Falvakon kevésbé torpant meg, mint a városokban

Építkezési kedv tíz évvel a gazdasági világválság után (2.)

128

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a városok környéki településeken – jellemzően ott, ahová sok városlakó kiköltözik – hogyan alakult az építkezési kedv a 2008-as válság óta eltelt tíz esztendőben. Csíkszentlélek, Csíkszentkirály, Zetelaka, Gyer­gyó­remete, kakukktojásként pedig Parajd önkormányzatától kaptunk válaszokat.

Új „lakónegyed” Csíkszentléleken. A városiak számára vonzó környezet Fotók: László F. Csaba

Tegnapi lapszámunkban a megye három nagyobb városát, valamint Szentegyházát vizsgáltuk meg, a mai összeállításban olyan községek adatait kértük, amelyek e városok vonzáskörzetében életerős településeknek számítanak. Kivételt képez Parajd, amelyet turisztikai vonzereje miatt vizsgáltunk meg.

Szentlélek visszatért, Szentkirály stagnál
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a megyeszékhely környéki településeken – jellemzően ott, ahová sok városlakó kiköltözik – milyen az építkezési kedv. Kérdéseinkre Csíkszentlélek és Csíkszentkirály önkormányzata válaszolt.
Ezekből többek közt kiderült: annak dacára, hogy 2008-ban kezdődött a gazdasági válság, a csíkszentléleki önkormányzat 2008-ban és 2009-ben bocsátotta ki a legtöbb építkezési engedélyt. Igaz ugyan, hogy a korábbi csúcsot nem éri el, de az elmúlt tíz évben a kibocsátott engedélyek száma visszaállt a 2008 előtti időszak átlagára.
A legtöbb engedélyt Csík­szent­léleken lakóházakra és azok melléképületeire kérik, és többnyire igyekeznek is betartani az engedelyeztetési eljárás előírásait, persze akad kivetel is. Egyébként az épületek magasságára, jellegére vonatkozó előírásokat is igyekeznek betartani az emberek, ennek ellenére van olyan része a településnek, ahol meglehetősen színes összképet nyújatanak a házak, emiatt nem lehet azt mondani, hogy homogén epítészet jellemezné a községet. Főként a 25–50 év közötti korosztály építkezik a településen.
Csíkszentkirályon is inkább a fiatalabb korosztály építkezik, akik családot alapítanak, vagy vállalkozásba kezdenek. Székely Ernő, a település polgármesteré­nek válaszából ugyanakkor kiderül: jelentősen csökkent a kibocsátott építkezési engedélyek száma az elmúlt évtizedben. A 2008-as gazdasági válaság beköszöntése előtt a legtöbb engedélyt magánlakásokra és szolgáltatási-kereskedelmi, illetve ipari létesítmények építésére adták ki. A 2007-es évben összesen 16 engedélyt bocsátott ki az önkormányzat, ebből tizenhármat magánlakásokra és hármat ipari és egyéb ingatlanok építésére. Ezzel szemben most évente legfeljebb három-négy magánház és egy-két egyéb ingatlan építésére bocsátanak ki engedélyeket. Ezzel együtt nőtt a gázbekötések száma, a polgármester szerint ez jelzi, hogy fejlődik a község.
A stagnáló építkezési kedv közepette a helyiek lakóházra, hétvégi házra, gazdasági épületekre kérnek engedélyt. Ezeken kívül raktárhelyiségre és egy-két termelőcsarnok építésére nyújtottak be igényt. A polgármester szerint az engedélyeztetési eljárást nagyobb hányaduk tiszteletben tartja, de akadnak olyanok, akik megprobálják megkerülni a hivatalos eljárást.

Tető alá került a beruházás. Falvakon nem volt akkora érvágás a gazdasági krízis

Megtört, de dinamikus fejlődés
Udvarhelyszéken a 2000-es évek első felében szárnyalt igazán az építkezési kedv, majd 2008-tól a vizsgált községekben is mélyrepülés következett.
Dinamikusan fejlődő község képét mutatja Zetelaka: bővülő infrastruktúrával, új házakkal, de ha a polgármesteri hivatal által rendelkezésünkre bocsátott számosorokat nézzük, akkor kiderül, hogy a lakosság építkezési kedve és lehetőségei még mindig nem érték el a 2008-as szintet. Sőt a válság évét megelőzően, 2005-ben adták ki a legtöbb építési engedélyt, pontosan 93-at, madj 2008-ban 89-et. A következő esztendőben majdnem ennek felére csökkent az igénylések száma, míg 2011-ben mindössze 3 építkezési engedélyt állított ki a zetelaki hivatal.
2014-től lassú emelkedés tapasztalható az építkezési kedv terén, akkor 46, a következő évben 48, majd 2016-ban már 61 igénylésük volt. A tavaly 56 engedélyt adtak ki, ezeket főleg lakóházakra (nagy részük földszinti és manzárdos vagy egyemeletes épület), illetve hétvégi házakra kérték. Arról tájékoztattak a polgármesteri hivatalnál, hogy a kérelmezők többnyire betartják az engedélyeztetési eljárást, illetve az övezeti rendezési tervben (PUZ) előírtakat. Akárcsak a többi településen, Zetelakán is 25–50 év között van a kérelmezők átlagéletkora.
Parajd a Sóvidék egyik leglátogatottabb települése, ahol majdnem egész esztendőben igen élénk a turizmus. A válságot megelőző időszakban a legtöbb építkezési engedélyt a 2002-es esztendőben bocsátotta ki a polgármesteri hivatal, szám szerint 82-t. A válság évében, 2008-ban már csak 73-at adtak ki, 2010-ben 67-et. Az utóbbi évtizedben a tavalyi esztendőben állították ki a legkevesebb ilyen dokumentumot.
A polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályán azt mondták, hogy összességében nem tapasztaltak nagyobb eltéréseket az elmúlt 10 évben, átlagosan évente 50-60 engedélyt adtak át az igénylőknek, leggyakrabban lakóházakra, illetve kisebb panziókra kérték ezeket. Ugyanakkor néhány nagyobb beruházást is jóváhagyott a parajdi hivatal: 2009-ben a wellness­központot hozták létre, 2012-ben a szabadtéri strandot építették újra, 2013-ban a polgármesteri hivatal új székhelye, ugyanebben az évben egy nagyobb, 3 szintes panzió, 2015-ben pedig egy nagyobb hotel kapott építkezési engedélyt. Az utóbbi években felépült ingatlanokról nagyjából az mondható el, hogy főleg földszinti és tetőtéri lakások ezek, a kérelmezők nagy része pedig 25–50 év közötti.

Gyergyóremete meg sem érezte
A gazdasági válság előtti időszakban másképp mentek a dolgok – fogalmaztak Gyergyóremetén, hozzátéve: nagyjából 2006-tól lehet hatékonyabban követni az építkezési folyamatokat, és 2008-ban ugyan néhánnyal több engedélyt bocsátottak ki, mint az előző években, viszont ez a szám nem jelentős. Kérdésünkre megjegyezték, az elmúlt tíz évben ez a szám mondhatni változatlan maradt, plusz-mínusz 3-5 engedélyről beszélünk, ami évente nagyjából 22-28 jóváhagyást jelent.
– A község által kért beruházási engedélyek mellett, leginkább lakóházakra és melléképületekre kérnek engedélyt, az utóbbi években pedig a hulladéklerakó épületei, illetve a székgyár volt kiemelkedő, amelyek nem a község beruházásai voltak – részletezte lapunknak Demeter Zsolt, a gyergyóremetei polgármesteri hivatal munkatársa.
Kifejtette: jól, zökkenőmentesen működik az engedélyeztetési eljárás azok esetében, akik engedélyt kérnek, noha több példa van arra is, amikor az igénylőnek nincs rendezett telekkönyve, ami elengedhetetlen az engedély megszerzéséhez.
Hozzátette, az övezeti rendezési tervek esetében is az a legfontosabb, hogy megfeleljen az előírásoknak, hangsúlyozva: nagyon fontos, hogy a polgármesteri hivatal is rugalmas legyen ezekben a kérdésekben. Gyergyóremetén legfőképp a 28–35 éves korosztály építkezik, olyanok, akik külföldi munkáról térnek haza, építkeznek, majd ismét visszamennek.

Asztalos Ágnes
Kertész László
Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.