Ezentúl belefér a lift is…

58

Közel kilenc évvel ezelőtt jelent meg a tömbházlakások energetikai teljesítményének a növelésére vonatkozó jogszabály. A közismert hőszigetelési programot felfuttató 2009/18-as sürgősségi kormányrendeletről van szó. Az ígéretesnek mutatkozó jogszabály gyakorlatba ültetése során gyakran módosult és egészült ki, s az azóta eltelt évek során nemigen volt olyan esztendő, amikor ne született volna ilyen jellegű jogszabály. Amúgy a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet módosításokkal és kiegészítésekkel a 2011/158-as törvény révén „szentesítették”.

Aki azt hinné, hogy a fentebb említett törvénnyel sikerült végérvényesen leszabályozni a tömbházlakások hőszigetelését, az téved. Mondjuk ezt például annak okán, hogy már a következő évben módosították a 2012/63-as sürgősségi kormányrendelet révén. (Az más sztori, hogy a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet által módosított előírást alig egy év múltán ismét módosították a 2013/238-as törvény révén.) Időközben e program gyakorlatba ültetésében úgymond részt vállalt az Európai Unió is a 2007–2013-as regionális operatív program révén, ami azt jelentette, hogy lehetségessé vált az európai alapokból történő társfinanszírozás is. Ilyenképpen pedig két szálon is futott, fut ez a program, egyrészt a helyi programok keretében, amelyek finanszírozására az állami költségvetésből, a helyi költségvetésből, valamint az érdekelt tulajdonosi egyesületek pénzbeli hozzájárulásából kerül sor, programok, amelyek alapját képezik az országos programnak, másrészt pedig az európai alapokból társfinanszírozott program révén. A finanszírozás tekintetében vannak másabb lehetőségek is, például a tulajdonosok általi finanszírozás saját alapokból, illetve előnyös kamatú bankhitelek révén stb. Úgyszintén időközben kibővült azon munkálatok köre is, amelyek belefoglaltathatnak ebbe a programba. Közvetve idetartozik az is, hogy a hőszigetelési programokba belefoglalt munkálatokat számos esetben nem sikerült határidőre befejezni, ebből bonyodalom is támadt, így például az idei esztendőben a vonatkozó miniszteri rendeletet eddigelé már háromszor is módosították.

Fordulat következett be
Nemrégiben a hőszigetelési programok tekintetében egy újabb fordulat következett be: a Hivatalos Közlöny december 5-i számában jelent meg ama 2017/231-es törvény, amely révén újólag módosult és kiegészül a tömbházlakások energetikai teljesítménye növelésére vonatkozó 2009/18-as sürgősségi kormányrendelet. Számos újdonságot tartalmaz ez a törvény, amely egyébként már hatályba is lépett. Így például ha eddig az úgynevezett hőszigetelési programba azok a tömbházlakások kerülhettek be, amelyek az 1990-es évig kidolgozott projektek alapján épültek fel, ezentúl másként lesz: a sürgősségi kormányrendeletben megállapított energiateljesítmény-növelési munkálatok kiterjesztődnek azokra a tömbházakra is, amelyek a 2005. december 1-ig kidolgozott projektek alapján épültek fel. Ugyanakkor azon tömbházlakások, amelyek esetében jóváhagyódtak uniós vissza nem térítendő pénzalapok, nem foglaltatódhatnak bele a többéves hőszigetelési programba. Amúgy a jogszabály szövegébe először került bele a „többéves” fogalom. Ez annak okán, hogy a kormányrendelet egyik átfogalmazott szakasza értelmében ezentúl többéves programokról kell beszélni mind helyi, mind országos szinten. Ezek szerint a helyi programokat a helyi közigazgatási hatóságok alapozzák meg és dolgozzák ki, azon megbízatási szerződések alapján, amelyeket a tulajdonosi egyesületekkel kötnek meg, s amelyeket a helyi tanács határozata révén hagynak jóvá. A többéves országos programot a régiófejlesztési-közigazgatási és európai alapokért felelős minisztérium dolgozza ki, és azt a miniszter rendeletével hagyják jóvá azon helyi programok alapján, amelyeket a helyi koordinátorok továbbítottak. A beavatkozási munkálatok is kibővültek, ezentúl egy szakmai jelentés alapján abba belefoglalható lesz a felvonók megjavítása vagy esetenként helyettesítése, természetesen az azzal járó költségekkel együtt.
A harmadik újdonság, s talán a leglényegesebb, az az, hogy megváltozott a munkálatok kivitelezésének a finanszírozása. Ezek szerint az érték 60%-át az állami költségvetésből fedezik, az erre a célra jóváhagyott pénzalapok korlátai között. További 40%-ot az erre a célra a helyi költségvetésben jóváhagyott alapokból és/vagy másabb törvényesen létrehozott forrásokból, valamint a tulajdonosi egyesületek javítási alapjából és/vagy más törvényesen létrehozott forrásokból. A helyi közigazgatási hatóságok hozzájárulási kvótáját egyes gazdasági-társadalmi kritériumok alapján állapítják meg, a munkálatok értéke legfeljebb 30%-ig terjedő kvótájának korlátai között, s azt a helyi tanács határozata révén hagyják jóvá. A tulajdonosi egyesületek hozzájárulási kvótája nem lehet kevesebb, mint a munkálatok értékének a 10%-a, s azt a tulajdonosok által kell biztosítani a munkálatok kivitelezése folyamán az elvégzett munkálatokra vonatkozó helyzetjelentések alapján. E tekintetben a legnagyobb újdonság az, hogy az állami költségvetésből az eddigi 50%-kal szemben 60%-ot fedeznek, a lakástulajdonosok egyesületének a hozzájárulása pedig 20%-ról 10%-ra „szállhat alá”. Átfogalmazódott a jogszabálynak ama szakasza is, amely a helyi közigazgatási hatóságok hozzájárulási kvótájának a megállapítását írta körül: azt a bizonyos kvótát ezentúl a program gyakorlatba ültetési sajátos eljárási dokumentumai alapján állapítják meg. Ám, hogy mit is jelentenek ezek a „sajátos eljárási dokumentumok”, az nem derül ki a most megjelent törvény szövegéből. Újdonságszámba megy az is, hogy amennyiben a helyi közigazgatási hatóságok megelőlegezik azokat az összegeket, amelyek a tulajdonosi egyesületek saját hozzájárulási kvótáját jelentik, de azt nem képesek megtéríteni a munkálatok átvételéig a javítási alapból, akkor bevezetésre kerül egy úgynevezett hőszigetelési illeték (taxă de reabilitare termică). Ezt a helyi tanács határozata révén állapítják meg. Amúgy a törvény egyik szakasza értelmében a tulajdonosi egyesületek kérést nyújthatnak be arra vonatkozóan, hogy a rájuk háruló hozzájárulási kvótát kivételes módon biztosítsák a helyhatóságok az erre a célra jóváhagyott alapok korlátai között. Nos, amennyiben az így „nyújtott kölcsön” visszatérítésére nem kerülnek sor, akkor jönne be a képbe a szóban forgó „hőszigetelési illeték”.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.