„Fegyelmezetlen” közkegyelem

59

Tegnapi lapszámunkban már részletesen beszámoltunk a közkegyelemre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet-tervezettel, valamint a büntető törvénykönyv és a büntető eljárási törvénykönyv módosítására és kiegészítésére vonatkozó, ugyancsak sürgősségi kormányrendelet-tervezettel kapcsolatos ellentmondásos fejleményekről. Nem amnesztiáról van szó (amelyről egyébként a büntető törvénykönyv 152-es szakasza rendelkezik), hanem a közkegyelemről, amelyre vonatkozóan a büntető törvénykönyv 165-ös szakasza tartalmaz előírásokat. Egyébként a múlt esztendőben igen diszkrét módon a jelenlegi igazságügyi miniszter, Florin Iordache, akkori képviselőház-elnöki minőségében szándékozott egy közkegyelmi jogszabályt napirendre tűzni. Időközben kiderült, hogy a törvénytervezet a lakosság széles köreiben kedvezőtlen fogadtatásra találna, a közhangulat ellenzi az elítéltek szabadon bocsátását, s lévén, hogy a parlamenti választások is közeledtek, akkor elesett ennek a jogszabálytervezetnek az ügye. A választási eredmények közzétételét követően Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt elnöke egy sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolva kitérő, homályos választ adott, mármint arra vonatkozóan, hogy most a parlamenti többségük erejében bízva napirendre tűznék-e a közkegyelemre vonatkozó jogszabálytervezetet. Az elmúlt hetekben viszont olyan fél szájjal megfogalmazott nyilatkozatok is napvilágot láttak, miszerint mégiscsak indokolt lenne egy ilyen jogszabály meghozatala, s érvként két dologgal hozakodtak elő: túlzsúfoltak a börtönök, az embertelen fogva tartási körülmények okán indított pereket az Emberi Jogok Európai Bíróságán rendszerint megnyerik a felperesek, s annak okán tetemes összegek kifizetésére kötelezték a román államot is. Az államelnökhöz is az utóbbi napok során eljuthattak bizonyos „megbízható értesülések”, s erre enged következtetni a január 17-i sajtónyilatkozata is. Abban azt hangoztatta, hogy a parlament „érettségét” bizonyítaná az, ha nem fogadnának el olyan törvényeket, amelyek révén vád alá helyezettek ügycsomóit kívánnák kifehéríteni. Másnap, azaz szerdán, amint az már ismeretes, váratlan látogatást tett a kormányfőnél, arra próbálva rábírni Grindeanut, hogy az aznapi kormányülésen ilyen jellegű jogszabályt, azaz sürgősségi kormányrendeletet ne tűzzenek napirendre. Nem is tűztek, de az sem kizárt, hogy szándékukban állt. Szerda délután a kormányülésen elhangzottak nyomán az igazságügyi minisztérium honlapjára felkerült a közkegyelemre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezetének, valamint a büntető törvénykönyv és a büntető eljárási törvénykönyv módosítására és kiegészítésére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletnek a szövege. Nos, az előbbi esetében a szövegben tételesen szerepel az is (a 6-os és a 7-es szakaszban), hogy „a jelen sürgősségi kormányrendelet rendelkezései csak azon cselekedetekre alkalmazandóak, amelyeket 2017. január 18-ig követtek el”, illetve az, hogy „a jelen kormányrendelet 2017. február 18-án lépik érvénybe”.
Keddi lapszámunkban már felvázoltuk, mit is tartalmaznak, legalábbis nagyvonalakban a szóban forgó két sürgősségi kormányrendelet tervezetei. A tegnapi nyilvánosságra hozást követően az igazságszolgáltatási intézményrendszer érdekképviseletei elégedetlenségüknek, tiltakozásuknak adtak hangot (de nem csupán azok). A Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) által kiadott közleményben többek között az szerepel, hogy egy alaposabb elemzésre van szükség, főleg a törvénykönyvek módosítása és kiegészítése tekintetében, és a dolgokat nem szabad elsietni. Hasonló hangvételű, sőt talán keményebben fogalmazó közleményt hozott nyilvánosságra a Romániai Bírák Országos Szövetsége (UNJR) is, amelyben többek között azt hangoztatják, hogy a kormány titokban akart elfogadni olyan jogszabálytervezeteket, amelyeket egyébként nyilvános vitára kellett volna bocsátani és kikérni a legfelsőbb bírói tanács véleményét is. Románia legfelsőbb ügyésze, Augustin Lazăr a közkegyelem kapcsán azt állította, hogy az arra vonatkozó jogszabály-tervezet „siralmas”. Hallatta hangját a közvélemény is: Bukarestben, Kolozsváron és Brassóban szerda este tiltakozó tüntetésekre került sor. A magunk részéről leginkább azt furcsálljuk, hogy viszonylag hosszas hallgatás után most a kormánykoalíció sebtében dűlőre szeretné vinni ennek a két jogszabálytervezetnek a sorsát. Nem mondjuk, hogy nem indokolt mindaz, amit tartalmaz ez a két tervezet, de több mint gyanús és érthetetlen a mostani „felgyorsítás”. Furcsállandó továbbá az is, hogy igen szűkre szabták a közvita időtartamát: legkésőbb január 23-mal bezárólag lehet benyújtani észrevételeket, javaslatokat, véleményeket, s ez vonatkozik az érdekképviseletekre is. Az is nyilvánvaló, hogy a kormánykoalíció kikerülné a parlamentet, s ezt mindenekelőtt azért, mert félő, hogy a parlament által esetleg a mostani tervezetek formájában elfogadott törvényeket nem fogja majd kihirdetni az államelnök. Ezt egyébként, ha nem is tételesen, de kilátásba helyezte. Továbbá okkal és joggal állítható, hogy mind a közkegyelemre vonatkozó, mind pedig a büntető törvénykönyv egyes előírásai módosításával és kiegészítésével kapcsolatos új előírások esetenként „testreszabottnak” tűnnek, s talán nem alaptalanok azok a feltételezések, miszerint bizonyos érdekeket is „érvényre juttatnának”, s ugyanakkor esetenként akár a törvény szigorának a „lazításáról” is szó lehet (például a szolgálati visszaélés bűntette fogalmának olyképpen történő pontosítása révén, amely azt mint bűntényt ugyancsak „fellágyítja”). Amúgy jelenleg országos viszonylatban az ügyészségi szervek több mint 2000 ilyen esetben folytatnak eljárást, s azok túlnyomó többségében valószínűsíthető, hogy ejteni kell majd a vádemelést.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.