Éltető sodrásban

57

…több mint egy beszélgetés
…több mint egy találkozás
…több mint egy romantikus vacsora
A papságra készülve egyházjogból, azon is belül házasságjogból az 1055–1056-os kánonok alapján jól megtanultuk, hogy: „A házassági szövetséget, amelyben a férfi és a nő az egész élet olyan közösségét hozza létre egymással, amely természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul, Krisztus Urunk a megkereszteltek között a szentség rangjára emelte. A házasság lényegi tulajdonságai az egység és a felbonthatatlanság.” Meglátásom szerint, és akik házasságban élnek, még inkább érzik és tudják, hogy ez a minimum, ez a keret, amelyet mindennap újra és újra meg kell tölteni tartalommal, úgy, ahogy nekem is a szerzetesi fogadalmamat mint keretet meg kell tölteni tartalommal.
Egy fiatal pár az esküvői szertartás próbája után odament a tabernákulumhoz, térdet hajtottak az Oltáriszentség előtt, és a tabernákulum ajtajához egy borítékot tettek. A templomból távozván a házassági felkészítést vezető atyának a következőket mondták: „Most már mindenkit meghívtunk az esküvőnkre, akik számunkra fontosak, a meghívottak listája teljes lett.” A borítékban egy meghívó volt, magának az Úrjézusnak címezve. Akik behívják, azokhoz bemegy, azért hogy ott maradjon. Ha megtettétek, kedves házaspárok, nagyszerű, ha nem, még nem késő, minél hamarabb tegyétek meg. Jézus pedig adja a kegyelmet, házasságkötés előtt nem, de utána igen bőségen, csak használni kell. Előtte nem, mint ahogy a papszentelésben sem. Pappá szentelése előtt nem tudja az ifjú a kenyeret és a bort Jézus testévé és vérévé változtatni, de pappá szentelése után igen. A házasság szentségével is így van. Ezért fontos a házasság Isten színe előtti megkötése, amely nem külsőség, nem egy újabb papír, hanem egy külön szentség, amelyet a jegyesek egymásnak szolgáltatnak ki. A kimondott IGEN hatalmas elszántság, olyan, mint amikor egy fehér papírt legalul írnak alá. A kimondott IGEN-t mindennap aprópénzre kell válltanunk mindannyiunknak, saját élethivatásának megfelelően. Így lesz a mi élethivatásunk folytonos Isten-dicséret. Egy szép házasság, egy szép szerzetes-papi élet mennyi kincs, mennyi kegyelem. A szentségi jel által maga Isten szeretete jelenik meg valóságosan, ezt a szeretetet hordozzuk a világban.
Sokszor elgondolkozok, hogy krízishelyzetben miből lehet erőt meríteni, és arra jövök rá, hogy ahelyett, hogy azt vizsgálnám, ismét ki a hibás, ki az, aki vétett, aki hibázott, gondoljak arra, mi az, amit a másiknak köszönhetek az életemben. Mi az, amit a rendi testvéremnek, a feleségemnek, a férjemnek köszönhetek, mert ezen csiszoláson keresztül válok egyre fényesebbé, nemesebbé. Továbbá fontos a bizalom, a felelősségvállalás egymásért.
Egy légtornász nagy népszerűségnek örvendett, amiért egy talicskát tologatott a magasban kifeszített kötélen. Egy nap egy fiatalember így szólt a légtornászhoz: „Ön egy szélhámos!” Ezt háromszor is megismételte, mire a légtornász megkérdezte: „Mégis mi a bajod? Mit tegyek, hogy ne mondj ilyeneket?” A fiatalember erre azt válaszolta: „Nem nagy dolog az üres talicskát tologatni a kötélen. Ültessen bele engem, úgy tolja át!” A művész meglepődött, de végül belement. Amikor aztán hármat lépett a kötélen, elkezdett remegni, izzadni, a homloka gyöngyözött az izzadtságtól. Akkor értette meg, hogy az igazi teljesítmény az, amikor már nemcsak önmagáért vállal felelősséget. Ugyanígy van a házasságban is: a házasságban egymásért is felelősek a felek. Egymásnak a bizalmasai. Kifelé megbonthatatlan egységre van szükség. A dolgokat egymással kell megbeszélni. Ha probléma adódik, a társ, a „jobbik fél” gondolkodás nélkül a másik mellé álljon.
Anyanyelvűnknek van egy olyan sajátossága, mely szerint nem mindig szoktuk többes számban mondani azokat a dolgokat, amelyekből kettő van. Például fáj a kezem – mind a kettő; fáj a lában – mindkét lábam; hosszú a nadrág szára – mindkét szára; HÁZASTÁRSAK – HÁZASFELEK – két félből lesz egy egész; a két fél kiegészíti egymást; a férjem/a feleségem a jobbik felem, csodálattal tekintek a jobbik felemre, akkor ez fenn fogja tartani az egységet.
Jelezni kell, hogy mi fáj, amit nem is könnyű egyes helyzetekben kimondani. Mély bizalomra van szükség, megbízok a Jobbik felemben és rábízom a dolgaimat. A kettő sokkal erősebb, mint az egy, de a hármas fonal sosem szakad el. Kell a minőségi idő. Annyit beszélünk róla, annyiszor előkerül a fogalom: minőségi időt tölteni együtt. Mert a szeretet dinamikus, tettre kész. Nem véletlen, hogy Szent Pál szeretethimnusza csupa igéből áll.
Egy alkalommal egy férfi arról panaszkodott, hogy otthon a családban kihűlt a fészek. Miközben barátjával beszélgetett, egy kavicsot tartott a kezében. Arra lett figyelmes, hogy a kavics felmelegedett a kezében, meg is mutatta a barátjának, mire az a következőket mondta: „Látod, barátom, ez a te feladatod, menj haza, és a családi fészket is melegítsed fel!”
*
Együtt születtetek és együtt is maradtok mindörökre.
Együtt lesztek akkor is, amikor a halál fehér szárnyai
szétszórják napjaitokat.
Bizony mondom, együtt lesztek, még az Isten csöndes emlékezetében is.
Amikor szerettek, ne mondjátok: „Isten a szívemben lakik!”
mondjátok azt: „Isten szívében lakom”.
És ne mondjátok, hogy irányíthatjátok a szeretet útját, mert a szeretet,
ha méltónak talál rá, maga irányítja majd a ti útjaitokat.
Álljatok egymás mellett, mint a templom oszlopai, hogy mennyei
szelek táncoljanak köztetek.
Legyetek mint a lant húrjai, mely egyetlen zenére rezdülnek.
A szeretet megőröl benneteket, így lesztek szent kenyér Isten
szent lakomáján. (Kahal Gibrán – Próféta)
Elhangzott 2018. február 13-án Csíkszeredában,
a Házasság hete rendezvénysorozaton.

Urbán Erik OFM

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.