Február 1-jétől hatályba lépik

62

Az már köztudott, hogy néhány nap múlva, pontosabban február 1-jétől hatályossá válik a képviselőház jelenlegi elnöke, Liviu Dragnea nevével fémjelzett, 2017/1-es törvény. A szóban forgó törvény a Hivatalos Közlöny január 6-i számában jelent meg, s annak értelmében eltörlésre kerülnek egyes illetékek és díjszabások, s ugyanakkor módosulnak és kiegészülnek egyes jogszabályok. Ez a törvény úgy került be a köztudatba, mint 112 illeték eltörlésének „hírnöke”. A valóságban a dolgok azonban némileg másként festenek…

A törvény előírásai olyan különböző illetékekre és díjszabásokra vonatkoznak, amelyekről mindmáig különböző törvények rendelkeztek, mármint azok befizetési kötelezettségéről. Szám szerint 14 jogszabály által előírt fizetési kötelezettségeket érint a jövő héten hatályba lépő 2017/1-es törvény, s ezek között említhetjük a kereskedelmi törzskönyvre vonatkozó, 1990/26-os vagy a konzulátusi szolgáltatásokra vonatkozó, 2008/198-as, a román állampolgárságra vonatkozó, 1991/21-es, a román köztelevízió és közrádió megszervezésére és működésére vonatkozó, 1994/41-es törvényeket, vagy a környezetbélyegre vonatkozó, 2013/9-es sürgősségi kormányrendeletet, illetve a fiskális bizonylatra vonatkozó, 2015/39-es kormányrendeletet. Felleltározva a törvény hatálya alá eső illetékeket és díjszabásokat, bárki arra a következtetésre juthat, hogy a legnagyobb közérdeklődésre a környezetvédelmi illeték (azaz a jelenlegi hivatalos megnevezése szerint környezetbélyeg) a közrádió- és köztelevízió-illeték eltörlése számíthat. A törvény áttanulmányozásából viszont az is kiderül, hogy nincs szó minden egyes, a különböző jogszabályokban szereplő illeték és díjszabás eltörléséről. Tehát lesznek olyan illetékek, amelyek valóban megszűnnek, de olyanok is, amelyeket továbbra is fizetni kell például az útlevéligénylés, illetve -kibocsátás esetében. Ugyanakkor a törvény gyakorlatba ültetése kapcsán okkal és joggal fogalmazódtak meg bizonyos kérdőjelek, mert megtörténhet, hogy a majdani alkalmazási normák esetleg meglepetéseket is tartalmazhatnak. Azokat egyébként kormányhatározattal kell jóváhagyni legkésőbb március 3-ig. ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy a gépkocsi-beíratási környezetilleték kapcsán ilyen-olyan híresztelések láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy azt valamivel „helyettesíteni” fogják, s arra vonatkozóan is, hogy esetleg vissza lehet igényelni a 2013/9-es sürgősségi kormányrendelet értelmében befizetett összegeket.

„Meglepetés”…
Utaltunk arra, hogy esetenként csak „módjával” kerül sor adott illetékek vagy díjszabások eltörlésére. Itt vannak például a mostani törvénynek a kereskedelmi törzskönyvre vonatkozó 1990/26-os törvényt módosító előírásai. Egy újonnan beillesztett bekezdés értelmében a törzskönyvi hivatalok által szolgáltatott egyes műveletekre ezentúl nem fizetendő illeték és díjszabás. A 21-es szakaszról van szó, amelyben fel vannak tüntetve azok az információk, amelyek ingyenesen igényelhetők a kereskedelmi törzskönyvi hivataloktól. A mostani új bekezdésben az szerepel, hogy azokért a műveletekért nem számítanak fel illetéket és díjszabást. Nos, ez eddig is így volt, hisz a szövegben tételesen szerepel, hogy ingyenesen kell az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. A törvény 4-es szakaszát is módosították, ez a szakasz arról rendelkezik, hogy melyek azok az információk, kivonatok, bizonylatok stb. amelyek kibocsátása esetén az érdekelt személy költségtérítésre kötelezett. Nos, a törvény szövege csak annyiban módosult, hogy eddig abban a szakaszban csak az szerepelt, hogy az ügyfél költségére, most pedig az, hogy díjszabás fizetendő. Említettük, hogy az útlevél-kérelmezés, illetve -kibocsátás tekintetében ugyan bekövetkezett az illetékfizetés tekintetében némi változás, de nem lényegi. Az útlevél-kibocsátással kapcsolatos illetékekről egyébként az 1992/24-es kormányrendelet rendelkezett, s annak mellékletében vannak feltüntetve a különböző szolgáltatások, valamint azok illetékei. Nos, ebből a jogszabályból kikerült néhány szolgáltatás, illetve illeték. A díjszabások közül valóban kikerült a közszolgáltatási 22 lejes illeték, valamint az ideiglenes útlevél kibocsátásával kapcsolatos 100 lejes pótlólagos díjszabás, valamint másabb illetékek. De a belügyminisztérium közleménye szerint az egyszerű, öt évig érvényes, a 12 életévet betöltött személyek számára kibocsátott útlevélért 258 lej fizetendő február 1-jétől is, a 12 évnél kisebb gyermekek számára kibocsátott három évig érvényes elektronikus útlevelek esetében 234 lejt kell fizetni, s az egy évig érvényes ideiglenes egyszerű útlevélért 96 lejt. Ezek az illetékek azon kérések esetében fizetendők, amelyeket belföldön fizetnek be az útlevél-kibocsátási közösségi közszolgálatoknál. Következésképpen, aki azt hitte, hogy ingyen juthat ezentúl útlevélhez, az ugyancsak tévedett. Ingyenes lesz ezentúl viszont a magánszemélyek által elvesztett okiratok és névváltoztatások meghirdetése a Hivatalos Közlönyben, ugyanis erről rendelkezik a Hivatalos Közlöny megszervezésére vonatkozó, 1998/202-es törvény egyik szakaszának egy újabb bekezdéssel való kiegészítése. Egy jó hét múlva nem kell majd fizetni a fiskális bizonylat (cazier fiscal), valamint az őstermelői bizonylat kibocsátásáért és nem lesz jogosítvány-megszerzési vizsgáért fizetendő illeték sem.
Nem soroltunk fel minden egyes illetéket és díjszabást, mármint azokat, amelyek fizetésére ezentúl nem lesznek kötelezettek a magánszemélyek. Nem véletlenül használtuk a magánszemély kifejezést, ugyanis a rövidesen hatályba lépő törvény által eltörölt illetékek és díjszabások döntő hányada a lakosságot, a magánszemélyeket érintette. Vannak olyanok, akiket kisebb mértékben, s olyanok, amelyek kevésbé. Nehéz lenne kiszámítani, hogy egy családi költségvetés szempontjából mit is jelenthet a 2017/1-es törvény, de megkockáztatnánk, hogy éves viszonylatban úgy átlagosan nemigen sokat.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.