Érdektelenségbe fulladt égi jelzés?

Tizenegy éve kezdődött a Szűzanya gyergyói könnyezése

1 687

A gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templomban február 16-án, szombaton emlékeznek meg a Szűzanya gyergyói könnyezéséről. Az egykori Hajdúdorogi Görökatolikus Püspökségbe sorolt magyar – ma román ortodoxok által használt – templomban 2008. február 17-től közel 5 évig könnyezett az Istenszülő-ikon. A tizenegyedik évforduló kapcsán Bazsó-Dombi Attila görögkatolikus missziós pap elmondta: attól, hogy nem nyilvánították hivatalos kegyhellyé a helyszínt, az ott kiáradó kegyelmek visszavonhatatlanok.

Isteni kegyelem, egyértelmű csoda – csak néhány azon jelzők közül, amelyekkel a Szűzanya gyergyói könnyezésére emlékezett Bazsó-Dombi Attila görögkatolikus missziós pap. Mint ismeretes, 2008. február 17-től közel öt éven át könnyezett az Istenszülő-ikon a néhai görögkatolikus templomban. A mára ortodox kézen lévő egyházi épületben történt jelenségre máig nem találtak racionális magyarázatot, mégsem nyilvánították a templomot kegyhellyé.
A gyergyói hívek ennek ellenére is minden évben megemlékeznek és imádkoznak Szűz Máriához. Idén február 16-án, szombaton tartanak engesztelő napot, a római katolikus Szent Miklós-templomban.
– Az illetékes szervek nem foglalkoznak a gyergyói könnyezéssel, de az ide látogató hívők érzik a kiáradó kegyelmet, amely folyamatosan ösztönzi őket a kiengesztelődésre. Nem szeretnénk, ha teljes érdektelenségbe fulladna ez a rendkívüli történet, ezért is hoztuk létre az Egység Királynője Szolgálatot – ecsetelte Bazsó-Dombi Attila, kitérve arra is, hogy a szolgálat az Anyaszentegyház előírásai szerint lelkiségi misszióként éli a feledésbe merült keleti keresztény magyar egységes létszemléletet, hirdeti az elismert – mindenekelőtt magyar vonatkozású – máriás engesztelő karizmák egységét.
A gyergyói csoda kapcsán elmondta: a kegyelem szempontjából lényegtelen az, hogy hivatalosan elfogadták-e a csodát vagy sem. Azonban értő fülekre és szívekre lenne szükség ahhoz, hogy meg tudjuk látni az orrunk előtt történő égi jelzéseket – vallja.
Portik-Hegyi Kelemen főesperes-plébános lapunknak úgy nyilatkozott: a csoda kivizsgálása az ortodox püspökséghez tartozik, de római katolikus elöljáróként úgy érzi, helyet kell adni a megemlékezésnek.
– A Szűzanya jelzése számomra azt sugallja, hogy komolyan kell vegyük a hitünket, mondjunk igent Isten követésére, és vegyük komolyan útmutatását – jelentette ki Portik-Hegyi Kelemen.
Megkérdezésünkre Bazsó-Dom­bi Attila megjegyezte: nincsenek adatai arról, hogy hány gö­rög­katolikus hívő él Gyergyó­szent­miklóson. Ezt azzal magyarázta, hogy sokan félnek felvállalni gyö­kereiket, és inkább római katolikusként élnek, csakhogy megőrizhessék magyarságukat a románosító törekvésekkel szemben.
– Figyeljünk fel arra, hogy a Mennyei Atya Székelyföldnek, Erdélynek ajándékozta ezt a csodát, még akkor is, ha a helyszín ortodox kézen van. Ez önmagában is beszédes, ne menjünk el mellette – hívja fel a figyelmet a görögkatolikus missziós pap, aki hálás azért, hogy az évek során a római katolikusok befogadták a megemlékező programokat.

Keresztes Bea

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.