Elfogadták a megyei mezőgazdasági jövedelemnormákat

90

Nem változtatott az előzetesen beterjesztett összegeken az adóhatóság, így a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által javasolt adóalap szerint teljesíthetik idén a mezőgazdasági jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék befizetésére vonatkozó kötelezettségeiket a vetésterületeik nagysága és haszonállataik létszáma alapján adózásra kötelezett Hargita megyei gazdák. A 2016-ra érvényes mezőgazdasági jövedelemnormákat az adóhatóság kedden tette közzé.

A régióból a legkisebb elvárt jövedelem után adóznak a megye gabonatermelői
A régióból a legkisebb elvárt jövedelem után adóznak a megye gabonatermelői

Változtatás nélkül, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által beterjesztett formában fogadta el a 2016-os esztendőre megállapított mezőgazdasági jövedelem-adóalapot az ügyben illetékes Brassói Regionális Közpénzügyi Vezérigazgatóság – derült ki az adóhatóság honlapján február 16-án közzétett dokumentumból.

Pityókára 952 lej maradt az adóalap
Eszerint idén a Hargita megyei növénytermesztők – az adómentességet biztosító vetésterület-nagyság felett – a gabona esetében hektáronként 157 lejes, az olajos növények esetében 132 lejes, a burgonya esetében 952 lejes, a cukorrépára pedig 303 lejes adóalappal számolva kell befizessék a 16 százalékos jövedelemadót és az 5,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. A szántóföldi, szabadtermesztésű zöldségeket termelő gazdák hektáronként 830 lejes, a fóliasátras vagy üvegházi termesztést alkalmazók pedig 1040 lejes elvárt jövedelemnagyság nyomán adóznak. A hüvelyes zöldséget termesztők esetében 380 lejben, a gyümölcsösökre vonatkozóan 830 lejben, a szőlőültetvények esetében 370 lejben, míg a virágok és dísznövények kapcsán 5700 lejben állapították meg az idénre vonatkozó mezőgazdasági jövedelem-adóalapot.
Szintén módosítás nélkül fogadta el az adóhatóság a Hargita megyei szakigazgatóság állattenyésztőkre vonatkozó jövedelemnorma-javaslatait is. Ennek megfelelően két tehénnél nagyobb állomány után az állattenyésztők számára egyedenként 111 lejes, két bivaly fölött egyedenként 105 lejes, 50 egyednél népesebb juhnyáj, illetve 25-nél nagyobb kecskeállomány után állatonként 14 lejes, hat hízósertés felett egyedenként 17 lejes, 75 méhcsalád fölött pedig családonként 13 lejes adóalapot határoztak meg. A szárnyasokat tartó gazdák 100 egyed felett kötelesek adózni: ekkor a 16, valamint 5,5 százalékos adókulcsot szárnyasonként 2 lejre vetik ki.

Nem minket adóztatnak a régióból a legjobban
A Hargita megyei gazdálkodókra vonatkozó jövedelemnormák mellett a pénzügy a Központi Régióhoz tartozó megyék mezőgazdasági átalányadó-alapját is közzétette. Érdekességként a térség burgonyatermesztői közül a legkisebb elvárt jövedelem után a Maros megyei termelők adózhatnak: az adóalapot esetükben hektáronként 630 lejben állapították meg, de a Hargita megyei gazdákhoz viszonyítva bő 100 lejjel kisebb jövedelemszint után kell eleget tegyenek adózási kötelezettségeinek a Fehér megyei burgonyatermelők is. Ezzel szemben a Kovászna megyeiek hektáronként 1089, Brassó megyei társaik 1047 lejes elvárt jövedelem nyomán adóznak.
A főbb kultúrák közül viszont a gabona és az olajnövények kapcsán a Hargita megyei gazdákra rótták a legkisebb adóterheket, és ugyanez vonatkozik a szarvasmarhatartókra is. A Hargita megyei jószágtartók 111 lejes adóalapjához képest így például a Fehér megyei gazdák közel kétszer akkora, egyedenként 209 lejes elvárt jövedelemszint után adóznak. Szeben megyében ugyanezt 120, Maros megyében 134, Háromszéken 136, míg Brassó megyében 179 lejben határozták meg. A juh- és kecsketartók adóterhei között nincs lényegesebb különbség: a legtöbb megyében az egyedenkénti adóalap 12 és 16 lej között változik. „Hátrányos” kivételt csupán a Fehér és a Brassó megyei gazdákkal tesznek: ők a két adókulcsot állatonként 19-20 lejes jövedelemnormára fizetik.
Szembetűnő különbségeket inkább a 75 családnál nagyobb állománnyal gazdálkodó méhészek észlelhetnek: a családokra megszabott legkisebb, 10 lejes jövedelemnormából kiindulva a leginkább Maros megyében éri meg méhészkedéssel foglalkozni, míg a legnagyobb adóelvonással – méhcsaládonként 30 lejes adóalappal – a Szeben megyei méhészeket sújtják. A Hargita megyei méhészeknek idén 75 család felett adózási kötelezettségeiknek családonként 13 lejes elvárt jövedelem után kell eleget tenniük.

Domján Levente

5_oldal.indd

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek