Év végi meglepetések…

Autópiaci körkép – 2018

48

Az elmúlt héten szembesülhettünk az európai autóeladások 2018-as esztendei alakulására vonatkozó számadatokkal: az Európai Autógyártók Egyesületének (ACEA) közleménye szerint a tavaly európai viszonylatban 15 624 486 új személygépkocsit írattak be a forgalomba, valamicskével kevesebbet, mint 2017-ben. Uniós viszonylatban az eredmény némileg kedvezőbb volt, 15 158 087 új személygépkocsit jegyeztettek be körülbelül 22 000-rel többet, mint a megelőző esztendőben. Számadatok kerültek nyilvánosságra az országonként eladott személygépkocsik, valamint azok márkái számára vonatkozóan, valamint a különböző típusok és modellek iránti keresetet illetően.

A luxus kategóriába tartozó Bentley iránt is fokozódott az érdeklődés…

Némi meglepetést okozott, hogy európai viszonylatban visszaesés következett be, még akkor is, ha az elenyészőnek bizonyult, de nem váltott ki örömujjongást az sem, hogy uniós viszonylatban a piacbővülés alig 0,1%-os volt. Ebben a viszonylagos meglepetésben a jelek szerint az esztendő utolsó hónapjának meg volt a maga sajátos jelentősége, ugyanis uniós szinten a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva 8,4%-os visszaesés következett be, európai viszonylatban pedig 8,7%-os. Igen érdekesnek bizonyult december azért is, mert voltak olyan országok, amelyek esetében éves viszonylatban is visszarántó hatása volt az havi „halovány” piacnak. Itt van például Csehország példája: decemberben 26,5%-kal kevesebb új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2017 decemberében, s ennek majdhogynem döntő szerepe volt abban, hogy éves szinten is 3,6%-os visszaesés következett be. Magyarország mintegy 11 hónapon át vezette a piacbővülési toplistát, de a decemberi 10,5%-os beszűkülés nyomán az éves bővülés 17,4%-osra mérséklődött, ilyenképpen pedig uniós viszonylatban 23,1%-os éves bővüléssel Románia került az első helyre. Az is érdekes a maga nemében, hogy még Svédországban decemberben 34,2%-kal esett vissza a forgalomba bejegyzett új személygépkocsik száma, Szlovákiában pedig 25,7%-al és Ausztriában 25,2%-kal, addig a romániai eladásszám 12,3%-kal, a hollandiai pedig 15,3%-kal növekedett. Amúgy az éves mérleget negatív előjellel zárta mások mellett Ausztria, Csehország, Németország, Írország, Norvégia, Svájc, Svédország és az Egyesült Királyság. (Egyébként ez utóbbi tekintetében a Brexit körüli bizonytalanságok kiütköztek, illetve éreztették negatív hatásukat az autópiacon is.) Amint már arra utaltunk, a százalékarányban kifejezett növekedési dinamika tekintetében az első helyre 23,1%-kal országunk került, de a jó teljesítők közé sorolható Horvátország, Magyarország, Görögország, Lengyelország és Spanyolország is. Országunk esetében a forgalomba beíratott új személygépkocsik száma megközelítette a 131 000-et, s ezzel Magyarország és Norvégia közelébe kerültünk (136 594, illetve 147 929 új személygépkocsi). A hazai eladásszám az utóbbi évtized rekordja, de kevesebb, mint amennyire számítottak egyes hazai importőrök, márkaképviseletek és piaci szakelemzők.

„Fémjeles” márkák
Akárcsak az országok esetében a márkák, tekintetében is viszonylag jelentős a szórásmező, mint ahogy nem hiányoztak a decemberi olyan meglepetések sem, amelyek esetenként „tuningoltak”, de az olyanok sem, amelyeknek „fékhatásuk” volt. A piacbővülés százalékarányban kifejezett növekedési dinamikája tekintetében azzal kell kezdenünk, hogy a maga 11,7%-ával előkelő helyre került a Dacia. Ennél jobb arányt igen kevés márkának sikerült elérnie, köztük van a Seat (+12,8%), a Jaguar (+20,6%). Ugyanakkor voltak olyan márkák is, amelyek esetében akár érvágásról is beszélhetünk: ezt jelentheti a Nissan 12,8%-os eladásszám-csökkenése a megelőző esztendőhöz viszonyítva vagy a Lancia -19,8%-os zsugorodása, akárcsak a Fiat -8,8%-a vagy az Audi -12,4%-os „hanyatlása”. Amúgy a Volkswagen Group a Seat márka kivételével nemigen büszkélkedhet, ugyanis a Porsche esetében is -3,9%-os visszaesés következett be, a Skoda és a Volkswagen esetében viszonylag szerény 2,7%, illetve 3,4%-os visszaesés mutatkozott. A Renault sem állhatott fel a dobogóra, hisz 3,9%-os zsugorodásról tanúskodik a hivatalos statisztika és a Ford számára sem jelenthet megelégedést az a -2,4%. A pluszt jegyzettek között kell említenünk a Volvót (+6,1%), a Peugeot (+5%), a Kiát (+4,7%), valamint a Citroënt (+4,3%).

