Eredményes viszályrendezés: Adósságzsugorítás

18

Országunkban (is) van egy olyan entitás, amely az Európai Unió irányelvei alapján jött létre, s amelynek jelentős szerepe lehet a fogyasztók (az ügyfelek) és a bankok vagy a különböző pénzintézetek közti viszályok megoldásában, és mindez az ügyfél számára díjmentes. A banki területen bekövetkezett viszályok alternatív megoldási központjáról (CSALB) van szó. Erről jó ideig kevesen tudtak, most már egyre többen, s ez kikövetkeztethető a központ „üzleti forgalmából” is: az elmúlt esztendőben a fogyasztók részéről 2117 beadványt iktattak, 65%-kal többet, mint 2018-ban és négyszer annyit, mint 2017-ben. A beadványok közül 1772 a bankokat „érintette” és 345 a nem banki pénzintézeteket (IFN). A bankok közel 900 esetben értettek egyet az egyezkedéssel, azután, miután velük felvette a kapcsolatot a CSALB. Ebből 664 esetben az egyezkedésre a CSALB keretében került sor és 207 esetben az ügyféllel való közvetlen tárgyalás révén. A tárgyalásokból eredendő összeg értéke a 2019-es évben 1,25 millió euró volt. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek számára ennyi pénzt sikerült megspórolni a bankokkal szembeni meglévő tartozásaik csökkentése vagy esetenkénti eltörlése nyomán. A CSALB által megoldott esetek 18%-ában a fogyasztókat megillető összeg meghaladta az 5000 eurót, 43% esetében pedig 1000 és 5000 euró között mozgott. Voltak rekordok is: egy bukaresti banki ügyfél esetében eltörlésre került
298 000 lejnyi összeg, egy nagyváradi esetében 52 000 svájci frankos banki tartozás, egy Máramaros megyei ügyfél esetében pedig eltöröltek egy 44 600 eurós egyenleget. Az is igaz, hogy 2019-ben a bankok mintegy 400 kérést megindokolás nélkül visszautasítottak 310-et pedig objektív okok miatt le kellett zárni. Érdemes utalni arra is, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó irányelvnek a romániai jogszabályozásba való beillesztése nyomán megnövekedett a CSALB hatásköre, szolgáltatásait most már igénybe vehetik a jogi személyiségű entitások is. Ezek esetében viszont a békéltetési eljárás nem ingyenes, be kell fizetniük egy 993 lejes illetéket. Érdemes megjegyezni azt is, hogy míg a bankok fogékonyabbnak bizonyultak a viszályrendezési eljárások iránt, nem így a nem banki pénzintézetek (IFN): az azokhoz a CSALB közvetítésével benyújtott 345 kérésből 193 „visszhang” nélkül maradt, és csak 45 esetében sikerült kimunkálni egy bizonyos megoldást. (Azok esetében az ügyintézés is elhúzódik, és ezzel magyarázható az is, hogy vannak olyan kérések, amelyek sorsa még nem dőlt el.)

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek