Előirányzatokban eddig sem voltak híján…

46

Arra, hogy kik és mikor véglegesítették a Dăncilă-kormány programját, nehéz lenne választ adni. Nehéz, mert erről mindmáig nem nyilatkoztak a kormánykoalíció csúcsvezetői, s ha nyilatkoztak is bizonyos dolgokról, akkor az ellentmondásosnak bizonyult. A kívülállók, beleértve a kormánypárt tagjait is, arról pénteken este szerezhettek tudomást, amikor is azt nyilvánosságra hozták a parlament hivatalos honlapján. Pénteken este egyébként Viorica Dăncilă azt nyilatkozta, hogy a kormányprogramról, illetve az azzal kapcsolatos kérdésekről csak azután fog nyilatkozni, miután azt beterjeszti a parlamenthez és azt elfogadják a honatyák. Ezt érvényesnek tekintette a kormány többi tagja is.

Ategnapi nap folyamán tehát ismertette Viorica Dăncilă kormánya programját, amely egyébként igen terjedelmes, 278 oldalt ölel fel. Arról viszont lehetne vitatkozni, s egyesek vitatkoznak is, hogy mennyiben tér el, különbözik a Grindeanu-kormány, valamint a Tudose-kormány programjától. Amúgy nemigen tudni világviszonylatban sem olyan kormánykoalícióról, amely egyetlen esztendő leforgása alatt három programmal rukkolt volna ki. Az viszont tény, hogy az eredeti, a Grindeanu-kormány által beterjesztett program előirányzataiból vajmi kevés valósult meg, s azt menet közben és hallgatólagosan kiigazították, akárcsak a Tudose-kormány idején. Most a kormánypárt egyes illetékesei azt állítják, hogy egy alaposan átdolgozott, átírt program beterjesztésére került sor, mások viszont – köztük Liviu Dragnea pártelnök is – azt hangoztatják, hogy lényeges módosításokra, változtatásokra nem került sor. De ha már itt tartunk, akkor megemlíthetünk egy szerintünk sokatmondó epizódot. Csütörtökön újságírói kérdésre válaszolva Liviu Dragnea még azt állította, hogy nem tartja kizártnak a háztartásokra kivetett adó bevezetésének a szerepeltetését a kormányprogramban. Másnap a déli órákban viszont a koalíciós partner, az ALDE elnöke, Călin Popescu Tăriceanu a jövedelmek globális megadózására vonatkozó előirányzatot emlegette, azt állítva, hogy az szerepelni fog a kormányprogramban, úgy, ahogy szerepelt ezelőtt egy évvel is. Hozzáfűzte azt is, hogy a szóban forgó adónak a bevezetésére vonatkozó határidőről még nem döntöttek. Szóval vannak zavaros ügyek, s a kormányprogram átolvasásából az olvasható ki, hogy sok mindent, azaz hetet-havat összehordtak, sokszor hiányoznak a konkrétumok, beleértve az egyik vagy másik előirányzat gyakorlatba ültetésének a határidejét is.

