2021, január 28, csütörtök.
custom_html_banner1

Értékek világa

A Madarasi-Hargita és az Ördögtó Natura 2000-es terület kezelési terve az utóbbi hónapokban a Madarasi-Hargita csúcsán állított kopjafákra vonatkozó javaslata miatt kapott sajtónyilvánosságot, pedig a kezelési terv készítői hároméves munkával számba vették a több mint 13 ezer hektáros terület egyéb értékeit is.

 

Az Ördögtó felé tartó kirándulók Fotó: Demeter Melinda
Az Ördögtó felé tartó kirándulók Fotó: Demeter Melinda

[dropcap]R[/dropcap]ománia az uniós csatlakozás után kötelezettséget vállalt, hogy létrehozza a természetvédelmi területek hálózatát és biztosítja ezeken a területeken az élőhelyek és különböző fajok védelmét – emlékeztetett Fodor György erdőtanácsos, a projekt vezetője. Kezdetben Románia területének 17-18 százaléka tartozott a hálózathoz, majd a későbbi bővítés során az ország területének több mint egynegyede lett Natura 2000-es terület, s ezekre kötelező módon el kell készíteni a kezelési tervet. – Ebben előirányozták, hogy az adott élőhelytípust milyen módszerekkel lehet fenntartani, illetve az élővilág egyes elemeinek állapotán javítani – mondta Fodor György.
A Madarasi-Hargita és az Ördögtó Natura 2000-es terület kiterjedése 13 373 hektár. A 2011-es bővítéssel két madárvédelmi területtel átfedés jött létre. Ezek egyike a Csíki-medence és a Csíki-havasok madárvédelmi terület, amelynek egy mintegy hatezer hektáros része, a terület déli felén, egybeesik az eredeti Natura 2000-es területtel. A másik egy 150 hektáros rész a terület északi csücskében, amelyet a Gyergyói-medence és Gyergyói-havasok madárvédelmi terület is átszel.
– A Madarasi-Hargita területén kezdetben hat élőhelytípust és nyolc fajt nevesítettek – részletezte az erdőtanácsos –, csakhogy menet közben kiderült, hogy az élőhelytípusokból egy nem is létezik, viszont van három másik olyan élőhely, amelyet az Unió fontosnak tart. Ebből is látszik, hogy az eredeti területkijelölés leginkább papíron történt, s nem azt nézték meg, hogy mi van valóban, hanem, feltételezték, hogy mi létezhet.
Mészkerülő fenyvesek, tőzeglápok, dagadó lápok, alpesi bozótosok és szegélytársulások – ez az öt, eredetileg is megjelölt, létező élőhely. A mészkerülő fenyvesek a Hargita vulkanikus és mészmentes talaján képződött fenyvesek. A tőzeglápok közül ebben a térségben a legjelentősebb az Ördögtó Karcfalva és Gyergyóújfalu határában, valamint a Madaras és Rákos területéhez tartozó Szökőláp. Alpesi bozótos található a Madarasi- és a Rákosi-Hargita csúcsok körül.
– Nem léteztek viszont ezen a területen nem látogatható sziklabarlangjáratok mint élőhelyek – tisztázta Fodor György –, de e helyett azonosítottunk három másik élőhelyet: ún. dák bükkösöket, amelyek a fenyőzóna alatt találhatók és közel felét borítja a területnek, hegyi réteket, valamint ingó lápokat. Ez utóbbiak jellegzetessége, hogy a mohák nem kötődnek az aljzathoz, hanem lebegnek a mocsár felszínén. A lápok tavaszi hóolvadáskor megtelnek vízzel, amelyet folyamatosan engednek le, ezzel biztosítva a patakok viszonylagos állandó vízhozamát, ezért vízgazdálkodás szempontjából óriási jelentőséggel bírnak. Mi örvendünk annak, hogy ilyen területeink léteznek – hangsúlyozta.
A Madarasi-Hargita Natura 2000-es területen nevesített nyolc, uniós védettséget élvező fajból mindössze öt él valóban errefelé, világosított fel a szakértő. Van kárpáti barnamedve és szürkefarkas, létezik kárpáti gőte és sárga hasú unka, valamint fűrészes harangvirág. Ezek kedvező állapotban vannak, nincsenek veszélyeztetve jelenleg.
– Nincs viszont keleti mustárlepke, szibériai hamuvirág és egy olyan tőzegemohaféle, aminek nincs se magyar, se román elnevezése – mondta Fodor György. – Ezek 60-70 évvel ezelőtti hivatkozások alapján kerültek a listára, de valószínűleg akkor sem léteztek nálunk. Feladatunk, hogy további öt éven keresztül figyeljük, és ha esetleg valamelyik faj megjelenik, jelezzük.
A projektvezető hangsúlyozta, a kiegyensúlyozott egészséges természetgazdásoknak köszönhető az, hogy megmaradtak ezek az értékek ezen a területen. Mint mondta, egyik faj sem létezhet a másik nélkül: nagyragadozók is addig lesznek, amíg adottak a prédavadak (őzek, szarvasok, vaddisznók) számára megfelelő feltételek. A terület fölötti gyámságot a Libán–Zetelaka Magán Erdőgondnokság szerezte meg, amely együttműködik a Csíki Erdőrendtartási Gondnoksággal.
– Amikor megkötöttük a szerződést, kötelezettséget vállaltunk, hogy elkészíttetjük a kezelési tervet. Elvégeztettük a szükséges előtanulmányokat, amelyek alapján egy megbízott cég elkészítette a nagyközönség előtt is bemutatott tervet. Véleményünk szerint ez a terv a hagyományos tevékenységeket nem gátolja, viszont segíti a létező természeti értékek megőrzését. Reméljük, hogy legkésőbb az év végére megkapjuk a minisztérium jóváhagyását is – tette hozzá Fodor György.
Végezetül a Madarasi-Hargitán található kopjafák további sorsáról kérdeztük, de ezzel kapcsolatban nem tudott nyilatkozni. Mint mondta, hátravan a közös állásfoglalás nyilvánosságra hozatala – ha megszületik az egységes álláspont.

Daczó Katalin

Kapcsolódó cikkek:

14,356RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb