Évi 100 ezer euróban maximalizált támogatás?

Nemcsak a művelt terület, a bérköltség is számítana az új KAP-ban

202

Phil Hogan európai agrárbiztos úgy véli, jogos a közvélemény kritikája a nagyüzemek támogatási szintje miatt, ezért ragaszkodik a kifizetési plafon meghúzásához. A 100 ezer euró a felső határ, de a fokozatos támogatáselvonás már 60 ezer eurónál elkezdődne. A képlet viszont – mint arra Tánczos Barna szenátor lapunknak rávilágított – nem ilyen egyszerű.

Aratás utáni parcella Alcsíkon. A jövőben a támogatást nemcsak a művelt terület nagysága határozná meg Fotó: Domján Levente / Arhív

Éves szinten 100 ezer euróban maximalizálná a farmoknak évente kifizethető közvetlen támogatás mértékét az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa. Phil Hogan ismét védelmébe vette a kifizetési plafont (capping), mivel szerinte ez tenné a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat igazságosabbá és célzottabbá.

Senkinek többet 100 ezernél
Az Európai Bizottság javaslata szerint – amit az agroinform.hu mezőgazdasági hírportál foglalt össze – a közvetlen kifizetések degresszív módon csökkennének 60 ezer euró felett és 100 ezer eurónál egyetlen üzem sem kaphatna többet éves szinten. Az elvonásokkal érintett üzemnagyság nagyban függ attól, hogy mit értenek majd „közvetlen kifizetések” alatt. A közvetlen támogatási jogcímek körébe jelenleg a hektáralapú alaptámogatás, a zöldítés, a redisztributív támogatás, a termeléshez kötött támogatások és a fiataloknak járó többletkifizetés tartozik. Hogan azzal védi a koncepciót, hogy a nagyobb üzemeknek fajlagosan kisebb jövedelemstabilizáló támogatásra van szükségük a talpon maradáshoz, mint a kisebbeknek. Elismeri azonban, hogy a foglalkoztatást segíteni kell az agráriumban, ezért a munkaerőköltségeket célszerű „levonni” a kapott támogatásból, ezzel az adott üzem a „kifizetési plafon alá tudja vinni” a támogatási szintet. Hogan szerint egy regionális munkaerőköltség-kalkuláció alapján a családi gazdaság tagjaira is alkalmazható ez az eljárás – mutat rá elemzésében a portál. Az uniós mezőgazdasági biztos állítja: a kifizetési plafon révén megtakarított összegek a tagállam kasszájában maradnának. Hogan azonban világossá tette, hogy az így felszabaduló pénzeknek a kisebb gazdaságok jövedelemstabilizálását kell szolgálniuk, azaz a hagyományos, európai családi gazdaságok védelmében tartja szükségesnek a kicsik extratámogatását. A kérdéskörben az állam- és kormányfők döntenek majd szeptemberben, amikor a többéves költségvetési sarokszámok is rögzítésre kerülnek.

Nem kedvez a közbirtokosságoknak
Az uniós agrárbiztos által vázolt kalkulációs rendszer és támogatási plafon jobb megértésében Tánczos Barna szenátor, a felsőház mezőgazdasági bizottságának tagja segített lapunknak. Kifejtette: a támogatási plafon bevezetése párhuzamosan működne a bérköltségek fedezésével, azaz a farmoknak jövőben fizetendő közvetlen támogatás mértékét immár nemcsak a művelt terület nagysága határozná meg.
„Ha egy nagyfarmnak évi 300 ezer euró a bérköltsége, akkor 60 ezer euró támogatást kap, plusz a bérköltségek fedezését, de a jelenlegivel ellentétben nem részesülhet például egymillió eurós direkt támogatásban. Úgy is mondhatnám, hogy a 60 ezer eurós támogatás fölött az illető agrárvállalkozás bérköltségét elszámolják. Nem az a lényeg, hogy a támogatást igénylő gazda vagy agrárvállalkozás mekkora területen gazdálkodik, hanem az, hogy mekkora költségei vannak. Nem akármilyen költségei, hanem milyen személyi költségei vannak. Ezzel picit már enyhébb a szigorítás, mint amilyen a 100 ezer eurós támogatási plafon meghúzásából tűnne, de így is jelentős változás lenne a mostanihoz képest. Székelyföldön egy ilyen kombináció negatívan érintené a közbirtokosságokat, mert esetükben a magas területalapú támogatás viszonylag alacsony bérköltségekkel jár. Az biztos, hogy sok vita lesz még erről. Ma még nagyon képlékeny az egész. Magyarországnak már van egy capping-rendszere. Elképzelhető, hogy a kompromisszumos megoldásként valamilyen támogatási plafon bevezetésére minden tagállamot rákényszerítenek, de ne Brüsszelből mondják meg azt, hogy ez miként történjen” – jegyezte meg Tánczos.

Elengedhetetlen a változtatás
A RMDSZ Hargita megyei agrár-szakpolitikusa szerint a jelenlegi támogatáselosztási rendszeren mindenképpen változtatni kell: az ugyanis, hogy a közvetlen támogatások nagy hányada a kistermelők kárára több millió eurós profitot termelő nagyfarmokhoz jusson, nincs rendjén. „Ahol amúgy is nagy a hatékonyság, és nagy profitra tesznek szert, ott értelmetlen uniós támogatásokkal a közpénzek folyamatos bepumpálása. Ez a filozófiája a támogatási plafon bevezetésének” – magyarázta Tánczos. Elmondta azt is, hogy a capping-rendszer alkalmazását Románia jelenleg semmilyen formájában nem támogatja. Az agrárminiszterek decemberi tanácskozásán a tagállamok többsége úgy nyilatkozott, hogy maradjon meg a támogatási plafon önkéntes bevezetése.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.