Félezer gyermek regölte a múltat a várban

Mesés élmény volt a II. Székelyföldi Legendárium Karnevál

1 426

Vajdaságól és Ukrajnából is érkeztek iskolás színjátszók – túllépte Székelyföld és az ország határait a II. Székelyföldi Legendárium Karnevál. Napsütést hozó tündérek és vihart kavaró ördögök, legendás hősök serege népesítette be június 2-án, szombaton a Székelytámadt-várat.

Lelkes legendaregélők. Láthatóan élvezték a szereplést a kicsik Fotók: Lázár Emese

Felsőcsernáton, Hármasfalu, Oroszhegy, Betfalva, Csík­falva, Csíkszereda, Csík­szent­ki­rály, Csíkcsicsó, Csík­me­na­ság, Gyi­mesfelsőlok, Kéz­di­mar­ton­fal­va, Kéz­diszentlélek, Ko­bát­falva, Ko­rond, Kovászna, Nyá­rád­magya­rós, Nyárádszereda, Szé­kely­száldobos, Sepsiszentgyörgy, Székelyszentlélek, Székely­derzs, Parajd – csíkszéki, háromszéki, maros- és udvarhelyszéki általános iskolások jelentkeztek arra, hogy a második Székelyföldi Legendárium Karneválon bemutassák kedvenc legendájuk, mondájuk dramatizált változatát. A házigazdákat – a szervezők legnagyobb csalódására – csupán egyetlen udvarhelyi iskola diákjai képviselték a seregszemlén. A Benedek Elek Pedagógia Líceum step by step osztályosai viszont megállták a helyüket: a szó szerint tökös, a Telekfalvi töklámpás legendáját bemutató előadásukkal lenyűgözték a zsűrit, megnevettették a publikumot.
Nagy elégtétel volt viszont a szervezőknek, hogy a Székelyföldi Legendárium Karneválra való invitáció meghallgatásra talált Vajdaságban és Kárpátalján, így volt vendége az eseménynek a szerbiai Csantavérről a Hunyadi János Általános Iskola és az ukrajnai Gátról a Kovács Vilmos Középiskola csapata. Utóbbiak saját alma materük mondáját hozták el Székelyudvarhelyre, előbbiek pedig egy helyben gyűjtött, a Kárpát-medencei legendáriumba illő történettel jeleskedtek.
– Nem új keletű a kapcsolat a Legendárium csapatával, Fazakas Szabolcsékkal egy közös mondagyűjtő projekt kapcsán találtunk egymásra évekkel ezelőtt. Meghívtak a karneválra, így jöttünk most el a gáti Gézengúzok színjátszókkal ide, és hoztuk el a gyűjteményünkben lévő, a helységhez kötődő Szépasszony dombja című legenda színpadi feldolgozását. A gyerekeknek hatalmas élmény, hogy itt lehetnek, hiszen első ízben lépnek fel nem magyarországi, hanem más külhoni magyarok lakta területen. Két határt kellett átlépni, nagy volt az izgalom, hosszú és fárasztó volt az út, de kárpótolt mindenért, köszönjük a szeretetteljes fogadtatást, a sok élményt, amit itt kaptunk – fogalmazta meg lapunknak élményeit a kárpátaljai színjátszók egyik kísérője, Kocsis Juliánna tanárnő.

Minden jó, ha vége jó
Ragyogó napsütésben indult a nap. A Székelytámadt-várban lévő Eötvös József Szakközépiskola belső udvarán felállított színpadon a parajdi mondamesélők indították a műsort, aztán sorra lépett a pódiumra a 26 településről érkezett, közel félezer általános iskolást számláló színjátszó csapat. Forrást fakasztó jó tündérek, ármánykodó gonoszok, hegyeket mozgató óriások, sziklát görgető ördögök, cselszövő manók, furfangos székely menyecskék és embereik, váraikat védő nyalka vitézek, kutyafejű tatárok, hódító törökök, de még maga Mátyás király is ott sétált a Székelytámadt-vár udvarán, visszarepítve a szemtanúkat a mának is érvényes tanításokat közvetítő, legendákkal átszőtt múltba. A régi idők hangulatát az Arany Griff Rend páncélos, sodronyinges lovagjai erősítették: az előadások szünetében korabeli harci bemutatókkal szórakoztatták a kíváncsi népek apraját-nagyját. Aki elbágyadt, megéhezett, szomjazott, hűsölhetett az évszázados falak árnyékában, ehetett és ihatott. Volt keletje a Székelyföldi Legendárium színes, érdekes portékáinak és csodálója is akadt szép számban az első alkalommal közszemlére bocsátott mini székely gőzösnek. Az 1920-as MÁV-mozdony élethű, kicsinyített mását – mondta el lapunknak a Legendárium projekt ötletgazdája, Fazakas Szabolcs – remélhetően, még ezen a nyáron sínre teszik a Szejkefürdőn megálmodott Mini Erdély Parkban.
Szélvihar, jégeső – a délutáni órákban alaposan meggörgették az égben a szekeret az ördögök, de akárhogy is igyekeztek, a karneválozókon nem fogtak ki. A szervezők gyorsan intézkedtek, az osztálytermekbe terelték a gyermeksereget, így az utolsó tíz előadást ott mutathatták be, s végül, mint a mesékben: győzött a jó szándék s akarat. A hirtelen jött vihar még kalandosabbá, emlékezetesebbé tette az egész napos rendezvényt, aminek fénypontja ez alkalommal is a színjátszók felvonulása volt. A gyermeksereget a Legendárium közismert rajzfilmfigurái kalauzolták a város főutcáin. Ott csetlett-botlott Csetlik, vigyorgott a vörös ördög és a bámészkodóknak integetve vonult Szőrmanó is a jókedvű sereggel.

Budapesti kirándulás a jutalom
A nap végén az Evilági együttes koncertje is jól megmozgatta a társaságot, és az eredményhirdetés sem maradt el. A bemutatott 15-20 perces előadásokat – hiszen ebben az esztendőben tétje is volt a legendás karneválozásnak – szakmai zsűri értékelte. Az érthető, ékes magyar beszéd, a zenei aláfestés, a dramaturgia, a díszlet és jelmez, de mindenekelőtt a felszabadult csapatjáték öröme volt a mérvadó, ami alapján odaítélték a legjobbaknak járó értékes díjakat. Az ítészek – Dáné Szilárd tanfelügyelő, Mezei Gabriella színművésznő, Szabó Zsuzsanna tanítónő, Miklós Zoltán múzeumigazgató és a Székelyföldi Legendárium és karnevál megálmodója és atyja, Fazakas Szabolcs – döntése alapján az V–VIII. osztályos kategóriában a III. díjat a székelyderzsi János Zsigmond Általános Iskola csapata, a II. díjat a csíkmenasági Gál Sándor Általános Iskola csapata kapta, a fődíjas a csíkcsicsói Kájoni János Általános Iskola csapata lett. Az I–IV. osztályos kategóriában a III. díjat a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola diákjai, a II. díjat a Csíkfalvi Általános Iskola csapata érdemelte ki. Az elemiseknél a házigazdákat képviselő székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum mondaszínjátszói vitték el a pálmát.
Summázni illik: mi a legfőbb érdeme a félezer gyermeket és legalább ugyanennyi látogatót megmozgató II. Székelyföldi Legendárium karneválnak? Nemcsak az, hogy egy napra ismét életet vitt a Székelytámadt-várba, hanem mindenekelőtt, hogy szombaton újra bizonyítást nyert: a 21. századi ifjúságot nemcsak a modern kor vívmányai, de a múlt csodás történései is érdeklik, nem idegen tőlük a népviselet, népi szokások, népdalok és mondák világa, nyitottak a rendhagyó történelemórákra. Csupán egy jó ötlet, kiváló pedagógusok, szervezők és fáradságot nem ismerő, lelkes csapatmunka kell ahhoz, hogy mindez egyetlen nap alatt kiderüljön. Mi azzal búcsúztunk: szép volt, jó volt, köszönjük az élményt, és találkozzunk jövőben, a harmadik, még népesebb legendás karneválon!

Lázár Emese

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.