Enyhén poros a tiszta levegő

Enyhén poros a tiszta levegő

158

Valamennyi megyében el kell készíteni a levegő minőségét javító – vagy ahol tiszta a levegő: minőségmegőrző – terveket – áll a környezetvédelmi tárca 2018/598-as számú rendeletében. Ennek apropóján faggattuk a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatrásait, és megtudtuk: tiszta a levegőnk, csak kicsit poros. Mivel a megyének nincs számottevő ipara, a legnagyobb gondot a közeledés és az általa felvert por okozza. A megyében ugyanakkor a leginkább a háztartási hulladék a környezetszennyezés forrása.

A környezetvédelmi ügynökség és a levegő minőségét is jelző információs tábla. Nagy bajok egyelőre nincsenek Fotó: László F. Csaba

Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója kérdésünkre elmondta: a megyei levegőminőség-megőrzési terv meglehetősen összetett dokumentum, amelyet a megyei önkormányzatnak kell elkészíttetnie. Ennek során feltérképezik, hogy az ipar, a fűtés, a közúti forgalom hogyan befolyásolja a levegő minőségét. Amikor ez elkészül, a megyei tanács véleményezésre benyújtja a környezetvédelmi ügynökségnek, majd végül a környezetvédelmi tárcához kerül, ahol azt jóváhagyhatják. Ezt követően a megyékből összegyűjtött adatokat jelentésben elküldik az Európai Uniónak. Hozzáfűzte: a nagyobb városok – ahol a légszennyezés jelentősebb – a levegő minőségén javító terveket kell készítsenek, és a szennyezés mértékét a megengedett határérték alá kell leszorítani.

A háztartási hulladék a legkellemetlenebb
Az intézmény vezetője kérdésünkre elmondta: Hargita megyében a háztartási hulladék a leggyakoribb és legkellemetlenebb forrása a környezetszennyezésnek. Hozzátette: az emberek egy része nem tanulta meg, hogy a szemetet kukába kell tenni, és nem a patakmederben van a helye. Már csak azért sem, mert az árvizek a pillepalackokat besodorják a nagyobb folyókba, így az Oltba is. Emlékeztetett: nemrégiben a békási víztározóban 20 hektáros pillepalack-sziget alakult ki.
Ipari szennyezésről a megyében nem lehet beszélni, az állatfarmok esetében akár elő is fordulhatna, ám szigorú feltételekhez kötött a környezetvédelmi engedély, így ha nem megfelelően gazdálkodnának is, a határértékekhez úgyis közelít a szennyezés mértéke.

A szálló por és a földrajzi sajátosság
Gecző Teréz, a környezetvédelmi ügynökség tanácsadója ugyanakkor érdeklődésünkre elmondta: a Csíki-medencében az is befolyásolja a légszennyezés mértékét, hogy csak felfelé mozog a levegő – ezt szaknyelven inverziós mozgásnak hívják –, így a levegő a földfelszín közelében nem cserélődik, azaz hétköznapi szóhasználattal élve: „bennreked”. Ezt egyébként ősszel és télen lehet megfigyelni a nagyon ködös időszakokban.
Mint ismert, a környezetvédelmi tárca országszerte kihelyezett automatikusan működő mérőállomásokat. Ezek az időjárási paramétereket is mérik, azaz a páratartalmat, a hőmérsékletet, a napsugárzást, a légnyomást és a csapadékmennyiséget. A szennyezőanyagok közül pedig mérik a szén-dioxidot, a nitrogén-oxidokat, a szén-monoxidot, a szénhidrogének közül pedig a benzolt és toluolt. Ezenkívül mérik a szálló por mértékét is, megkülönböztetik a nagyobb és kisebb méretű porszemcséket. A levegő szennyezettségének mértékét országos szinten ellenőrizni lehet a környezetvédelmi tárca honlapján.
Ezen mérések is bizonyítják: Csíkszeredában a légszennyezés elsősorban a közúti autós forgalomból származik, ipari szennyezésről nem beszélhetünk. Ugyanakkor a szálló por az, amely a leggyakrabban átlépi a megengedett határértéket. A jelenlegi előírások szerint évi 35 alkalommal lépheti túl a szálló por mennyisége a határértéket, ez azonban nem szokott előfordulni. Hargita megyében a szálló por egyébként Gyer­gyószentmiklóson okozza a legnagyobb gondot.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.