Erdély címeréről Franciaországban

Erdély címeréről Franciaországban

48

Erdély címerének útja Magyarország címeréből Románia címerébe címmel tartott előadást dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a franciaországi Arras városában 2018. október 2–5. között zajló 33. Genealógiai és Címertani Világkongresszuson október 4-én.

Szekeres Attila István előadás közben Fotó: Stoyan Antonov

A kétévente szervezett világkongresszus idei kiadása az első világháború végének centenáriuma jegyében zajlik, általános témája genealógia és címertan háború és béke mezsgyéjén. A résztvevők zöme Nyugat-Európából érkezett, voltak Amerikából és Ausztráliából is. Szekeres Attila István, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja volt az egyetlen romániai előadó. Részvételét a Magyar Tudományos Akadémia Domus Hungarica Scientiarium et Artium programja, valamint az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület által nyert pályázattal Sepsiszentgyörgy Önkormányzata támogatta.
Szekeres Attila István előadása a témához igazodott, hiszen Romániában idén ünneplik 100 éves évfordulóját annak az eseménynek, amivel megalapozták az ország jövőjét: az első világháború után az 1918. december 1-jén Gyulafehérváron tartott román nemzetgyűlés kimondta óhaját: Erdély egyesüljön Romániával. Az egyesülés megvalósult, a trianoni békeszerződéssel jogerőre emelkedett. Bővítették az ország címerét, abba belekerült Erdély címere, amely azelőtt a Magyar Királyság középcímerében foglalt helyet. Az előadás Erdély címerének útját mutatta be az önálló Erdélyi Fejedelemségtől a Habsburg Birodalmon és főleg az Osztrák–Magyar Monarchián át Románia mai címeréig. Az előadó kitért az Erdély címerét alkotó elemek jelentésére is. Az 1659-ben Szászsebesen tartott erdélyi országgyűlés törvénybe foglalta, hogy a vármegyéket a fél sas, a székelyeket a nap és hold párosa, a szászokat hét bástya jelképezze. Erdély címere a Magyar Királyság középcímerében a negyedik mezőt foglalta el. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1915-ös címerrendezésekor a közös címereket Hugo Gerard Ströhl osztrák címerművész készítette, a Magyar Királyságét az önállóság jegyében magyar heraldikus, Keöpeczi Sebestyén József. Ugyanő tervezte meg a Román Királyság 1921-es, Trianon utáni címerét, amelyben Erdély jelképe szintén a negyedik mezőbe került. Az 1989. decemberi romániai forradalmat követően 1992-ben a parlament új címert fogadott el. Ez valójában az 1921-es kiscímernek a királyság jelképei nélküli változata. 2016-ban kis módosítást eszközöltek a címeren. A román sas fejére helyezték a királyi acélkoronát. Erdély címere ugyanott, a negyedik mezőben maradt.
Szekeres Attila István 2018. szeptember 6–8. között a lengyel Címer- és Zászlótudományi Intézet által megszervezett IV. Európai Címer- és Zászlótudományi Konferencián szerepelt hasonló témával: A székelyföldi közigazgatási címerek módosítása Erdélynek Romániával való egyesülését követően. 2016-ban a skóciai Glasgow városában tartott előző címertani világkongresszuson a székelyek címeréről értekezett, tavaly a Londonban szervezett 27. Zászlótudományi Világkongresszuson a székelyek zászlairól tartott előadást.

HN-információ

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.