Euróbevezetési bizonytalanságok

69

November 17-én ismertette a parlamentben Dacian Cioloş a kormányprogramot. Az abban feltüntetett prioritások közt szerepelt az eurózónába való belépés megkövetelte feltételek teljesítésének a felgyorsítása is. Másképpen fogalmazva, Dacian Cioloş már kormányfőjelöltként is fontosnak tartotta ezt a problematikát. Nem az első tisztségviselő, aki szorgalmazza az euró romániai bevezetését, és bizonyára nem is az utolsó. Amúgy Klaus Johannis államelnök is a nyár folyamán úgymond újraindította az ezzel a célkitűzéssel kapcsolatos eszmecserét.

Bogdan Olteanu arrébb tenné, mármint az euró bevezetésének időpontját...
Bogdan Olteanu arrébb tenné, mármint az euró bevezetésének időpontját…

A sors úgy hozta, hogy a kormányprogram ismertetésének napján, azaz november 17-én tartotta éves konferenciáját Bukarestben a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesülete (AAFBR) is, az esemény szervezője a jegybank volt. Nos, ezen a konferencián is terítékre került az euró majdani bevezetésének az ügye, s talán nem véletlenül, hisz a jegybanknak, s úgy általában a banki pénzügyi szektornak is megvan a maga szerepe az eurózónához való csatlakozásban. A konferencián azonban más hangnemet ütöttek meg, elismerve ugyan, hogy a szóban forgó csatlakozás prioritás lehet, de a legutóbb kijelölt határidő, a 2019-es esztendő már elúszni látszik.

Nincs akcióterv…
A Román Nemzeti Bank kor­mány­zóhelyettese, Bogdan Olteanu tételesen azt állította, hogy komolytalan az eurózónába való csatlakozásról beszélni egy olyan gazdaság esetében, amely nem versenyképes. És ha nem versenyképes, akkor az eurózóna tagállamai sem érthetnének egyet a csatlakozással. Hozzáfűzte azt is, hogy a reális konvergenciaszint elérése a következő esztendők politikai célkitűzései között szerepelhet, nincs szó látványos célkitűzésekről, hanem olyanokról, amelyek lényegesek, s amelyeket nem lehet helyettesíteni másabbakkal. Ebben az összefüggésben megemlítette, hogy például a termelékenység növelése tekintetében nem létezik „helyettesítési lehetőség”. A konferencián elhangzott az is, hogy a 2019-es esztendei határidő annak bejelentése pillanatában nem tűnt lehetetlen célkitűzésnek, de időközben teljesíthetetlenné vált, mindenekelőtt annak okán, hogy nem dolgoztak ki és nem ültettek gyakorlatba arra vonatkozóan egy akciótervet.

Határidő határidőre
Amint már említettük, a nyár folyamán kezdte szorgalmazni újólagosan az államelnök az euró bevezetésével kapcsolatos előfeltételek problematikáját az államelnök. Azt még májusban nemzeti célkitűzésként jelölte meg, és a politikai konszenzus kialakítása érdekében egy sor konzultációt szervezett, kilátásba helyezve a vonatkozó országos stratégia elfogadását is. Az optimizmus jeleként értékelhetnénk mindezt, de azért voltak disszonáns hangok is: júniusban, amikor sor került az „új lej” (RON) bevezetése tizedik évfordulójának a megünneplésére, Mugur Isărescu, a jegybank elnöke úgymond kilátásba helyezte az euró bevezetésének újabb elnapolását, azt állítva, hogy a lejnek „még hosszú élete lesz”.
Amikor Románia 2007-ben belépett az Európai Unióba, elfogadásra került az euró bevezetésével kapcsolatos naptár is. Abban még az szerepelt, hogy arra 2015-ben kerül sor, ám a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság nyomán ez a határidő eleve teljesíthetetlenné vált. Bekövetkezett egy bizonytalankodási időszak, ilyenképpen pedig nem fogalmazódott meg újabb határidő. 2014 májusában viszont az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek összejövetelén a költségvetésért felelős akkori tárca nélküli miniszter, Liviu Voinea (aki jelenleg a jegybank egyik elnökhelyettese) bejelentette, hogy Románia kormánya 2019. január 1-jét jelölte meg a csatlakozás időpontjaként. Ezt a bejelentést nemigen követték konkrét, érdembeni intézkedések.

A problémák…
Az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott tizenkét ország mindegyike a Maastrichti Egyezmény értelmében arra kötelezte magát, hogy bevezeti az eurót, de előzetesen teljesíteniük kell több kritériumot is, ilyenképpen pedig a határidő igen rugalmasnak bizonyult. A kritériumok között szerepel az infláció, a kamatok, az árfolyam, a költségvetési hiány és az államadósság alakulása, illetve szintje. Országunk esetében a legnagyobb gondot, illetve a legsúlyosabb problémát az egy főre jutó GDP jelenti, amely még az uniós átlagnak a felét sem éri el. Az eddig csatlakozott országok közül mindegyik esetében meghaladták az uniós átlagnak legalább a 60 százalékát. Országunk esetében az előzetes számítások szerint 2019-re sem várható az uniós átlagnak a 60 százaléka „teljesítése”. A többi kritérium tekintetében némileg jobb a helyzet, de ideálisnak nem nevezhető. De melyek is ezek a kritériumok? Három százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiány, a GDP 60 százalékánál kisebb államadósság, az infláció pedig ne haladja meg az eurózónába tartozó legjobban teljesítő országokban jegyzett infláció átlagát több mint 1,5 százalékkal.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek