Elrugaszkodás a realitásoktól?…

Megkérdőjelezett makrogazdasági mutatók

22

Az idei állami költségvetés kapcsán megfogalmazott fenntartások és bírálatok homlokterében áll egyes makrogazdasági mutatók várható szintjének a kormány (de nem csak) általi szándékos eltúlzása. Ilyen összefüggésben utalhatunk az előre jelzett gazdasági növekedésre, a GDP-arányos költségvetési hiányra, a lej/euró árfolyamára, valamint egyes bevételi források amolyan varázspálcás „bővizűbbé” tételére.

Vannak, akik nem véletlenül és nem ok nélkül arra hivatkoznak, hogy a kormány és a kormánykoalíció optimizmusát már eleve nem igazolják a múlt esztendőre vonatkozóan eddigelé nyilvánosságra hozott makrogazdasági számadatok. Többek között a GDP alakulására vonatkozó statisztikai adatok, s azok között van az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által március 7-én közölt ama sajtónyilatkozat, amely a különböző ágazatoknak a GDP növeléséhez való hozzájárulására vonatkozik. Ennek kapcsán a minap a Költségvetési Tanács elnöke, Ionuț Dumitru azt nyilatkozta, hogy a várakozásnak megfelelnek a fejlemények, de a részletek ismeretében indokolt az árnyaltabb és az alaposabb értékelés. Tulajdonképpen arról van szó, hogy Románia múlt esztendei gazdasági növekedésének fő motorját a fogyasztás képezte, míg a beruházásoknak a GDP növekedésében negatív előjelű részesedése volt, -0,7%-os (a 2017-es esztendei gazdasági növekedésben a szóban forgó hozzájárulás +1,2% volt). „Ez a dolog azt jelenti, hogy nem csupán a közszférában nem valósultak meg a beruházások, hanem a privát szektorban sem. Amikor bekövetkezik a rövid ideig tartó gazdasági fellendülés, s a beruházások nem bővülnek, hanem zsugorodnak, az nem lehet egy pozitív vetület” – így Ionuț Dumitru.

A számadatok „vallomása”
A múlt esztendőben a GDP névleges értéke 940,5 milliárd lej volt (ezzel szemben egyébként az idénre 1022,5 milliárd lejt „ütemezett be” a kormány, illetve ennyi szerepel a költségvetésben). Az INS által közölt adatok szerint ahhoz az ipar 23,7%-kal járult hozza, a kereskedelem, a logisztika és a járműjavítás részesedése 18,3%-os, a termékre jutó adóké 9,5%-os, a építőipari 5,4%-os, az informatikai és távközlési szegmensé 5,2%-os, a mezőgazdaságé és az erdőgazdálkodásé pedig 4,4%-os. A GDP felhasználása terén az első helyet a tényleges végfogyasztás jelentette, az a GDP képzésében 79,3%-kal részesedett, annak növekedéséhez pedig 3,9%-os volt a hozzájárulása. A beruházások részesedése a GDP képzésében 21,3% volt, de annak növekedésében való hozzájárulása -0,7%-ot jelentett. Nos, ilyen körülmények között és tekintettel az idei esztendőre, a költségvetésben előirányzott makrogazdasági mutatókra nemigen képzelhető el, legalábbis sokak szerint, azok megvalósításának, elérésének a valós lehetősége, távlata…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.