Erőszak és agresszivitás napjainkban

A bűnmegelőzés hete új előadásokkal folytatódott

182

Olyan világban élünk, amelyben az erőszak és agresszivitás egyre nagyobb teret nyer magának szerte a világon. Mindez a fogyasztói társadalom morális és pszichikai válságának, az értékek elértéktelenedésének a tünetei. A legtöbb erőszakos cselekmény ugyanakkor a családban történik, miközben a munkavállalók egyre gyakrabban vannak kitéve a munkahelyi lelki terrornak, a szülőknek pedig fogalma sincs, hogy miként kezeljék az okostelefont használó csemetéikre a világhálón leselkedő veszélyeket. Mindez nem egy apokaliptikus hollywoodi filmben, hanem a Hargita megyei rendőrség A bűnmegelőzés hete elnevezésű rendezvénysorozata keretében megtartott tudományos előadásokon hangozott el szerdán.

Rendőrök és egyetemi oktatók a Sapientián. Kényes témákról nyíltan Fotó: László F. Csaba

A csíkszeredai eseménynek ezúttal is a Sapientia – EMTE adott otthont Új erőszakformák a kortárs társadalomban és lehetséges megelőzésük címmel. Manuela Ionescu, a Hargita megyei rendőrség bűnmegelőzési osztályának koordinátora beharangozóként mindössze annyit mondott: a társadalomból az erőszak napjainkban nem tűnt el, csak új formákat öltött és a módszerei változtak. Mivel a rendezvényt a rendőrség szervezte, az előadások is román nyelven zajlottak.

Az erőszaknak társadalom-lélektana van
Elsőként dr. Ambrus Zoltán tartotta meg előadását Az erőszak társadalom-lélektani aspektusai és megelőzésének lehetséges módozatai címmel. Azzal kezdte, hogy a hétköznapi életben tapasztalható erőszak és deviancia különböző formáinak, amelynek tanúi vagyunk, világjelenség. Az erőszakos magatartásformák világszerte egyre elterjedtebbek, ráadásul egyre fiatalabb életkorban jelentkeznek az embereknél. A szakértő szerint mindezt „integratívan” lehet csak kezelni. Ez alatt azt kell érteni, hogy nem elég, hogy csak egy vagy több intézmény foglalkozzon vele, a teljes társadalomnak részt kell venni a problémák kiküszöbölésében. Az előadásban többek közt elhangzott: a hirtelen felindulásból elkövetett erőszakos megnyilvánulásokat nem lehet megelőzni, ez inkább azon múlik, hogy mennyire tudja önmagát kontrollálni az ember. Létezik ugyanakkor az úgynevezett instrumentális erőszak, amelyet valamilyen előnyszerzés reményében követnek el az emberek, idetartozik a terrorizmus is. Az erőszakos cselekedetek ugyanakkor származhatnak egyéni vagy kollektív agresszióból, és ma már számolni kell az egyre jobban terjedő intézményes erőszakkal is. Ennek oka az a globális pszichikai és morális válság, amely a kortárs fogyasztói társadalmakat jellemzi. Az értékek elértéktelenedése mellett súlyosbítják a helyzetet az etnikai és vallási konfliktusok is. Ha ez nem lenne elég, a fősodrú média a pénzt és hatalmat népszerűsíti érték gyanánt, háttérbe kerülnek az emberi, a közösségi együttélést megkönnyítő értékek, az emberek bizonytalanná válnak és elidegenednek attól a közösségtől amelyben élnek. Az agresszió forrása lehet egyébként az is, ha egy embernek az alapvető igényei nincsenek kielégítve. Egy éhes és kialvatlan gyereket például nagyon nehéz rávenni arra, hogy figyeljen az iskolában az órán. Az értékek relativitása ráadásul már az iskolában megjelenik. A szakember szerint a megoldáshoz társadalmi szintű beavatkozásra van szükség, globális, országos és lokális cselekvésre egyaránt szükség lenne.

Erőszak a munkahelyen is
Dr. Szigety Tünde az angol szóval Mobbingnak hívott munkahelyi lelki terror elterjedéséről tartott előadást. Elmondta: bár a társadalomtudományban ez a kutatási terület újnak számít, de maga a jelenség meglehetősen régi. Mobbing alatt egyébként azt értik a szociológusok, hogy egy alkalmazott a munkahelyén legalább fél évig, folyamatos, hetente ismétlődő lelki terrornak van kitéve, amely a végén pszichoszomatikus tünetekhez vezet a bántalmazott magatartásában. Ez a meghatározás így kizárja a munkahelyen előforduló ideiglenes konfliktusokat. A legnagyobb gond ezzel az, hogy nagyon nehezen bizonyítható. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az alkalmazottat nem látják el a szükséges információkkal, mindenért őt hibáztatják, semmibe veszik a munkáját. Sőt előfordul, hogy személyes támadások célkeresztjébe kerül, a kollégái kipletykálják a magánéletét. A jelenséget leíró első tanulmányok erről Romániában csak 2010-ben jelentek meg, szintén ebben az évben jelent meg Bukarestben az első Mobbing-ellenes központ. A gondot fokozza, hogy a terület alig, azaz szinte sehogy nincs szabályozva, így fordulhatott elő, hogy az első munkahelyi zaklatás miatt elindított per végeredménye az lett, hogy a bíró elutasította a keresetet, mert nem tudta, hogy mi az.

Nem tudunk mit kezdeni a csúcstechnikával
Dr. Gergely Orsolya ugyanakkor arról tartott előadást, hogy milyen új erőszakformáknak vannak kitéve a gyerekek és fiatalok a virtuális térben. Jelenleg ott tartunk, hogy a 13–17 éves korosztályban a Székelyföldön szinte minden gyereknek van okostelefonja, annak dacára, hogy a régió gazdasági teherbírása ezt nem indokolná. Emiatt a gyerekek napi 24 órán keresztül hozzáférnek a világhálóhoz, úgy, hogy a szülőknek fogalmuk sincs, hogy milyen ingerek érik ott csemetéjüket. A kommunikációs technológiával egyszerűen nem tud lépést tartani a társadalom, mert mindössze néhány évtized leforgása alatt fejlődött a jenlegi szintjére, nincs több évezredes hagyománya. Jellemző, hogy a mai gyerekek a Balaton partján nem azt kérdik, hogy hol lehet fürödni vagy játszani, hanem azt, hogy mi a wifi jelszava. Mivel a csúcstechnika használatának nincs évezredes hagyománya, ez az oktatásban is konfliktust szül a szülők és a pedagógusok között. Gergely Orsolya elmondta: az általuk végzett felmérésekből kiderül: a székelyföldi gyerekek 28 százalékát érte valamilyen formában online agresszió. A gyerekek úgy élhetnek ebben a virtuális világban, hogy senki nincs, aki megtanítsa őket arra, hogy hogyan. A gyerekek 65 százaléka gond nélkül szóba áll a világhálón idegenekkel is. A szüleik bankkártyáinak az adatait százalékos arányban viszonylag kevesen adták ki idegeneknek, de ez is legalább húsz gyereket jelent. Manuela Ionescu zárásként úgy fogalmazott: a rendőrség nem tud mindenütt jelen lenni, az erőszakos cselekményeket csak közös társadalmi erőfeszítéssel lehet hatékonyan megelőzni.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.