szerda, november 25, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Elorzott start…

Hivatalosan szombattól, azaz október 12-től kezdődhetett volna az államelnök-választási kampány, de lévén, hogy Románia a tág és igen képlékeny módon értelmezett lehetőségek országa, az ténylegesen jóval hamarabb megkezdődött. Tulajdonképpen jogsértő magatartásról van szó, s ebben mások mellett „éllovasnak” bizonyult a jogállamiság, a demokratikus államrend „házi bajnoka”, Klaus Johannis államelnök is. Az egy dolog, hogy ő újraindulási szándékát már hónapokkal ezelőtt bejelentette, és teljesen más, hogy a kampányolást a Nemzeti Liberális Párt (PNL) égisze alatt, amelynek színeiben indul a közelgő választáson, még szeptemberben „beüzemelte”. Így például szeptember 30-án, Kolozsváron részt vett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az új tanévnyitó ünnepségen, s ott egy ugyancsak kampányízű expozéval „örvendeztette meg” a népes hallgatóságot. Azt pontosan nem tudni, hogy államelnöki vagy államelnök-jelölti minőségében volt-e jelen, de az ünnepségen elhangzott beszéde inkább egy jelölt szájába illő volt. Annak elhangzása után néhány órával az online kiadványokban az fizetett hirdetésként teljes egészében közölték. Mindez közel másfél hónappal a választási kampány megkezdésének hivatalos időpontja előtt. Nem elszigetelt esetről van szó, mert a többi államelnökjelölt esetében is már hetek óta beindult és egyre inkább felerősödött a kampány, a média hemzseg a fizetett hirdetésektől, országszerte látni különböző méretű plakátokat, transzparenseket stb. A jelenségre felfigyelt a Ziarul Financiar gazdasági napilap, és rákérdezett az érdekeltekre, valamint az esetleges illetékesekre. Az államelnöki hivatal például azt állította, hogy nem részese a politikai események vagy a kampányakciók megszervezésének vagy lebonyolításának, az államelnök kampányával kapcsolatos költségek pedig kizárólag az őt jelölő pártot, azaz a PNL-t terhelik. Az érintett politikai pártok késlekedtek a válaszadással, illetve csak az USR állt elő némi magyarázattal. Azt hangoztatva, hogy a választási kampányt megelőző időszakban szerződést kötött 6 transzparens elhelyezésére Bukarestben és 1338-nak az ország különböző településein, ami körülbelül 40 000 euróba kerül. Ugyanennyit költöttek egyébként kiszállásokra, a költségeket pedig a párt saját költségvetéséből fedezték.
A jogsértőnek minősíthető kampányolás kapcsán a Központi Választási Bizottság (BEC) habozó választ adott, azt állítva, hogy a kampánykezdés időpontját megelőzően a reklámozási eszközök engedélyezésére vonatkozó 2005/185-ös törvény a mérvadó, s az esetleges szabálysértés tekintetében ugyanez a törvény, valamint az államelnök-választásra vonatkozó 2004/370-es törvény. Az Állandó Választási Szakhatóság (AEP) némileg másképp látta a dolgokat, azt hangoztatva, hogy a politikai pártok és azok jelöltjeinek a választási kampányban történő promoválása tekintetében a mérvadó a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozására vonatkozó 2016/334-es törvény. Ugyanakkor az AEP szerint nincs eljárási illetékességük mindazon tekintetben, ami október 12-én történik (mármint a kampányolás terén), ami pedig a politikai tartalmú hirdetéseket illeti, az AEP szerepe kizárólag azok finanszírozása törvényességének az ellenőrzésére korlátozódik. Másképpen fogalmazva: az a hivatalos időpont nem mond semmit, legalábbis nem egyes politikai pártoknak, sem pedig azoknak, akik államelnökjelöltként próbálkoznak fellépni a nagypolitika színterén.
Tekintsünk el a hivatalosan egy hónapra méretezett választási kampánytól, s próbáljunk meg belegondolni abba, hogy az akár két hónapos vagy még annál is huzamosabb időtartamú lehet. Igen ám, de az idő ez esetben is pénz, nem mindegy egy hónapig vagy két hónapig kampányolni. Pénz a jelek szerint van. A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a parlamenti pártok az állami költségvetésből évente a GDP értékének 0,04%-át kapják finanszírozásként. Az elmúlt esztendőben a Szociáldemokrata Párt a költségvetésből 107 millió lejes állami szubvencióban részesült, a liberális párt 53 millió lejben, az USR 14,6 millió lejben, az ALDE 12,7 millió lejben stb. Ebben az esztendőben a kormánypárt minden egyes hónapban 7,6 millió lejben részesült, a liberális párt 3,5 millió lejben, az USR 1 millió lejben. Nem hivatalos értesülések szerint a pártok költségvetése kedvezően alakult, s tekintettel arra, hogy a választási előkampány nemigen szabályozott, lehetőségük nyílt a választási kampány startját mellőzni. A tulajdonképpeni kampányban, amely október 12-én kezdődött meg, egy jelölt 52 millió lejt költhet el, s amennyiben megszerzi a leadott szavazatok 3%-át, akkor az elköltött összeget az 52 millió lejes értékhatárig az állami költségvetésből neki elszámolják. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a jelöltek közül hatnak ígérkezik valós esélye arra, hogy a leadott szavazatoknak több mint 3%-át megszerezze, s ez azt jelenti, legalábbis elméletileg, hogy az állami költségvetésből majd több mint 300 millió lejt kell nekik visszatéríteni.

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

14,233RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb