Feketelista az adósokról

38

Az ilyen jogszabály-módosítások kapcsán okkal feltételezhető, hogy ezt-azt figyelmen kívül hagytak, erről-arról megfeledkeztek. Itt van például az ANAF elnökének az adóeljárási törvénykönyv vonatkozó előírásai alapján meghozott, a különleges végrehajtásokkal kapcsolatos 2015. december 30-án megjelent rendelete. Ilyen eljárásra ugyan még az idén nem kerülhetett sor, de a rendelet módosítása máris „esedékessé” vált. A Hivatalos Közlöny február 2-i számában jelent meg a már említett rendeletet módosító 2016/514-es rendelet. Ugyancsak az elmúlt esztendő decemberében jelent meg a közepes nagyságrendű adófizetők ügykezelési tevékenységének megszervezésére vonatkozó, 2015/3649-es adóügynökségi rendelet. Azt is módosították, nevezetesen a február 4-én megjelent 2016/560-as rendelettel. A kormány múlt szerdai ülésén az Adótörvénykönyv alkalmazási normáira vonatkozó, január 13-án megjelent 2016/1-es kormányhatározat is „sikeresen átesett” egy módosítási műtéten. Időközben az korrekciós műtétre is szorult: a Hivatalos Közlöny február 3-i számában helyreigazítást közöltek annak egyes szövegrészei vonatkozásában, és bizonyára az át fog még esni különböző „plasztikai műtéteken”, de ez bekövetkezhet az Adótörvénykönyv esetében is, ugyanis a múlt csütörtökön egy szakmai konferencián erre vonatkozó elképzeléseket vázolt fel a pénzügyminisztérium vitatott személyiségű államtitkára, Gabriel Biriș.

Nyilvánosságra hozható
Ha a szakmai figyelmét nem is, de a nagyközönségét jobbára elkerülte az új Adóeljárási Törvénykönyv. Érdemes lenne azonban abba alaposan beletekinteni, mert ugyancsak tartalmaz jó néhány újdonságot, sőt meglepetést is. Itt van például annak a 169-es szakasza. Nos, ennek a szakasznak az értelmében az adóhatóságok kötelesek a saját honlapjukon közölni azon magán- és jogi személyek listáját, akik hátralékos fiskális kötelezettségeket jegyeznek, valamint ezen kötelezettségeknek a kvantumát. A szóban forgó jegyzéket évnegyedenként közlik a megelőző évnegyedre vonatkozóan a következő évnegyed első hónapjának az utolsó napjáig, s annak tartalmaznia kell a megelőző évnegyed végén jegyzett és a lista közlésének időpontjáig ki nem fizetett hátralékos fiskális kötelezettségeket. Ez utóbbiak értékhatárára vonatkozóan az ANAF elnökének kell meghoznia egy rendeletet. A Fiskális Eljárási Törvénykönyvben az is szerepel, hogy a közlés előtt az adósnak jegyzéket kell küldeni az adósságára vonatkozóan. A vonatkozó adóügynökségi rendelet megszületett: a Hivatalos Közlöny február 3-i számában jelent meg az Országos Adóügynökség elnökének a hátralékos fiskális kötelezettségeket jegyző adósok listája közlési eljárására vonatkozó, 2016/558-as rendelete, s ugyanezzel a rendelettel jóváhagyta a már említett értékhatárokat is. Ez utóbbival kapcsolatosan utalnánk arra, hogy például amennyiben egy olyan magánszemély, aki független módon gazdasági tevékenységet folytat és hátralékos fiskális kötelezettséget is jegyez, csak abban az esetben kerül fel a nyilvánosságra hozandó „feketelistára”, ha az általa jegyzett adósság meghaladja az 500 lejt. A másabb kategóriákba tartozó magánszemélyek esetében ez az értékhatár 100 lej. Itt jegyeznénk meg azt is, hogy az Adóeljárási Törvénykönyv már említett 162-es szakasza értelmében hasonló módon közölni kell a helyi adók és illetékek esetén felhalmozódott adósságokat is, ez a polgármesteri hivatalok adóügyosztályaira hárul. Az adósságok kvantuma, azaz az értékhatár tekintetében a helyi tanácsnak kell határozatot hoznia.

A „feledékenység” ára
Akárcsak eddig is, az új Adóeljárási Törvénykönyvben is vannak olyan előírások, amelyek értelmében „büntetendő” az adófizetési kötelezettségek elmulasztása, azaz a vonatkozó határidők be nem tartása. A jogszabályban tételes utalás van arra, hogy amennyiben az adófizető nem tesz eleget befizetési kötelezettségének a megszabott határidőig, akkor kamat és késedelmi kamat megfizetésére kötelezett. Ám bírságra számíthat akkor is, ha az adóhatóság által ügykezelt fiskális követelésekről nem nyilatkozik vagy inkorrekt módon nyilatkozik. Ez utóbbi rendszerint akkor derül ki, amikor felülvizsgálatra kerül sor, s a jogszabály értelmében az úgynevezett be nem vallási büntetést (penalitate de nedeclarare), a tényállás megállapítását követő naptól kell fizetnie mindaddig, amíg befizetésre kerül a követelt összeg. Egyébként erről a büntetésről sok mindent megtudhatunk elolvasva az Adóeljárási Törvénykönyv 81-es szakaszát.
Tehát 2006-tól kezdődően a fizetési kötelezettségek határidejével, illetve azok korrekt, pontosabban inkorrekt bevallásával kapcsolatosan három különböző büntetés róható ki. A be nem vallott büntetés 0,08 százalék/nap, s ezt a megállapított összegre vetik ki. A határidő elmulasztása okán alkalmazandó kamat 0,02 százalék/nap, s az a hátralékos kötelezettség kvantumára alkalmazandó a befizetés napjáig minden egyes napra vonatkozóan. A késedelmi kamat 0,01 százalék/nap, s azt ugyancsak a be nem fizetett adókötelezettség kvantumára számítják.
A helyi költségvetéssel szembeni kötelezettségek elmulasztása esetén is alkalmazandók a szankciók. Ebben az esetben a hátralék kvantumának egy százalékát kell befizetni késedelmi kamat címén, de azt nem napra számítják, hanem minden egyes hónapra, el egészen a befizetés időpontjáig. (Amennyiben nem egy vagy két hónapról van szó, akkor a késedelem időtartamával arányosan kell kiszámítani a bírság kvantumát.)

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.