Előbb nyilatkozott, majd eltávozott

59

A múlt esztendő szeptember hónapjának elején súlyos bűncselekmények állítólagos elkövetésének gyanúja okán eljárás indult az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Bukaresti Egészségbiztosítási Pénztár egyes magas beosztású funkcionáriusaival (de nem csak) szemben, s azzal egyidejűleg épphogy nem fejezték le a két biztosító csúcsvezetését. (Amúgy a bűnügyi kivizsgálás befejeződött és sor került a vádemelésre is, az ügycsomót megküldve a bírósági szerveknek is.) Mindezt annak kapcsán idéztük fel, hogy 2017 novemberében sor került egy olyan személy kinevezésére a CNAS élére, akiről azt lehetett hallani, hogy szakmabeli és a gyógyszerellátás/forgalmazás terén tett szert tekintélyre. Laurenţiu Teodor Mihairól van szó, aki csütörtöktől már nem fogja ellátni az államtitkári rangú CNAS-elnöki tisztséget.

Laurenţiu Teodor Mihai

Sajnos az egészségbiztosítási pénztárt az utóbbi esztendők során jó néhány megrázkódtatás érte, s azok közül talán a „legmeredekebb” a tavalyi volt, amelyről fentebb említést tettünk, s amelyről a múlt esztendő októberében lapunk is részletesen beszámolt. Ám szólhatnánk a biztosító és a családorvosok közti meg-megismétlődő konfliktusokról, a CNAS egyes csúcsvezetőinek zavaros körülmények közti menesztéséről (például Laurențiu Duță esetében, akivel szemben utólag bűnvádi eljárást indítottak) vagy az egészségbiztosítási kártyák leolvasási rendszerének szinkópáiról stb.

Nem egy emberen múlik
Novemberben, amikor is kinevezték a hálásnak nemigen nevezhető elnöki tisztség betöltésére, sokan azt feltételezték – s talán nem ok nélkül –, hogy gyökeres változásokra lehet majd számítani az egészségbiztosítás terén. Talán nem számoltak azzal, hogy az nem egy emberen múlik, már csak azért sem, mert a szóban forgó tevékenységi területet „irányító” jogszabályok (törvények, kormányrendeletek és kormányhatározatok) meghozatalában nemigen van, nemigen lehet szerepe, és a szaktárcai jellegű rendeletek is jobbára közösen meghozott rendeletek, az egészségügyi miniszter és a CNAS elnöke kézjegyével ellátva. Amúgy ilyen rendeletekben az utóbbi évek során hiány nem volt, sőt már-már heti rendszerességgel jelentek, jelennek meg az említett közös rendeletek. Ettől függetlenül az új elnök nagy lendülettel és tenni akarással próbálta az egészségbiztosítás hullámzó tengerén átvezetni annak „csatahajóját”, de jó két hónap elteltével kiderült valami: vagy kormányozhatatlan az a hajó, vagy pedig nem bizonyult elégségesnek annak a személynek a kompetenciája, akinek a kezébe adták a kormánykereket. Mondjuk mindezt annak okán, hogy Laurențiu Teodor Mihai január 25-én kéréssel fordult az ideiglenes kormányfőhöz, Mihai Viorel Fiforhoz, kérelmezve felmentését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ügyvezető tanácsa tagsági, valamint államtitkári rangú elnöki tisztségéből. Kérésének helyet adott az egykori ideiglenes kormányfő, aki január 26-án keltezett 2018/32-es döntésével felmentette Laurențiu Teodor Mihait a már említett tisztségekből. A Hivatalos Közlöny aznapi számában megjelent döntés értelmében a felmentés 2018. február 1-jén, azaz csütörtöktől lép hatályba. Egyértelmű tehát, hogy nincs szó menesztésről, hanem a saját kérésre történő felmentésről. Arról viszont nem szól a fáma, hogy miért is nyújtotta be a felmentésére vonatkozó kérését Mihai, és miért most, az új kormány színrelépésének előestéjén. Az is egy jó kérdés, miszerint lehet-e összefüggés az egykori egészségügyi miniszter pénteken „kierőszakolt” eltávolítása/távozása és az ő lemondási szándéka között, vagy csupán a véletlenek szerencsésnek nem nevezhető egybeeséséről van szó. (Érdekes módon a sajtóban sem jelent meg semminemű feltételezés, találgatás a CNAS elnökének váratlan lemondásának esetleges okaival kapcsolatosan.)

Sokatmondó nyilatkozat
A Ziarul Financiar gazdasági napilap január 17-i számában, azaz a lemondás kérelmezése előtt nyolc nappal terjedelmes írás jelent meg a hazai egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatosan, s annak amolyan főszereplője volt, nyilatkozói minőségében, Laurențiu Mihai. Meglepő dolgokat is mondott a CNAS elnöke, többek között például a következőket: „a jelenlegi orvosi ellátási rendszer, amely az egészségbiztosításra alapoz, már nem működik, Romániának pedig másabb variánsra kell gondolnia, olyan körülmények között, amikor is a 20 millió személyt kitevő összlakosságból alig 5 millió a biztosítást fizető”. Hozzáfűzte azt is: „A társadalomban szükségeltetik tárgyalni arról, hogy milyen egészségügyi rendszert akarnánk. Egy olyant, amilyen a mostani, s amilyen más országokban már régóta nem működik? Vagy lehet, hogy a társadalom át akar térni egy másabb típusú rendszerre.” Ebből a megnyilatkozásból az is kikövetkeztethető, hogy ő személy szerint nincs megelégedve az egészségbiztosítási rendszerrel, legalábbis nem azzal, amely jelenleg létezik Romániában. Elismerte minden magyarázkodás nélkül, hogy léteznek várólisták, de hozzáfűzte azt is, hogy ilyen listák a nyugati országokban is vannak. Ezzel kapcsolatosan megemlítette, hogy körülbelül 3 milliárd lej hiányzik, s amennyiben azt elő lehetne teremteni, akkor talán a várólisták is leszűkülnének. Megemlítette, tulajdonképpen nem lehet tiszta képet alkotni a várólisták helyzetéről, lévén, hogy a kivizsgálásra küldött páciensek jelentős hányada nem vár ki, hanem kénytelen-kelletlen kifizeti annak a laboratóriumi vagy másabb kivizsgálásnak a díját, s akkor egy-két nap alatt kezében az eredmény, de „eltűnik” a várólistáról is. Beszámolt továbbá arról, hogy 2017-ben a CNAS összköltségei 6,4 milliárd eurót tettek ki, míg 1999-ben alig 980 millió eurót. (Ez így igaz, s a növekedés valóban jelentősnek tűnik, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az árfolyam 1999-ben 1,62 lej/euró volt, a tavaly pedig az árfolyam átlaga 4,56 lej/euró.) Az idén egyébként a költségvetési irányzatok értelmében 15 százalékkal fognak növekedni.

Nő az időskori megbetegedések száma
Laurențiu Teodor Mihai kitért a gyógyszertámogatás kérdéskörének néhány kevésbé ismert közvetett vetületére is. Szerinte nem lehet figyelmen kívül hagyni Romániában sem, hogy az elmúlt időszakok során növekedett az átlagéletkor, s azzal összhangban az előrehaladott korúak részaránya is az összlakosságban, de ennek a demográfiai folyamatnak velejárója az is, hogy a megbetegedési statisztikában hovatovább „előrenyomulnak” az időskor sajátos betegségei. Egy másik tényezőként említette, hogy a gyógykezelések (azokba beleértve a gyógyszeres kezeléseket is) árai növekvő tendenciát mutatnak. Igen ám, de 2012-től errefelé a támogatott gyógyszerek értékhatára „lefagyott” a 6 milliárd lejes összegnél.
Álljunk meg itt, s ne részletezzük mindazt, amit elolvashattunk a szóban forgó fővárosi napilap január 15-i számában. Amit talán külön ki kell emelnünk, az Laurențiu Teodor Mihai kendőzetlen szókimondása, mert például ő nem azt mondta, hogy esetenként vagy néha-néha várakozni kell például egy laboratóriumi vizsgálat térítésmentes elvégeztetésére, hanem azt, hogy a pénz hiányában a várólista már-már „perpetuum mobile”. Lehet, hogy ez a megnyilatkozása közrejátszott az ő „elmozdulásában”…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.