Évente 100 lejjel…
A prioritások prioritásaként emlegetik a szociáldemokrata párt csúcsvezetői az ország gazdaságának a fejlesztésével kapcsolatos előirányzatokat. Egyébként ez eddig sem volt másként, csak a gyakorlatba ültetés akadozott vagy nem igazodott a saját elvárásaikhoz. Így például a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások átruházása a munkavállalókra tételesen nem szerepelt sem a Grindeanu-, sem pedig a Tudose-kormány programjában, de azt úgy váratlanul abba beleépítették, sőt sürgősségi kormányrendeletek révén életbe is léptették. Ennek a kapkodásnak pedig volt egy nemkívánatos következménye is, nevezetesen a „hírhedt” 600-as űrlap körül kirobbanó botrány, amelynek sorsa egyelőre igen zavarosnak és bizonytalannak ígérkezik. Térjünk vissza a lényegre, nevezetesen a kormányprogram gazdasági-pénzügyi vonatkozású lényegesebb előirányzataira. Kezdenénk azzal, ami a lakosság döntő hányadát is érinti, nevezetesen a bérek és a nyugdíjak várható alakulásával. A felfrissített kormányprogram értelmében a minimális nettó bér évente havi 100 lejjel fog nőni oly módon, hogy az a 2020-as esztendőben meghaladja a 300 eurót, illetve az annak lejben megfelelő összeget. Bevezetésre kerül a főiskolai végzettségűek számára érvényes minimálbér, amelynek nettó kvantumát évente 150 lej/hónappal fogják megemelni (az viszont a kormányprogramból nem derül ki, hogy ennek a minimálbérnek a bevezetésére mikor is kerül sor). A közszférában a minimálbér nettó 100 lejes megemelésével egyidejűleg minden egyes bérszint ugyanolyan értékben fog megemelkedni, ilyenképpen pedig a minimál és a maximál közszférai bér közötti arány az elkövetkező évek során nem fog megváltozni. Mindezek nyomán a kormányprogram úgy számol, hogy 2020-ban a romániai havi átlagos bruttó bér meg fogja haladni az 1000 eurót, illetve az annak lejben kifejezett megfelelő összeget. A bérezéssel kapcsolatosan megemlíthetjük azt is, hogy 2019-től kezdődően állítólag az orvosok jövedelmei mentesülnek a megadózás alól. Vessünk egy pillantást a másik oldalra is, a nyugdíjasok juttatásaira: az elkövetkező három év során a következőképpen növekszik a nyugdíjpont értéke: 2018. július 1-től az 1100 lej lesz, 2019-ben 1265 lej, 2020-ban pedig 1775 lej. (Amúgy a nyugdíjpont értékének az idei emelése már régecske eldőlt, s arra vonatkozóan hatályos jogszabály is létezik, a mostani kormányprogramból viszont nem derül ki, hogy a jövő esztendőben melyik is lesz az az időpont, amelytől kezdődően 1265 lej lesz a nyugdíjpont értéke.) Térjünk vissza a jövedelmek megadózásához: a kormányprogramban van egy igen árnyaltan megfogalmazott előirányzat: „Elemezni fogjuk a globalizált jövedelemre kivetett adó (IVG) visszavezetésének az indokoltságát a magánszemélyek szintjén.” Ennek az előirányzatnak a kapcsán utalás van arra is, hogy szükségessé válik egy megfelelő fiskális mechanizmus meghonosítása/bevezetése, nevezetesen az ANAF szintjén megszervezett integrált informatikai rendszer szintjén. Továbbá utalás van arra is, hogy ennek az adónak a keretében a havi 2000 lejnél kisebb jövedelmek adómentessé válnak, ugyanakkor a megtakarítások, a befektetések és az önképzést bátorító költségek az adóból leírhatóvá válnak. Mindez feltételes módban, határidők megjelölése nélkül.

Ami késik, nem múlik
Köztudott, hogy az eredeti elképzelések, illetve évekkel ezelőtt meghozott jogszabály értelmében az általános áfakulcsot már 2007-től 19%-ról 18%-ra kellett volna mérsékelni. Erre nem került sor, mert a mindenkori kormányok, élve a rendelkezésükre álló jogi eszközökkel és lehetőségekkel, elnapolták a szóban forgó határidőt. Előbb 2018. január 1-jére, most pedig 2019. január 1-jére. Ez utóbbi időpont szerepel a Dăncilă-kormány programjában. Erre mondják, hogy nincs új a nap alatt, illetve azt, hogy ami késik, nem múlik… Az is igaz viszont, hogy nem mindegy, mikor kerül sor egy adott intézkedés gyakorlatba ültetésére.
Tallózva a gazdasági-pénzügyi jellegű előirányzatok között, szemünkbe ötlött az is, miszerint 2018. március 1-jétől olyan jogszabályozási módosításokra kerül sor, amelyek révén a nemesfémek és a drágakövek piacszabályozása úgymond eredményesebbé válik, és alászorítható lesz a szóban forgó területen az adócsalá­sok aránya. Mindenképp furcsállandó ennek a jogszabály-módosításnak a szerepeltetése a mostani kormány programjában, s ez nem egyébért, mint azért, hogy a szóban forgó törvénymódosítási tervezetet már hetek óta nyilvánosságra hozták és közvitára bocsátották. Akkor, amikor a jelenlegi kormányfő, Viorica Dăncilă még ott „serénykedett” az európai parlamentben, és sem az ő fejében, sem pedig pártvonali főnökei fejében meg sem fordult kormányfői tisztségének a gondolata. És egyébként is: hogyan kerülhet be egy olyan kormány programjába, amely hivatalosan január 29-én alakult meg egy olyan törvénytervezet, amelyet egy másik időközben megbukott kormány dolgozott ki. Vonatkoztatható ez az új nyugdíjtörvényre is, amelyről már több mint két hónappal ezelőtt azt állította a legilletékesebb, a régi-új munkaügyi miniszter, Olguța Vasilescu, hogy annak tervezetét finalizálták, sőt azt nyilvánosságra is hozták. Arról lenne szó, hogy az valamilyen okokból kifolyólag majd „átfésülné” a Dăncilă-kormány? Úgyszintén megakadt a szemünk azon az előirányzaton is, miszerint ettől az esztendőtől bevezetésre kerül a lakosság számára az állami kötvények megvásárlásának a lehetősége. Ez a lehetőség úgymond már megteremtődött, hisz a vonatkozó jogszabályok még a tavaly megszülettek, s az állami értékpapírok eladását a pénzügyminisztérium, a kormány január 22-én kívánta megkezdeni. Ezt az időpontot az utolsó pillanatban bizonytalan időre elhalasztották.
Újólag ott szerepel szinte változatlan formában a szuverén fejlesztési és befektetési alap, amely állítólag 10 milliárd eurós vagyonállománnyal rendelkezne. Erről az alapról legelőször jó tizennégy hónappal ezelőtt hallottunk, s ha nem csalódunk, a pártelnök, Liviu Dragnea szájából. Azt viszont mindmáig nem sikerült tető alá hozni, bár annak időszerűségét, jelentőségét és indokoltságát többször is hangoztatták. A pénzügyminisztériumi bársonyszékbe visszakerül Orlando Teodorovici. Péntek este viszont újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy egyelőre a létrehozás konkrét időpontjáról nemigen lehet beszélni, mert bizonyos egyeztetésekre van szükség az Európai Bizottság illetékeseivel. Akkor megint csak azt mondhatjuk, illetve kérdezhetjük: ami késik, az nem múlik?

Sarokszámok
A mostani kormányprogram is „tántoríthatatlan”a költségvetési hiánycél tekintetében, az 3% alatt marad. Ami pedig a várható gazdasági növekedést illeti: a felfrissített kormányprogramban az szerepel, hogy az elkövetkező három esztendő során is minden egyes évben 5,5% fölött lesz a gazdasági növekedés. E tekintetben hazai és nemzetközi pénzügyi szakértők némileg óvatosabbak, és becsléseik szerint, ha az idei esztendőben még számolni lehet az 5% feletti gazdasági növekedéssel, 2019 és 2020 során az valószínűleg szerényebb arányú lesz. Az államadosság tekintetében 60% alatti arányt jósolnak. Egyébként Klaus Johannis államelnök egy múlt csütörtökön elhangzott expozéjában arra hívta fel a megalakulandó kormány figyelmét, hogy nagyobb felelősségtudattal kell viszonyulnia Románia gazdasági stabilitásának a biztosítása iránt. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy a megelőző időszakok során a Grindeanu-, illetve a Tudose-kormány ad hoc intézkedések révén bizonytalanságot keltett az üzleti környezetben, példaként hozva fel az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adó visszavezetését vagy az állami cégek által felhalmozott osztalékok „átirányítását” az állami költségvetésbe. Bírálta az Adótörvénykönyvet érintő gyakori jogszabályozásokat is, ami okán egyre inkább kiszámíthatatlanná vált a gazdasági környezet.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.