Európai Máriás Háló Szlovéniában

A Brezjei Segítő Szűz Mária kegyhelyén

11

A húsz ország huszonkét nemzeti Mária-kegyhelyét tömörítő Európai Máriás Háló éves, 16. találkozóját szeptember 25–28. között szervezték meg Brezjeben. A szlovénok nemzeti kegyhelye meghívásának idén a következő tagországok tudtak eleget tenni: Banneux (Belgium), Csíksomlyó (Románia), Czestochowa (Lengyelország), Einsiedeln (Svájc), Fatima (Portugália), Knock (Írország), Lőcse (Szlovákia), Lourdes (Franciaország), Máriapócs (Magyarország), Marija Bistrica (Horvátország), Mátraverebély-Szentkút (Magyarország), Mellieha (Málta), Walsingham (Nagy-Britannia, a katolikus és az anglikán kegyhely) és Zarvanytsya (Ukrajna). A csíksomlyói kegyhelyet Urbán Erik OFM templomigazgató, érseki helynök és alulírott képviselték. (…)


A konferencia tárgyalási alapját Ferenc pápának 2017. február 11-én, a Lourdes-i Szűzanya liturgikus emléknapján keltezett és április 1-jén közzétett Sanctuarium in Ecclesia kezdetű motupropriója (saját kezdeményezésre írt) levele képezte, amellyel a kegyhelyek lelkipásztori ellátásának illetékességét a Papi Kongregációtól az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának a hatáskörébe helyezte át. Az öt pontból álló pápai levélben a szentatya így fogalmaz: „A kegyhelyek fontos jelképes értékkel rendelkeznek, a zarándoklat pedig hiteles hitvallás. (…) A zarándokok ezeken a szent helyeken találják meg hívő létük alapvető dimenzióját. Mélyrehatóan megtapasztalják Isten közelségét, Szűz Mária gyöngédségét és a szentek társaságát: a valódi spiritualitás tapasztalata ez, amelyet nem lehet alábecsülni. Ez azt jelentené, hogy semmibe vesszük a Szentlélek működését és a kegyelmi életet. Számos kegyhely olyannyira egybefonódott személyek, családok, közösségek életével, hogy hatással volt egész nemzedékek önazonosságának kialakulására, mély nyomot hagyott egyes nemzetek történelmében.”
A brezjei Szűzanya-kegyhelyen végzett reggeli ima és a találkozó megnyitója után a pápai motuproprio szellemében hangzott el Msgr. Rino Fisichella érseknek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnökének az előadása. Az előadó kifejtette, hogy az egyháznak nem szabad figyelmen kívül hagynia a zarándoklatok során a kegyhelyeken megnyilvánuló népi vallásosságot, ellenkezőleg: ezeknek a szent helyeknek helyettesíthetetlen szerepük van abban, hogy a zarándokok imádságaiban és vallási megnyilvánulásaiban érvényesülő lelkület gazdagítsa az egyház életét, ugyanakkor az evangelizáció folyamatában a kegyhely őrei által végzett szent cselekmények (szentmise, gyóntatás, keresztútvégzés stb.) kegyelmei által a hívek felnőtt keresztényekké váljanak.
Fisichella beszédében a búcsújáró helyeket a megnyugvás helyei­nek nevezte, ahol az emberek az eredethez akarnak visszatérni, a nyelv előtti csendhez, ezért fontos, hogy a kegyhelyek vezetői az Istent kereső, a Szűzanya mosolyára vágyó zarándokok fogadása és a szertartások végzése mellett megteremtsék számukra az elcsendesedés körülményeit is. Az érsek arra kérte a jelenlévőket, biztassák a kegyhelyükre érkező híveket, hogy osszák meg velük a zarándoklat során megélt lelki élményeiket, tapasztalataikat, továbbá a kegyhelyvezetők feladatai közé sorolta azt is, hogy gyakoroljanak irgalmasságot a szegényekkel, a nem hívőket pedig fogadják el olyannak, amilyenek – viszonyuljanak hozzájuk barátian. (…)


A csíksomlyói kegytemplom igazgatója, Urbán Erik hozzászólásában arra mutatott rá, hogy bár szép számmal érkeznek hívek a kegyhelyekre, de kérdés, hogy a már meglévő vallásgyakorlatok mellett hogyan lehetne még inkább tudatos, felnőtt keresztényekké tenni az oda érkezőket, hogyan lehet a megszokott vallásosságból tudatos vallásosságra nevelni őket. „Akárcsak a múltban, a jelen történelmi helyzetben is, amikor állandóan megkérdőjelezik azokat az értékeket, amelyekre az életünk és hitünk épül, tettre kész közösségekre és cselekedni akaró egyénekre van szükség, mert veszélyben a hit, az egyház, a család, a társadalom – fogalmazott a csíksomlyói kegyhelyigazgató. – Meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt, hogy keresztény értékeinket átmentsük utódainknak, ugyanakkor hálásak kell lennünk elődjeinknek, és meg kell köszönnünk az egyháznak, az egyházmegyének, hogy ránk bízta az evangelizáció és a közösségépítés nagy lehetőségét Csíksomlyón.”


Akárcsak az előző években, az eszmecsere kulturális-vallási tapasztalatokkal egészült ki: a kegyhelyképviselők szeptember 26-án Ljub­ljanában, a szlovén parlamentben az ország történelmével ismerkedhettek, és belehallgathattak az éppen akkor zajló parlamenti ülésbe. (…)
A Három hídon (szlovénül: Tromostovje – JožePlečnik alkotása, 1931) átvezető délutáni séta nem adott ugyan lehetőséget teljességében felfedezni a szlovén, a legzöldebb európai főváros építészeti kincseit, nyugalommal kecsegtető parkjait, sétányait, de az a kevés, amit megmutatott magából, minden bizonnyal visszavárja a kíváncsi lelkeket. A 16. Európai Máriás Háló résztvevői Brezjebe való visszatérésük előtt a Ljubljanai Székesegyházban a Msgr. Stanislav Zore OFM érsek-metropolita által bemutatott szentmisén vettek részt, amelyen az egyházfő volt a szónok is.
Szeptember 27-én a Szlovén Püspökkari Konferencia által nemzeti kegyhelynek nyilvánított brezjei bazilika, a kegyhelyhez tartozó múzeum megtekintésén, valamint ezek tágabb földrajzi kontextusának megismerésén volt a sor. A világ minden tájáról mintegy 500 színesebbnél színesebb, figuratív és nonfiguratív betlehemet felvonultató Brezjei Betlehemes Múzeum meglátogatása már önmagában katarzist jelentett. Bledben azonban feltárult Szlovénia egyedi természeti szépsége is: a történelmi örökséget jelentő, 1011-ben épült bledi várból egyszerre látható be a Bledi-tó mélykékje – amely Szlovénia egyetlen szigetét öleli körül, rajta egy templommal, ahová a plébános híveivel naponta csónakkal megy misézni – és a Gorenjska térség, valamint a Júlia-Alpok. (…)


Az ott töltött napok alatt megteremtették annak a lehetőségét is, hogy reggeli dicséret vagy esti szentmise keretében a Leopold Layer által 1814-ben festett kegykép előtt az európai kegyhely képviselők az Istenanya tiszteletén keresztül Fiához, Jézushoz imádkozhassanak, ki-ki elhozva saját szentélyének Mária-üzenetét Brezjebe. (…)
A brezjei kegyhely ünnepi és hétköznapi közegben, egyházi és világi, vallási és kulturális, történelmi és földrajzi vonatkozásban egyaránt, őszintén és hitelesen mutatta be vendégeinek azt a közeget, amelyben a szlovén nemzet Mária-tisztelete, istenhite megmaradt, és mind a mai napig megnyilvánul. Az európai nemzeti Mária-kegyhelyek vezetői és képviselői pedig azzal a gondolattal térhettek haza, hogy Európában talán még mindig nincs helye annak a kételynek, amit a találkozó első napján szónokló Msgr. Rino Fisichella Dosztojevszkijtől parafrazált: a kérdés az, Európa tudni fogja-e, hogy Jézus az Isten Fia. A brezjei kegyhelyen megnyilvánuló Mária-tisztelet, az oda zarándokoló hívek vallási élete, a szlovén emberek vendégszeretete ugyanis arra mutatott rá: a Szűzanya közbenjárására Európa megmaradhat európainak, kereszténynek mindaddig, amíg a kontinens különböző pontjain található kegyhelyeken van lüktető hitélet, vannak oda zarándokoló, a zarándoklat minden nehézségét vállaló, Istenre vágyakozó, imádkozó és istenkereső emberek. A zarándokközpontok dolga pedig nem más, mint lehetővé tenni ennek a hitéletnek a megnyilvánulását, elmélyülését, állandósulását.
Az Európai Máriás Háló következő, 17. találkozóját a szlovákiai Lőcsén szervezik meg 2019. szeptember 17–20. között. Ismert már a további két találkozó helyszíne is: 2020-ban a svájci Einsiedeln, 2021-ben pedig a belgiumi Banneux ad otthont a nemzeti Mária-kegyhelyek konferenciájának.

Borsodi L. László, ferences sajtóreferens

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.