Emléktábla, mögötte időkapszulával

425 éves a székelyudvarhelyi gimnázium

25

A jezsuiták által 1593-ban alapított székelyudvarhelyi gimnázium 1910-ben átadott és felszentelt épülete az alapítás 425. évfordulójára megújult Magyarország kormányának támogatásával, az erdélyi római katolikus státus által az úr 2018. esztendejében. Többek között ez áll az emléktáblán, amit szombaton a jubileum tiszteletére avattak fel.

A két államtitkár leplezte le az emléktáblát. Évforduló Fotó: Csedő Attila

Az évforduló tiszteletére rendezett négynapos ünnepség utolsó napján, délben egyházi méltóságok, intézményvezetők, politikusok, egykori tanárok, véndiákok, az iskola mostani pedagógusai és tanulói, szülők a Szent Miklós-hegyen gyűltek össze, hogy megünnepeljék a részben már megújult, több mint 100 éves iskolaépületet, és részt vegyenek az emléktábla, illetve a jubileumi tabló felavatásán, egyben fejet hajtsanak a több mint 400 éves, a székelyföldi magyarság kultúrájában megkerülhetetlen fontosságú tanintézmény előtt.

A szellemiség tovább él
A magyar kormány támogatásával zajlik a patinás épület felújítása, amelynek homlokzata – mint Laczkó György iskolaigazgató fogalmazott: a város homloka – már készen van. A 425 éves évfordulóra színben és pompában megújulva, méltóságteljesen áll a hegyen, angyalok őrzik rajta a magyar címert, alatta a Róm. Kath. Főgimnázium felirattal. Két év alatt építették és 1910 november 20-án szentelték fel a római katolikus főgimnázium, ma Tamási Áron Gimnázium ötödik otthonát. Az iskola az a szellemi műhely, amely tudással és lélekkel tarisznyálta fel a mindenkori székely-magyar diákságot, és elindította őket, hogy emberek legyenek – fogalmazott Laczkó György.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere különleges kincsnek nevezte az iskolát, amely a folytonosság jelképe, védjegye pedig a régi fényében pompázó épület.
Erdély egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt, ma is az az udvarhelyi gimnázium – mondta Kovács Irén Erzsébet, az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára, majd magyarországi kollégája, Soltész Miklós vette át a szót. A magyar Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a 2004-es decemberi népszavazásra utalt beszéde elején, mondván, hogy sokan érezték akkor, hogy ezt a csorbát ki kell majd köszörülni. A magyar kormánynak most lehetősége van a sebek gyógyítására, a határon túli magyar közösségek gazdasági támogatására, és ebben elsőrendű fontossággal bír a köznevelés és az iskolák segítése, építése. Azt kívánta, hogy legyen erős a helyi összefogás is a nemzet, a nyelv, a család megmentésének érdekében.
Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke, a megyei tanács alelnöke arról beszélt, hogy a „gimi” szellemisége kiállta a próbát az évszázadok során, számos változás idején, és ez mintaként szolgál ma is.
Végül Görbe Péter főtanfelügyelő méltatta a gimnáziumnak a térségben betöltött szerepét, az épületről pedig azt mondta, hogy ez is egy templom, a tudás temploma.

Üzenet a jövőnek
Az ünnepi beszédek után Soltász Miklós államtitkár leplezte le, majd Mátyás Károly főesperes, a Szent Miklós-hegyi római katolikus templom plébánosa megáldotta a fekete márványból készült emléktáblát, amely mögé időkapszulát rejtettek el. Ez elektronikus formában tartalmazza az utóbbi évek iskolatörténetét, kiadványokat, videókat az iskola életéből, lenyomataként a mának az utókor számára.
Végül Laczkó György igazgató iskolalátogatásra hívta a közönséget, hogy láthassák, honnan indult a felújítás és hová tart. A látogatók a jubileumra készült tablót is megtekinthették, amely a 425 éves Tamási Áron Gimnázium mostani tanárait mutatja be. A négynapos ünnepség gálaesttel és táncházzal zárult.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.