A Dacia térhódítása
Európai viszonylatban a százalékarányban kifejezett dinamika tekintetében a Dacia igen jól teljesített, de úgy általában világviszonylatban is. Piaci elemzők szerint világszinten a Dacia egyre inkább megközelíti a 25 „legpiacosabb” márka toplistáját. 2008-ban a világviszonylatban eladott Dacia márkájú személygépkocsik száma mintegy 700 800 volt, s ahhoz, hogy bekerüljön a 25 első közé, körülbelül éves viszonylatban 950 000-et kellene értékesíteni. Egyébként a megelőző esztendőhöz viszonyítva az eladási volumen 7%-kal nőtt, s az utóbbi 7 esztendő során gyakorlatilag megduplázódott az eladásszám. 10 ország képezi a legnagyobb felvevőpiacot, s azok majd mindegyike esetében is akár erőteljesnek is nevezhető bővülés következett be. Így például Franciaországban 2017-hez viszonyítva 19%-kal nőtt a forgalomba beírt új Dacia személygépkocsik száma, meghaladva a
140 600-at, Németországban 15%-kal, s ez 74 525 új Dacia személygépkocsit jelent, Olaszországban 16%-kal, ami abszolút számban 65 102 Dacia márkájú járgánynak felel meg, Lengyelországban 13%-os gyarapodás következett be, s a balti országban 27 083 új Dacia személygépkocsit írattak be a forgalomba. Voltak olyan országok is, ahol viszont csökkent az eladásszám, így például Törökországban 38%-kal, az Egyesült Királyságban pedig 4%-kal. Hazai viszonylatban továbbra is piacvezető maradt, és érdemes arra utalni, hogy a tavaly 26%-kal több új Dacia személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2017-ben, azaz 54 593-at. Amúgy európai viszonylatban az eladásszám tekintetében a tavaly a Dacia a 14. helyet foglalta el, a piaci részesedése 2,9%-os révén. Visszatérve a hazai eladásszámra, a legnagyobb érdeklődésnek a modellek közül Továbbra is a Dacia Logan örvend (vitathatatlan, hogy igen kedvező árfekvése okán), amelyből 21 176 talált gazdára, de ugyanakkor fokozódott a Duster iránt (s azon belül az összkerék-meghajtásúak iránt) az érdeklődés, amelyből összesen 13 179-et jegyeztettek be a forgalomba országunkba 2018-ban.
A hivatalos bejegyzési belügyminisztériumi nyilvántartásból az derül, ki hogy a toplista második helyére 2018-ban a Skoda került 11 148 egységgel, ami a megelőző évhez viszonyítva 22%-os növekedést jelent, a harmadik helyet a Renault foglalta el 10 629 egységgel (+38%), a negyediket a Volkswagen 10 060 egységgel (+3%), az ötödiket a Ford 9681-gyel (+19%), a hatodikat az Opel 7767-el (+31%), a hetediket a Hyundai 5753-mal (+48%), a nyolcadikat a Toyota 5097-tel (+32%), a kilencediket a Mercedes Benz 4251-gyel (+3%), a tizediket pedig a Suzuki 3984-gyel (+36%). Az egyes márkák esetében a százalékarányban kifejezett akár látványosnak is nevezhető növekedés egyrészt annak tulajdonítható, hogy azok új viszonylag kedvező árfekvésű modellekkel is kirukkoltak, valamint egyes lakossági rétegek vásárlóereje növekedésének. Ez utóbbi mellett „tanúskodik” az is, hogy a luxus kategóriába tartozó drága gépkocsik esetében is némi felélénkülés következett be. (Amúgy ezen kategóriák esetében az is „értékelendő”, hogy 2-3 egységgel többet sikerül eladni, mint a megelőző esztendőben.) Íme néhány számadat: 2018-ban Romániában 24 Bentley márkájú új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2017-ben „csak” 22-t (+9%), a Ferrari esetében a statisztika 12 eladott luxusautóról tanúskodik, míg azok száma 2017-ben 8 volt (+50%). A Lamborghini 7 ügyfél „igen vastag pénztárcáját nyitotta meg”, míg 2017-ben alig 3-ét. Még látványosabb volt a növekedés az Aston Martin esetében: míg 2017-ben egyetlenegy került eladásra, a tavaly 6, a Rolls Royce viszont csak egy-két személyt érdekelt, abból 2017-ben 3-at értékesítettek, a tavaly pedig 2-t. Amúgy a luxus-személygépkocsikból a tavaly 51-et jegyeztettek be a fogalomba, míg 2017-ben 37-et.

A hazai gépjármű­-gyártásról
Az autópiacon túl érdemes egy pillantást vetni a hazai járműgyártásra is. Ez annál is inkább indokolt, mert annak megvan a maga múltja, s ilyen összefüggésben kiindulópontnak talán az 1960-as esztendőt kellene tekinteni, fordulópontnak pedig az 1990-es évet. A hivatalos adatok szerint 1960-ban országunkban 1000 személygépkocsit szereltek össze, 700 társasgépkocsit, 115 trolibuszt, 8383 teherszállító gépjárművet és 17 102 traktort. 1990-ben a szerelőszalagokról lekerült személygépkocsik száma 144 000 volt, a társasgépkocsiké 1404, a trolibuszoké 164, a teherszállító gépjárműveké 13 515, a traktoroké pedig
17 124. Majd bekövetkezett a mélyrepülés, s akárcsak más iparágak, a járműgyártás is többé-kevésbé objektív okokból (de nem hagyva figyelmen kívül a szubjektív, a gazdaságpolitikai stb. tényezőket sem, de a sikertelen magánosításokat sem), épphogy nem szertefoszlott. Kivételt képezett, képez a személygépkocsi-gyártás, amely esetében, ha nem is problémamentesen, de kedvező fordulat következett be. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy 1990-hez viszonyítva több mint háromszorosára emelkedett a legyártott személygépkocsik száma 2018-ban. Ilyenképpen pedig a gépkocsigyártás, a Ford és a Dacia, illetve az autóipar a hazai gazdaság egyik vezető ágazatává vált, s ez vonatkoztatható mind a termelés volumenére (illetve az üzleti forgalomra), mind pedig az exportra. A járműipar többi termékeinek a gyártása már-már megszűnt. Így például 2017-ben alig 41 társasgépkocsit szereltek össze országunkban és csak 8 trolibuszt, illetve 26 teherszállító járművet. A traktorok esetében az utóbbi évek során kedvező jelek mutatkoznak (mindenekelőtt a szászrégeni IRUM esetében), s 2017-ben 266 traktort gyártott országunk. (A 2018-as esztendőre a gépjárműgyártásra vonatkozó hivatalos adatokat még nem hozták nyilvánosságra.)

Zsugorodás…
Köztudott, hogy hazai viszonylatban az autópiacot a „second hand” uralja. A használtautó-piacot valósággal az egekbe röpítette a „regadó” 2017-es esztendei eltörlése. Abban az esztendőben több mint 478 300 használt autót jegyeztettek be a forgalomba, a tavaly ezzel szemben 8%-os zsugorodás következett be, s 435 000 másodkezes személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba, legtöbbet, 119 260-at Volkswagen márkájúból, de 13%-kal kevesebbet, mint 2017-ben. A második helyre 48 960 többé-kevésbé használt járgánnyal az Opel került, amely esetében a visszaesés 24%-os volt. A felsőbb kategóriába tartozó BMW és Audi márkák esetében alig csökkent az érdeklődés, az előbbiből 45 998-at, az utóbbiból pedig
44 659-et írattak be a forgalomba. Amúgy egyetlen márka esetében mutatkozott növekedés: a Skoda márkájú személygépkocsikról van szó, amelyből 21 615-öt értékesítettek a használtautó-piacon, 3%-kal többet, mint 2017-ben.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek