Farmon belül is engedélyezhető

66

Bővebb besorolás mentén és könnyített feltételekkel kérelmezhetik hamarosan az állategészségügyi hatóságtól a kisvágóhidak, illetve községi vágópontok nyitását az üzleti lehetőség iránt érdeklődő gazdák, vállalkozások vagy akár közbirtokosságok. Újdonság, hogy saját állományából naponta legtöbb 1,5 számosállatot vágva vágópontok létesülhetnek az állattartó telepeken belül is – derül ki az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság elnökének 140-es számú rendeletéből.

Horogra akasztott sertésláb. Havi 200 egyedet vághatnak a kisvágóhidakon a gazdák

Bár a jogszabály még a Hivatalos Közlöny december 28-i számában megjelent, előírásai azonban csak bő két hét múlva, január 28-tól válnak hatályossá: akiket viszont a lehetőség érdekel, a követelmények ismeretében már készülhetnek a tervezéshez és engedélyezéshez szükséges dokumentumok beszerzésére – hangsúlyozta tegnap lapunk érdeklődésére Ladó Zsolt, főállatorvos, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője és Püsök László hatósági állatorvos, az intézmény osztályvezetője.

Csak bővíti, nem felülírja
– A 140-es elnöki rendelet gya­korlatilag a kisvágóhidak és vágópontok kapcsán 2011-ben megjelent 35-ös rendelet bővítése. Változnak a megnevezések is, a jövőben e szerint három kategóriabesorolást különböztetünk meg: helyi kiskapacitású vágóhíd, községi vágópont és farmon belüli vágópont. Ez utóbbi kapcsán viszont hiányossága a rendeletnek, hogy nem szabja meg, milyen nagyságrendű, legkevesebb mekkora állatállománnyal rendelkező farmok nyithatnak saját vágópontot. Nincs leszabályozva, de a vágópont-üzemeltetés költségei miatt ez a lehetőség nyilvánvalóan nem a tíztehenes gazdaságoknak szól – jegyezte meg Ladó Zsolt.
Püsök doktor szerint a farmokon belüli vágópontok működtetése a saját állományba tartozó sertések, juhok és szarvasmarhák vágására az 1990 előtti időszakban természetes volt, Románia uniós csatlakozását követően hasonló lehetősége azonban már csak a szárnyas- és nyúltenyésztő telepeknek maradt. Farmon belüli vágóponton azonban a kérelmezők ezúttal is csak a saját állományukból származó haszonállatokat vághatnak és szigorúan csak tőkehúsként értékesíthetnek.

Számít a kapacitás
A Hargita megyei főállatorvos leszögezi: a három kategória között valójában az engedélyezett vágási kapacitás jelenti a legfőbb különbséget. A kisvágóhidak üzemeltetői így például a korábban engedélyezett 2,5 számosállat (UVM) helyett naponta immár 5 számosállatot vághatnak, ám a sertések, juhok és kecskék vágása havi szinten nem haladhatja meg a 200 egyedet, szarvasmarhák esetében pedig havonta a 40 egyedet. A községi vágópontok üzemeltetői számára a szakhatóság naponta legtöbb 2,5 számosállat vágását engedélyezi, ám a havi lebontásba sertésekből, juhokból és kecskékből legtöbb 100 egyed, szarvasmarhákból pedig legtöbb 20 jószág vágása fér bele. A legkisebb napi vágási kapacitással ugyanakkor a farmon belül engedélyezett vágópontok működhetnek: a kihasználtságukat az új jogszabályban havi 50 sertés, juh vagy kecske, illetve havonta legtöbb 10 szarvasmarha vágásában korlátozzák, oly módon, hogy ezek kombinációjaként a farm állományából levágásra naponta legtöbb 1,5 számosállat kerülhet. Hogy a működési engedélyt kérelmező létesítményt a felsorolt három kategória közül melyikbe sorolják be, azt a kapacitás függvényében a helyszíni terepszemlét tartó tisztiorvos dönti el.
– A vágókapacitás meghatározásán kívül fontos különbség, hogy a kisvágóhidak ovális bélyegzővel rendelkeznek, ami feljogosítja, hogy az ott levágott állat húsát az Unió bármely tagállamába forgalmazzák. Viszont a községi vagy helyi vágópontokról, ugyanúgy a farmokon belül működő vágópontokról származó hús csak az ország határain belül értékesíthető. A húst viszont egyetlen vágóponton sem szabad feldolgozni: a vágópontokról kimondottan csak tőkehúst lehet árulni – szögezte le Püsök doktor. Az innen származó tőkehúst azonban panziók konyháján is felhasználhatják, élelmiszerüzletekben, illetve a higiéniai szabályok betartásával vásárokon is árusíthatják a gazdák.

Az állattartóknak, az üzemeltetőknek és a vásárlóknak is kedvez
Mindkét szakember egyetért abban, hogy az új jogszabály nyomán – ha legalábbis a leendő üzemeltetők, akik akár a közbirtokosságok is lehetnének, felvállalnák az indulás feltételeinek megteremtéséhez szükséges anyagiakat – Hargita megyében kistérségenként is helye és létjogosultsága lenne egy-egy ilyen létesítménynek. A haszonélvezők között ugyanakkor nem csupán a jelentősebb állománnyal rendelkező farmok lennének, hanem azok a gazdák is, akiknek jószágát valamilyen baleset miatt kell kényszervágásra szállítani. A kisvágóhidak, vágópontok nyitásából ugyanakkor a helyi állományból származó tőkehúst és az abból készült friss hentesárukat, hústermékeket előnyben részesítő vásárlók is nyerhetnek.

[box type=”shadow” ]Számosállat-számoló

Az Európai Bizottság 2013-ban elfogadott 1305. számú rendelete alapján a napi vágókapacitás meghatározásakor 1 számosállatnak (UVM) számítják a két évnél idősebb szarvasmarhákat – bikákat, teheneket –, valamint a 6 hónapnál idősebb lovakat. A 6 hónap és a 2 éves korosztály közé tartozó szarvasmarhák 0,6 UVM-nek, míg a fél évnél fiatalabb borjak 0,4 UVM-nek számítanak. A juhok és kecskék egyedei 0,15 UVM-t, az 50 kilogrammnál nagyobb súlycsoportba tartozó tenyészkocák 0,5 UVM, míg az egyéb kategóriába sorolt sertések egyedei 0,3 számosállatnak minősülnek.[/box]

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.