Évértékelő beszélgetés Korodi Attila parlamenti képviselővel: Szemelvények a döntéshozatal kulisszáiból

186

Olyan országban élünk, ahol csak politikai érdekérvényesítés útján lehet elérni olyan eredményeket, amelyek normális társadalomban megoldódnak maguktól – fogalmazott lapunk kérdésére Korodi Attila parlamenti képviselő. Ugyan­akkor úgy látja: jobb, ha a szélsőséges nacionalisták ott ülnek valamennyi román pártban, mintha egy önálló nacionalista párt lenne a parlamentben. Erről és még sok mindenről beszélgettünk a képviselővel. Beszélgetésünket azt megelőzően rögzítettük, hogy Korodi Attila bejelentette: megpályázza Csíkszereda polgármesteri tisztségét.

Fotó: László F. Csaba

– Ha csak egy vagy legfeljebb két bővített mondat állna rendelkezésére, hogy jellemeze a 2019-es évet, miről szólna?

– 2019 bebizonyította, hogy kaotikus rendszerben is lehet politikai döntéseket hozni, de hihetetlenül nehéz, valamint azt is, hogy az erdélyi magyarságnak az az érdeke, hogy stabil viszonyrendszere legyen a döntéshozatali fórumokkal. Azért, mert azokat az ügyeket – amelyek egy normális társadalomban megoldódnak maguktól – csak a politikai érdekérvényesítés útján lehet megoldani.

– A tavaly lezajlott egy kormányváltás. Az RMDSZ a szocialista és liberális kormányt is támogatta, illetve támogatja. Mi a különbség a két kormány között? Nacionalisták akadnak bőven a szocialisták és a nemzeti liberálisok között, melyik politikai oldallal könnyebb egyezkedni?

– Mások a rendelkezésünkre álló tapasztalatok. A liberális párttal kapcsolatban nincs elég tapasztalatunk, hogy össze tudjuk hasonlítani a szociáldemokratákkal. Amikor ők ellenzékben voltak, folyamatosan azt kértük tőlük, hogy az ellenzékiségen túl üljünk le és egyeztessünk. Ezt akkor nem tartották szükségesnek. Visszaigazolja a mostani helyzet is, hogy nem az történt, amit ők hangoztattak, hogy az erdélyi magyarok majd úgyis felzárkóznak hozzájuk, hanem nekik van szükségük az erdélyi magyarok szavazataira, támogatására és a párbeszédre, hogy normális kormányzást tudjanak folytatni. Mind a két kormányzás esetében érvényes volt, hogy elfelejtenek olyan fontos részleteket a politikai döntéshozatalnál, ahol az RMDSZ koalíciós partnerként jól működik és együttműködik. Akár költségvetésről, akár az olyan nagy törvényekről van szó, amelyeket kormányzati felelősségvállalással próbáltak elfogadtatni. A benyújtott józan javaslatainkat mindig is értékelték, mert számukra semleges helyen születtek, amely nincs benne a politikai adok-kapokban. Ez volt érvényes a szociáldemokratákra is. Amúgy mindkét pártban akad nagyon erős nacionalista vonal. A liberális pártnál ez úgy működött, hogy abban a pillanatban, hogy kormányra kerültek és szükségük lett az erdélyi magyar parlamenti képviselet támogatására, visszafogták magukat. A szociáldemokratákra is mindig ez jellemző. Nem volt másként sohasem. Ha csak az elmúlt két és fél évet nézzük: mindig is voltak miniszterek, befolyásos politikusok, akiket csak a nagyon erős tárgyalási feltételrendszer tudott visszafogni. Most ez nincs meg, és ez látszik is náluk. Viszont érettség szempontjából, ami a döntéshozatalt illeti, a szociáldemokrata egy sokkal rutinosabb párt. Ellenben ők egyértelműen elvesztették a realitásérzéküket. Ennek jeleit több mint egy évvel ezelőtt már lehetett látni. A liberális párt teljesen más. A most létező és várható romániai közhangulat a liberálisoknak kedvez. Függetlenül attól, hogy jólléti szempontból voltak előrelépések, mert a közpolitikát illetőn visszaesésről beszélhetünk, és ezt a hullámot igyekszik meglovagolni a liberális párt. Viszont abba a helyzetbe fog kerülni a liberális párt – hogyha nem lesz előrehozott választás és valamilyen váltás –, hogy találkozni fog a kormányzás realitásaival. Összegzésképpen: nincs elég információ ahhoz, hogy normális párhuzamot lehessen vonni. Túl rövid ideje kormányoznak a liberálisok, teljesen más a felállás, nincs többségük a parlamentben.

– Tisztább lenne a romániai közélet, ha lenne egy román nacionalista párt is a parlamentben, a nagy pártok így megszabadulnának a saját keményvonalas nacionalistáiktól? Könnyebb volna úgy tárgyalni a szocialistákkal és a liberálisokkal?

– Nagyon nehéz kérdés. Megérzés alapján azt mondom, hogy nem. Figyelve a balkáni és közép-európai példákat, egy nacionalista pártnak a létezése olyan gondolkodásmódba vezeti be a politikától elfordult rétegeket, amellyel, ha nem is értenek egyet, de könnyen tudnak csatlakozni a politikai irányzatokat, elvi kérdéseket elkerülő politikai döntéshozókhoz. A román választópolgár most igazából csak ellenreakciókat fejt ki, kevesen fektetnek abba energiát, hogy úgy szavazzanak, hogy attól a hosszú távú előrelépést remélik. Ebből is látszik, hogy az elmúlt 30 évben sem sikerült a rendszerváltásos korszakot lezárni. Egy nacionalista párt jelenléte most olyan társadalmi rétegeket szólítana meg, akiknek megszólítását nem lenne szabad rájuk bízni. Ugyanígy jogosan felvethető kérdés, hogy az új generációk mennyire nyitottak a környezetvédő, zöld kérdések iránt. Romániában nem zöld párt kell, hanem valamennyi pártnak józan belátással be kell építenie a programjába a zöld problémákat is. Ebben a viszonyrendszerben inkább jobb, ha egy nagy párt helyén kezeli a „nemzetibb” ügyeket is, minthogy az radikalizálódjon. Láttuk az Úz-völgyében is, hogy van Romániában egyfajta szélsőség, amelyet néhány kisebb párt próbál kihasználni. Baj lenne, ha ezek az erősen szélsőségesek politikai mozgalmakká alakulnának.

– Választási év van. Mennyire lehet arra számítani, hogy ez felerősíti a nacionalista hangokat? Idén van a trianoni békediktátum századik évfordulója. A magyar kormány a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-as évet.

– Kormányzati szinten nehéz megmondani, hogy lesz-e nacionalista megközelítés, szerintem nem igazán. Más kérdés, hogy el tudom képzelni, hogy a külügyminisztérium ennek a zászlóhordozója is lehet akár. Tudjuk, függetlenül attól, hogy épp ki van kormányon, a külügynél van egy olyan belső rendszer, amely kitermeli ezeket a „pillanatokat”. Valamilyen mértékben a politikai pártok napirendjén is szerepelni fog Trianon mint téma, de a választási hajrában – hacsak a szociáldemokrata párt nem akarja olyan helyzetbe hozni a liberálisokat, hogy színt valljanak magyar ügyekben – másról fog szólni a kampány. A liberálisok meg kell tudják nyerni a választásokat, a közvélemény velük van, ezt tudniuk kell megfelelő méltósággal kezelni, a szociáldemokraták meg alig várják, hogy a liberális kormány hibázzon, mert az ő „elfogadottsági szintjük” nagyon alacsony.

– Korábban az RMDSZ egyik kolozsvári önkormányzati képviselőjétől hallottam, hogy könnyebb a román politikusokkal a pénzről, a magyar közösség rendezvényeinek támogatásáról megegyezni, mint szimbolikus kérdésekről. Ez a fajta kettősség kormányzati szinten is tetten érhető?

– Ez általánosan jellemző. Könnyebb velük megállapodni fejlesztésekről, mint bennünket érintő ügyekről. Az is lehet, hogy lépésről lépésre működhet is. Oktatási és kulturális téren folyamatosan találunk példát előrelépésre, és ezek fontosak. Ha csak Csíkszeredát nézzük, akkor a városban létre fog jönni az oktáskutató intézet fiókintézete, amelynek költségeit a költségvetési törvény szavatolja. Másrészt el tudtuk érni, hogy a kormány pénzt ad az önkormányzatoknak színházak működtetésére. Ez nagyon fontos nekünk, mert a színház alappillére a közösségi tudat építése, a közösség szervezése szempontjából. Ellenben, ha az önkormányzati reformról beszélünk, akkor biztos, hogy komoly ellenállásba ütközünk. Sőt ha kisebbségvédelmi kerettörvényről, vagy arról beszélünk, hogy március 15-e legyen országos nemzeti ünnep, akkor erős „fronttal” találjuk magunkat szemben. Ezekre a kérdésekre a megoldás nem a politikai alkuk mentén tud megszületni, hanem folyamatos, kitartó politikai képviseletre és az erdélyi magyarság állhatatosságára van szükség.

– Az elmúlt évek székelyföldi slágertémája volt a medve-ügy. Várható-e másfajta hozzáállás a kérdésben az új román kormánytó?

– A medve-kérdés jó példa arra, hogy milyen nehéz egy rossz döntést korrigálni. Ha belegondolunk, hogy Palmer asszony (szerk. megj. Cristiana Paşca Palmer volt környezetvédelmi miniszter) rossz döntése óta több mint három év telt, és onnan eljutni odáig, hogy az ember és az állatok együttélése ismét normális mederbe kerüljön. Az új vadászati törvényt két és fél évbe került átvinni a parlamentben. Ez azért is van, mert függetlenül attól, hogy épp melyik nagy román párt vezeti a környezetvédelmi minisztériumot, ők irtóznak attól, hogy ténylegesen döntsenek az ehhez hasonló kényes kérdésekről. Szakmailag nincsenek felkészülve rá, legalábbis általában olyan környezetvédelmi minisztereink vannak, akik szakmailag nem készültek fel. Ezért inkább megbújnak egy részben szimpatikus, de valójában populista álláspont mögött. A szakmaiság hihetetlenül hiányzik ebben a kérdésben. A mostani miniszter sem különb, számos egyeztetésen vett részt civilekkel, a szakmával, de ha nem írta volna alá az államfő az új törvényt, akkor úgy látom, kényelmesen elvegetált volna évekig. De most lesz tisztességes kárpótlási rendszer. Végre ki kell adják a medvepopulációt szabályozó kilövési kvótákat.

– A parlamenti választásokon, mint minden alkalommal, az 5 százalékos bejutási küszöb megugrása az RMDSZ feladata. Nehezebb vagy könnyebb lesz ezzel idén megbirkózni?

– Ez jogos kérdés. Erős, közösségi együtt gondolkodáson alapul az erdélyi magyarság parlamenti képviselete. Nélküle pillanatok alatt összeomlik az egész közösségi intézményrendszer, és ki van szolgáltatva a román országos és helyi politika szélsőségeinek. Nem rosszabb vagy jobb a helyzet, mint bármikor. Tudjuk, hogy a politikai színtéren melyek a mi erősségeink és gyengeségeink. Pozitív tendencia, hogy a romániai magyarok egyre nagyobb számban vesznek részt a választásokon és támogatják a szövetség munkáját. Ha azt nézzük, hogy a mostani választási rendszerben – ahogy ezt az államfőválasztáskor láttuk – nagyságrendileg egymillió külhoni szavazat jön be, akkor azt gondoljuk, hogy ha meg tudjuk szólítani a külföldön élő erdélyi magyarokat, akkor erre építve elérhetünk olyan eredményt, amely garantálja, hogy a közösségnek lesz parlamenti képviselete.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek