlású.

Polgármesteri összhang Udvarhelyszéken
Bokor Sándor, Parajd polgármestere lapunk kérdésére megerősítette: a községen belül, Parajdon jól működik a vízmű, ellenőrzött a víz minősége, a két Sófalván (Alsó- és Felsősófalva) van gond.
A két település ugyanis több mint ötvenéves ivóvízhálózattal rendelkezik. Összesen 10-15 forrásból gyűl össze a víz. Próbálják ugyan klórozni, de tavasszal hóolvadáskor vagy esőzésekkor nem lehet ugyanazt a vízminőséget elérni. A helyi önkormányzat egyébként egy uniós és kormánytámogatásból finanszírozott beruházással igyekszik megoldást találni a helyzetre. Mindkettőnél kiírták a közbeszerzési eljárást. A két beruházás lényege, hogy a parajdi, jó minőségű ivóvizet fogják a két Sófalvára is bevezetni. Addig is a két településen a községházához tartozó közintézményeket – így köztük az iskolákat, orvosi rendelőket – ivóvíztartályokkal, azonkívül a lakosság figyelmét felhívják, hogy csak saját felelősségükre használják a jelenlegi, elavult vezetékhálózaton érkező ivóvizet.
– Nem lehet az mondani, hogy Parajdon gond van az ivóvízzel, legfeljebb azt, hogy a községhez tartozó két településen, a régi vízvezeték-hálózat elvavultsága miatt néha gondok vannak – szögezte le a polgármester. Sándor József, Felsőboldogfalva polgármestere is sietett leszögezni: náluk az ivóvíz minőségével nincs gond, a megyei egészségügyi igazgatóság kéthetente mintát vesz és ellenőrzi a víz minőségét. Eddig csak olyan jelentést kapott az önkormányzat, miszerint minden megfelel a törvényes előírásoknak. Bálint Elemér-Imre, Oroszhegy polgármestere elmondta: csak tavasszal hóolvadáskor szokott gond lenni, az Oroszhegyet ellátó forrásokba a megeredt víz ilyenkor belemossa az avart, és így nitrátok kerülnek a vízbe. Utoljára rossz teszteredményekre tavaly márciusban volt példa, de azt nagytakarítás és fertőtlenítés követte, azóta minden rendben.

Gyergyószéken sem gondolták másként az elöljárók
Gyergyószéken négy település került fel arra a térképre, amelyet a recorder.ro portál készített az Országos Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) 2019-es adatainak használatával: Gyergyószentmiklós, Gyergyócsomafalva, Gyergyó­töl­gyes és Galócás. Gyergyó­cso­ma­falva polgármesteri hivatala az interaktív térkép megjelenését követő második napon közleményt adott ki, melyben cáfolta a portálon megjelent adatok hitelességét.
A községi víz- és csatornázási közszolgálat által szolgáltatott víz mikrobiológiailag és fiziko-kémiai szempontból rendszeresen bevizsgált és emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz – áll a közleményben, melyből kiderül, hogy a község 2019-ben 72 alkalommal végeztetett vízvizsgálatot a megyei közegészségügyi igazgatóság laboratóriumában. Ezek közül 34 mikrobiológiai vizsgálat volt, és csupán két alkalommal azonosítottak be coliform-baktériumokat minimális mennyiségben.
Egyetlen esetben sem tevődött fel a szolgáltatás leállításának, sem felfüggesztésének szükségszerűsége, vagy egyáltalán gondolata sem – olvasható a közösségi oldalon és a község honlapján is megjelent közleményben.
Radu Țărant, Galócás polgármesterét telefonon értük el: az elöljáró elmondta, felhívták a figyelmét a megjelentetett interaktív térképre, és arra, hogy a község pirossal van jelölve, ő viszont valótlannak tartja az ott megjelent adatokat.
– Meglepő, számomra érthetetlen eredmények ezek: a közegészségügyi igazgatóság ismétlődően mintákat vesz a vezetékes vízből, de egyetlen alkalommal sem jelezték, hogy probléma lenne az ivóvíz minőségével – közölte az elöljáró.
Radu Țăran elmondta: a település vízgazdálkodásával egy gyer­gyó­szentmiklósi cég van megbízva, ők elvégeztetik ugyan a szükséges ellenőrzéseket, de az önkormányzat nem közli azok eredményeit a lakossággal.
Annak ellenére, hogy a térképen Gyergyószentmiklós is pirossal van jelölve, a tanulmány szerint az elemzés során csak az 5000 lakosnál kisebb településeket ellenőrizték, ebben az esetben a közigazgatásilag idetartozó Gyilkostó üdülőtelepet.
– Folyamatosan végeztetünk méréseket, és tudatában vagyunk annak, hogy a gyilkostói vízellátás sok esetben nem felel meg az elvárásoknak, mivel régi a rendszer és elavult a technológia, amivel dolgozunk. Ezek a problémák időszakosak, és remélhetőleg a kö­zeljövőben megszűnnek, hiszen most folyik egy közbeszerzési eljárás, és ahogy kiválasztottuk a kivitelezőt, új vízház és szennyvíztisztító állomás építése kezdődik el az üdülőtelepen – mondta el érdeklődésünkre Nagy Zoltán polgármester.
Vancu Marcel, Tölgyes polgármestere ugyancsak kételkedett az adatok hitelességében: elmondása szerint a település vezetékes vizét hetente ellenőriztetik, és eddig 2-3 alkalommal volt alacsonyabb a klór szintje a megengedett értékeknél, más eltérést nem találtak.
A legutóbb érkezett vizsgálati eredmények is a megengedett paramétereken belül vannak, hiszen nekünk is érdekünk, hogy tiszta, jó minőségű víz jusson a háztartásokba. A tölgyesi víz olyan saját forrásból, olyan mélységből jön, hogy a szennyezettsége elképzelhetetlen – fejtette ki álláspontját Vancu Marcel.

Csíkszék sem kivétel
Csíkszereda környékén Csík­szent­imre, Csíkszentsimon, Csík­szentkirály és Gyimesfelsőlok voltak azok a községek, amelyek ivóvizeit a Recorder újságírói a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság adatai szerint fogyasztásra alkalmatlannak minősítették.
Az említett települések vezetői egyetértenek abban, hogy a felmérés eredménye helytelen, hiszen rendszeresen ellenőrzik közhasználatú vizeiket, és a víz minősége nem haladta meg azokat a paramétereket, amelyek az ivóvizet fogyasztásra alkalmatlanná tennék. Gyimesfelsőlok, Csíkszentimre és Csíkszentkirály önkormányzatai saját ivóvízhálózattal rendelkeznek, az ivóvizet erdei forrásaikból nyerik. Mindhárom település polgármestere egybehangzóan állította, hogy bár a tavalyi felmérések szerint kevesebb klór volt az ivóvízben, mint amennyit a törvény előír, ez önmagában mégsem jelenti azt, hogy a víz minősége nem megfelelő. Mindhárman állították, hogy jó minőségű vizet biztosítanak a lakosságnak. Tar Gyöngyi megerősítette, hogy mindhárom településen a klór mennyiségének beállításával volt probléma tavaly, de mivel sem mikrobiológiai szennyeződést, sem káros vegyi anyagokat nem találtak a vízben ez nem rontotta a víz minőségét, illetve nem volt veszélyes az egészségére. Csíkszentsimon polgármestere, Kozma István lapunknak elmondta: Csíkszentsimon és Csatószeg ivóvizét a Harvíz Rt. biztosítja, ennek minőségét pedig folyamatosan ellenőriztetik, és mindig megfelelt az előírásoknak.
– Községünkben két borvíz­töltödének és egy sörgyárnak is vannak kútjai, ezek laboratóriumában pedig gyakran ellenőrzik a vizet, így ha valami probléma felmerülne, azonnal a tudomásunkra jutna, de erre még nem volt példa – nyomatékosította az elöljáró.

HN-összeállítás

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek