Évente frissítenék a referenciadátumon szereplő állományadatokat: Megelégelték a támogatáspotyázást

719

2021-től változtatni kíván a mezőgazdasági minisztérium a hazai kiegészítő támogatásra jelölhető szarvasmarha-állomány referenciadátumának meghatározási módján. Az érvényességi periódust hét év helyett egy esztendőre redukálnák. Ennek nyomán a szarvasmarhatartók a jövőben csakis akkora állományra kaphatnak támogatást, ami folyó év január 1-jén ténylegesen a birtokukban volt.

Szarvasmarhák a legelőn. A valódi állattartóknak juttatnák a támogatást                         Fotó: Szigeti Vajk István

Megelégelték visszaéléseket, így nem kaphatnak jövőben állattenyésztési támogatást azok a szarvasmarhatartók, akiknek valójában éveken keresztül nincs állat a gazdáságában – jelentette ki Adrian Oros ügyvezető mezőgazdasági miniszter a napokban, egy Szeben megyei rendezvényen.

Egy nap, ami hét évre döntött
A tárcavezető kifejtette, hogy a támogatás-vadászathoz a törvényes kiskaput a több évre meghatározott uniós referenciadátum kínálta: azok a szarvasmarhatartók, akik 2013. január 31-én állománnyal rendelkeztek, a támogatást hét évre kapták. Ez alapján a 2014–2020-as időszakban a hazai átmeneti kiegészítő támogatást azok a szarvasmarha-támogatók is évről évre megkaphatták, akik 2013. január 31-én – azaz a máig érvényes referenciadátum pillanatában ha csak egy napra is – rendelkeztek adott jószágállománnyal, de később ezt levágták vagy eladták. Ezzel szemben más gazdák, akik a referenciadátum napján létező állományukat időközben bővítették, újonnan vásárolt vagy szaporításból termelésbe állított jószágaik után a következő hét évre egyetlen lejnyi plusztámogatást sem kaphattak a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől. A nyilvánvaló igazságtalanságot az évek alatt számos állattartó nehezményezte és szóvá is tette.

Évente frissíteni
A tárcavezető vázolta a megoldást is. A készülő új, 2021–2027-es időszakra szóló Országos Stratégia Terv (PNS) keretében – mely a jelenlegi Országos Vidékfejlesztési Programot (PNDR) váltja – a referenciadátumot nem több évre, hanem csak egyetlen esztendőre állapítják meg. Ennek értelmében a gazda adott esztendőben csak arra a szarvasma-állományra részesülhet támogatásban, amely adott év január 1-jén a farmregiszterben és az állategészségügyi nyilvántartásban is hivatalosan bejegyezve ténylegesen a birtokában szerepel – jelentette be az állattartókkal tartott találkozón Oros.

Ebből nem lehetett kitáncolni
A referenciadátumhoz kötött szarvasmarha-támogatás hosszú, hétéves időszakra való alkalmazását Tánczos Barna szenátor is igazságtalannak tartja, amelynek kárát egyértelműen a tényleges és tisztességes állattartók látták. A politikus lapunknak nyilatkozva ugyanakkor azt is kifejtette, hogy ezen az uniós gyakorlaton Romániának az elmúlt években nem volt lehetősége változtatni.
– Románia ezt nem tudta volna meglépni. Amikor a 2014-2020-as időszakra kidolgozott programot jóváhagyták, akkor nyilvánvaló volt, hogy az átmeneti időszakra vonatkozó, hazai finanszírozású kiegészítő támogatási rendszer referenciaidőhöz kötött és degresszív lesz, azaz ezen belül évről évre csökkennek majd a támogatások. Aki Brüsszelben letárgyalta a hétéves programot, nagyon jól tudta, hogy a referenciadátumból kitáncolni nem lehet. Nyilván nevezhető igazságtalannak a rendszer, de hasonlít számos, nyugat-európai országban működő farmtámogatási rendszerhez, amelyben nemcsak az állatállományra, hanem az egész farmra, az egész gazdaságra megállapítanak egy olyan összeget, amit hét éven keresztül megkap a gazda. Persze vannak feltételek, azaz időközben nem számolhatja fel a farmot, bizonyos szinten életben kell tartsa. Tehát a hazai kiegészítő támogatások rendszerével ezt az alapelvet kényszerítette rá Romániára is az Európai Unió. Sajnos sokan ezt tisztességtelen módon kihasználták, és így érdem nélkül jutottak éveken keresztül támogatáshoz – ismerte el az RMDSZ Hargita megyei agrár-szakpolitikusa.

Kérdés, lesz-e támogatás
Tánczos egyetért a mezőgazdasági tárcavezetővel, így amennyiben a 2021 utáni időszakban Románia továbbra is folyósíthat kiegészítő támogatást a hazai gazdálkodóknak, a referenciadátumot oly módon kell meghatározzák, hogy az ne a teljes program-ciklusra vonatkozzon.
– Amennyiben lesz az átmeneti időszakra vonatkozó kiegészítő támogatási rendszer, mindenképpen azt kell szorgalmazza Románia, hogy ne olyan referenciaidőhöz kapcsolják, amely hét évre érvényes, hanem évről évre újuljon. Pontosan az elmúlt évek tapasztalatai alapján ne kényszerítsék Brüsszelből Romániát, hogy igazságtalan rendszereket működtessen hét éven keresztül. Ez egy támogatásfilozófiai probléma, amit az Európai Unióval szemben nem lesz egyszerű kitárgyalni. De mindenekelőtt azt kellene tudni, hogy lesz-e 2021-től ilyen támogatás – jegyezte meg Tánczos Barna szenátor.

Kiegészítő támogatás: ekkora összegeket kaptak

A hazai költségvetésből biztosított átmeneti kiegészítő támogatások (ANT) közül az állattartók több jogcímre jogosultak. A tejtermelőknek szóló ANT 7-es jogcímből 2019-re a közvetlenül vagy a feldolgozóknak értékesített tej mennyisége alapján a gazdák tonnánként 84 lejt kaptak, 2018-ra ugyanez tonnánként 77 lej volt. A húsmarhatartók az ANT 8-as támogatási jogcímből 2019-re állatonként 328 lejt kaptak, tavalyelőtt ugyanez 354 lejre rúgott. Az ANT 9-es jogcímből a juh- és kecsketartók tavaly állatonként 22 lej, a megelőző esztendőben pedig 22,6 lej formájában részesültek.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek