Elismerés kevés, elvárás annál több

Átfogó társadalmi kutatás pedagógusokról

210

Az erdélyi magyar oktatók úgy érzik, társadalmi megbecsülésük egyre inkább csökken. A pedagógusok a fölöslegesnek érzett adminisztrációs munkát túlterhelésként élik meg, ráadásul a szülők is irreális elvárásokat támasztanak velük szemben – derül ki a minden eddiginél átfogóbb kutatásból, amelynek eredményeit tegnap Csíkszeredában ismertették.

Biró A. Zoltán és Burus-Siklódi Botond. Hiánypótló társadalomkutatás Fotó: László F. Csaba

Hasonló léptékű, az erdélyi magyar pedagógustársadalom egészét átfogó kutatás még nem készült: a mintegy 13 ezer főt számoló pedagógusközösség több mint fele válaszolt a kutatók kérdőíveire – jelentette ki a csíkszeredai sajtótájékoztatón Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöke. A felmérést az RMPSZ rendelte meg a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjától. Burus-Siklódi elmondta: a kutatásnak köszönhetően óriási adatbázishoz jutott az RMPSZ. Mint kifejtette: azért rendelték meg a kutatást, mert szakmailag megalapozott képet szerettek volna kapni a romániai magyar pedagógustársadalomról. A kutatás eredményeit egyébként szakpolitikai döntések előkészítésére is felhasználják, illetve a politikai érdekképviselet is érveket kap a közösség érdekeinek felkarolásához.
– Ennél megbízhatóbb forrás nem lehet. Abban a reményben készítettük el a kutatást, hogy további részkutatások kiindulópontja lehessen – mutatott rá az eredmények gyakorlati hasznára Burus-Siklódi Botond.

Több elismerésre áhítoznak a pedagógusok
Biró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara Társadalomtudományi Tanszékének professzora és egyben a kutatóintézet vezetője ugyanakkor arról számolt be, hogy meglepően egységesen ítéli meg saját helyzetét az erdélyi és partiumi magyar pedagógustársadalom – legalábbis a kutatók előzetes várakozásaihoz képest. A felmérésből ugyanis kiderült: a pedagógusok több mint 90 százaléka feladatának tartja az anyanyelv ápolását, megőrzését. Szintén csaknem teljes a konszenzus az oktatók között abban, hogy választott szakmájuk társadalmi megbecsülése egyre alacsonyabb. Ezenkívül túlterheltnek is érzik magukat a rájuk háruló adminisztrációs munka miatt.
– Meglepően egységes, koherens a pedagógustársadalom gondolkodása, csak a szakiskolákban dolgozó oktatók vélekedései különböznek jelentősebb mértékben, ők ugyanis kedvezőtlenebbnek látják az oktatási folyamatokat – osztotta meg a kutatással kapcsolatos benyomásait Biró A. Zoltán. Mint elmondta: számukra azért is jelentett kihívást a kutatás elkészítése, mert a pedagógusok alkotják a legnagyobb erdélyi magyar értelmiségi csoportot, illetve annak dacára, hogy természetesen részei az országos oktatási rendszernek, mégis rendelkeznek egyfajta önálló döntési képességgel, amely a kisebbségi közösség kulturális feladatainak elvégzéséből fakad.
A kutatásból származó adatokat feldolgozó tanulmányokat időközönként közzéteszik az RMPSZ honlapján. Az első három tanulmány már elérhető a világhálón.

Gond is akad bőven
Sárosi-Blága Ágnes kutató ugyanakkor a kutatás módszertanát ismertette. Elmondta, az óvónőktől a középiskolai tanárokig terjed az általuk megkérdezett oktatók köre. Összesen 6075 pedagógus töltötte ki a felmérés kérdőívét, 524 oktatási intézményvezetőt külön is megkérdeztek. Ezenkívül ötven egyéni mélyinterjút is készítettek a pedagógusokkal. Kérdésünkre elmondta: a pedagógusok a szülők elvárásait is túlzásnak érzik, ez leginkább az okostelefon használatát illetően jelent nekik gondot, legalábbis 70 százalékuknak. A szülők inkább az iskolától várnák el, hogy tanítsák meg a gyerekeket, hogy milyen magatartásformákat kövessenek, a pedagógusok pedig azt várnák el, hogy ezt a tudást már otthonról magukkal hozzák a gyerekek, így ez értelemszerűen konfliktusforrás is egyben.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek