Európai autópiaci körkép

Egy rendezvény és egy közlemény…

23

Tegnap zárult a világ legnagyobb autókiállítása, a Frankfurti Autószalon, amelyet az érdeklődők szeptember 12. és szeptember 22. között látogathattak meg. Amúgy érdeklődésben nem volt hiány, s ennek egyszerű a magyarázata: az autóipar egyik legjelentősebb és legfontosabb rendezvényéről van szó, amelyet immár 69. alkalommal szerveztek meg. Újdonságokban sem volt hiány, ugyanakkor a rendezvény során kiérződött az is, hogy az európai (de nem csak) autóipar, illetve autópiac egyre nagyobb kihívásokkal, egyben gondokkal szembesül.

A szakmabeliek, valamint a szakelemzők szerint újólag bebizonyosodott, hogy az európai autópiac gyökeres változások előtt áll. Az új, szigorú szabályozások, a változó trendek és egyéb öngerjesztő folyamatok igen rohamos változtatásokra késztetik a piaci szereplőket, olyanokra, amelyekkel sokan nem képesek lépést tartani, vagy, ha igen, akkor csak áldozatok árán. Ilyen tekintetben talán megemlíthetjük az elektromos járgányok térhódítását, amelyek gyártásának erőteljesebb felfuttatása igen komoly anyagi és emberi ráfordítást követel, a technológiaváltás pedig mindenképp forradalmi jellegűként értékelhető. Ugyanakkor az innováció szinte végtelennek tűnő bőségszaruja közepette némileg megváltozott az autószalonok világa is: közel 100 éves ragyogó múlt után a nagy seregszemlék kezdtek veszíteni jelentőségükből, ez kiolvasható abból is, hogy egyre többen maradnak távol, egyrészt költséghatékonysági okok miatt, vagy azért, hogy a saját újdonságuknak saját rendezvényen és egy adott időpontban irányítsák arra a figyelmet, az érdeklődést. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy az idei rendezvényről távolmaradt 23 márka, köztük a Peugeot, a Citroen, a Fiat, a Toyota és a Volvo. (A Dacia részvétele is jelentéktelen volt. Ugyanis a megszokott modellekkel, de bennük új hajtásláncokkal vett részt. Egyébként is a Dacia sosem volt arról híres, hogy minden évben újdonságokkal rukkolt volna ki. Ennek meg vannak a maga okai, amelyek jobbára piaci jellegűek, de ezek boncolgatására itt és most, nincs amiért kitérni.)

Újdonságok…
A már ismerős modellek mellett a gyártók felsorakoztattak számos újdonságot is. Azok puszta felsorolása is igen terjedelmes lenne, arról nem is beszélve, hogy tanulmányautók is szép számmal jelen voltak. Az érdekesség kedvéért néhány szó erejéig egy-két újdonságra utalhatnánk. A Bugatti elhozta a „hosszúfarkú” Chiron modellt is, amivel sebességrekordot döntött, elérve a 490 km/h-s értéket, ez az érték hivatalos, sorozatgyártású autó, sebességrekordjának is mondható, ugyanis a franciák egy erősen limitált széria erejéig gyártják majd ezt a modellt. Az olasz Lamborghini esetében is új időszámítás kezdődik: a Sian személyében bemutatkozott a márka első hibrid modellje, amely a valaha legerősebb Lamborghini is. Bemutatkozott az első teljesen elektromos Mini is, a Nissan pedig a Juke vadonatúj generációjáról rántotta le a leplet (amely egyébként elődjénél jóval komolyabb, felnőttesebb autónak mutatkozik). Az Opel is abszolút újdonságokkal jelentkezett, nevezetesen a világ első elektromos raliautójával. A wolfsburgiak is megkezdték a felkészülést az elektromos jövőre, bemutatva a „nagy dobásukat”, az ID.3-ast, mellette elektromos buggy, villanyos Bogár, friss kempingbusz, ügyesebb e-Up és milliomos Touareg is felsorakozott. Maradjunk a Volkswagen ID.3-nál. A VW Csoport által megtervezett és legyártott kizárólag az akkuk révén üzemeltetett modellt a cég illetékesei a harmadik olyan modelljüknek tartják, amely forradalmasítani fogja az autóipart, úgy ahogy történt annak idején a Bogár és a Golf révén. Megemlítendő az is, hogy a VW Csoport tervei szerint az új modellel egyidejűleg az elkövetkező öt év során 20 új elektromos gépkocsi gyártását fogják megkezdeni, s az éves termelés el fogja érni az 1 millió elektromos meghajtású autót. Amúgy merész tervet tűztek ki maguk elé, ugyanis 2025-ig 50%-kal kívánják csökkenteni járműveik szén-dioxid-kibocsátását, és 2050-re semlegessé válni a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából. Az ID.3 méretei egy Golféhoz hasonlóak, de a beltér jóval tágasabb, egy Passat modellhez hasonlítható, a dinamikai teljesítményei pedig a Golf GTI modelléhez. Ennek a gépkocsinak az indulóára valamivel 30 000 euró alatt lesz, a csúcsmodell autonómiája pedig 550 kilométer. A kiállítás megnyitóján Jürgen Stackmann, a VW Csoport ügyvezető tanácsának egyik tagja bejelentette, hogy az ID.3 esetében máris 33 000 rendelés érkezett (s abból, Romániából körülbelül 550).
A Ford standján a főszerepet a Romániában, pontosabban Craiován gyártott Puma modell kapta meg. Emlékeztetnénk arra, hogy ennek a modellnek az új kiadása mutatkozhatott be ez alkalommal a Frankfurti Autószalonban, annak jelen volt az ST Line verziója, valamint a legújabb Titanium X verziója is. Mint ismeretes, ennek a modellnek az összeszerelése nem is olyan régen kezdődött meg Craiován, s értesüléseink szerint az iránt Európa-szerte viszonylag élénk érdeklődés mutatkozik. (Annak értékesítése még nem kezdődött meg, de megrendeléseket már Európa számos országában elfogadnak.)

Piaczsugorodás…
A Frankfurti Autószalon még „teljes gőzzel” üzemelt, akkor, amikor, szeptember 18-án az Európai Autógyártók Egyesülete (ACEA) nyilvánosságra hozta az esztendő első 8 hónapja során az európai országokban forgalomba bejegyeztetett új személygépkocsikra vonatkozó statisztikáját. A számadatokból ugyancsak az derül ki, hogy nincs irigylésre méltó helyzetben az európai autópiac. Mondhatjuk ezt annak okán, hogy európai viszonylatban az esztendő első nyolc hónapjában 3,2%-kal kevesebb új gépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2018 azonos időszakában, azon belül augusztusban pedig 8,6%-kal kevesebbet, mint a múlt augusztusában. Ha csökkent a kereslet, akkor esetenként kénytelen-kelletlen zsugorítani kellett a kínálatot, azaz a termelést. Az pedig komoly problémák elé állíthatott és állított is egyes gyártókat. Egyes értesülések szerint például a General Motors, a legnagyobb amerikai autógyár nemzetközi tevékenysége tekintetében szerkezetváltásra készül, s annak keretében a jövő esztendőig Európában állítólag 12 000 munkahelyet szüntetnének meg, a Nissan júliusban jelentette be, hogy egy nagyszabású szerkezetváltás következhet be, amely során 12 500 munkahelyet szüntethetnek meg (hogy abból mennyit Európában, azt nem tudni), a múlt hónapban olyan értesülések is napvilágot láttak, miszerint átgondolják a Nissan és a Renault szövetségét avégett, hogy esetleg lehetségessé váljon az olasz–amerikai Fiat-Chrysler csoporttal való fúzió. Ugyanakkor az indiai és a kínai autópiac mélyrepülése szintén gondot okozhat egyes európai autógyáraknak is.
Visszatérve az európai autópiacra: néhány országban az már jó ideje gyengélkedik, s ezek között említhetjük Finnországot, ahol az esztendő első nyolc hónapja során 12,8%-kal kevesebb új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2018 azonos időszakában, vagy Hollandiát, ahol a zsugorodás 10,9%-os volt, illetve Svédországot, ahol 15,9%-os visszaesést jegyeztek, továbbá Csehországot a maga –9,3%-ával. Lényegesnek nevezhető piacbővülés továbbra is csak három országban volt: Litvániában (+39,4%), Romániában (+13,7%) és Magyarországon (+10,1%). (Amúgy Litvánia „porszem” az európai autópiac színterén.) Pangás jellemzi a piaci részesedés szempontjából olyan nagy szereplőként számon tartott országokat, mint Franciaország (–3%), Olaszország (–3%), Spanyolország (–9,2%) vagy az Egyesült Királyság (–3,4%). Abszolút számban kifejezve egyébként nyolc hónap viszonylatában európai szinten mintegy
355 000 új személygépkocsival kevesebbet írattak be a forgalomba, mint 2018 első nyolc hónapjában.

Márka válogatja
Csökkenve a forgalomba bejegyeztetett új személygépkocsik száma, egyes gyártók értékesítési gondokkal küszködhetnek. Erről tanúskodik az ACEA közleménye is. A legnagyobb európai autógyártó a VW Csoport 4,3%-kal kevesebb új járgányt értékesített, mint 2018 első nyolc hónapja során, ezt majd mindegyik márkája megérezte, s mindenekelőtt a Porsche (–19,4%) és a Volkswagen (–7,5%), de nem így Skoda (+1,6%) és a Seat, amely esetében a tavalyi bővülés tartósnak bizonyult, elérve a 6,4%-ot. A Renault Csoport még jelentősebb visszaeséssel számolt: nyolc hónap viszonylatában 4,9%-ossal (s azon belül augusztusban –23,6%-ossal), s ez pedig a Renault számlájára írható (–12%, illetve –38%), ugyanis a Dacia piacát továbbra is a felfelé ívelés jellemezte: augusztus végéig 10%-kal több Dacia márkájú személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba európai szinten, mint 2018 azonos időszakában, s azon belül augusztusban 7,1%-kal többet. Gyengélkedett a Fiat is (–12,8%), akárcsak a Nissan (–7,5%), akárcsak a Honda (–14%). Fokozódott a kereslet a Citroen (+5,5%), továbbá a Mitsubishi (+8%) és a Volvo iránt (+3,9%).

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek