Elmozdult a holtpontról a megyehatárvita

47

Fordulóponthoz érkezett a Gyer­gyószentmiklós és Békás, illetve Hargita és Neamþ megye közötti határvonal ügyéről zajló per – közölte Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármesteri teendőkkel megbízott alpolgármestere. A jelenleg Pra­hován zajló perben – amely a két szomszédos település, illetve megye között már 2009 óta tart – utóbb szakértői véleményt kértek és tanúkihallgatást rendeltek el.

Az újabb fejlemények Nagy Zoltán szerint már előremutatók. Határeset Fotó: Jánossy Alíz
Az újabb fejlemények Nagy Zoltán szerint már előremutatók. Határeset Fotó: Jánossy Alíz

Hosszas huzavona után most úgy tűnik, fordulóponthoz érkezett a Gyer­gyószentmiklós és Békás, illetve Hargita és Neamț megye adminisztratív területei közötti határ megállapításáról szóló per – jelentette ki utóbbi sajtótájékoztatóján Nagy Zoltán, Gyer­gyószentmiklós megbízott polgármestere. Mint ismeretes, a gyergyószentmiklósi és Hargita megyei önkormányzat által Békás város és Neamț megye önkormányzata ellen kezdeményezett per 2009 óta zajlik, mostanig azonban procedurális okokból érdemben jószerint semmi nem történt.

Előzmények: szándékok és vonalak
– A Gyergyószentmiklóson kezdeményezett keresetet előbb elutasították, majd a 2013-as perújrafelvétel után Neamț megye kérésére Prahovára helyezték tárgyalását. Itt azonban többszöri bírócsere után került egy olyan bíró, aki már két tárgyaláson is elnökölt, és az utóbbin szakértői véleményt kért, illetve beidézett egy tanút is – közölte az elöljáró. Emlékeztetett, a határvita abból keletkezett, hogy a békásiak és Neamț megyeiek szerint a határvonal a 28-as kilométerkőnél a Kupás-patak völgyében van, míg a gyergyószentmiklósiak és Hargita megye önkormányzata szerint a 32-es kilométerkőnél húzódik, ahol a Határ nevű, Neamț-i érdekeltségű vendéglátóhely is működik. Vagyis Gyergyószentmiklós és Hargita megye önkormányzata az 1968-ban vont megyehatárt tartja érvényesnek, míg Békás és Neamț megye önkormányzata két később keletkezett iratra hivatkozik, amikor a 28-as kilométerkőig tolná a megyehatárt. 1979-ben ugyanis „papíron” végeztek határmódosítást, vagyis, Nagy Zoltán szerint, csupán a kataszteri íveken rajzolták át a határt, amit az akkori gyergyószentmiklósi városvezetés is elfogadott, illetve 1998-ban történt egy úgynevezett „bornázás”, azaz határkő-kihelyezés, amelynek munkálatait szintén aláírásával ismerte el az akkori városvezetés.

Ragaszkodnak a törvényesség betartásához
– A törvény azonban egyértelműen kimondja, hogy határmódosítást csak törvénymódosítással végezhetnek, és minden esetben ki kell kérni az érintett lakosság véleményét, vagyis referendumot kell kiírni – érvelt Nagy Zoltán, jelezve, hogy mindez nem történt meg sem 1979-ben, sem 1998-ban. Úgy véli, nem szolgálhat bizonyítékként egy olyan dokumentum, amelyet nem előzött meg népszavazás, és amelyet a törvényesség betartása nélkül állítottak össze. A „bornázásról” szóló jegyzőkönyv aláírása sem törvényes, ugyanis az 1998-ban kiállított iraton Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere, Romfeld János és Benedek Csaba jegyző aláírása szerepel, pontos keltezés viszont nincs az iraton. Az érvényben lévő törvények értelmében viszont a jegyzőkönyvet a polgármesternek kellett volna ellátnia kézjegyével, nem az alpolgármesternek. A pert megelőzően egyébként még 2009-ben Hargita Megye Tanácsa két alkalommal is kérte Neamț megye prefektusát, hogy hozzanak létre közös bizottságot a határvita rendezése végett, ám a szomszédos megye kormánybiztosa nem teljesítette a kérést.

Jánossy Alíz

 

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.