Elfogadták a közműrendszerek fejlesztésének mestertervét

Egyszerűbb is lehetne, de nincs rá hajlam

526

A megyei tanács által már elfogadott mestertervet és prioritási listát hagyta jóvá tegnap a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulás. Az ésszerű helyett néhány esetben „csak” kompromisszumos megoldást tartalmazó mestertervből egyelőre nem maradt ki a három vitatott alcsíki település – Csíkszentkirály, Csík­szentimre és Tusnád község –, ugyanakkor a következő időszak egyik legnagyobb kihívásának a csatlakozási feltételek megfogalmazását nevezte Ráduly Róbert Kálmán társulási elnök.

A szépvízi víztározó. Egységes rendszer Fotó: Kovács Hont Imre

Hátrányból indult, és most sincs túl jó helyzetben a megye víz- és szennyvíz közműrendszerét fejleszteni hivatott óriásprojektje, amelyet a Harvíz Rt. térségi szolgáltató az Európai Unió Nagy Infrastruktúrák Operatív Programjából (POIM) pályázott meg. Haszonélvezői azon települések lehetnek, amelyek tagjai a Hargita Víz Térségi Fejlesztési Társulásnak.
A szervezet tegnap tartotta közgyűlését, amelynek legfőbb napirendi pontja a fejlesztés fő irányait megszabó mesterterv aktualizált változatának, valamint az ebben meghatározott prioritási listának az elfogadása volt. A fent említett lemaradás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közgyűlés ezúttal nagyobb hajlandóságot mutatott a kellemetlen kérdések elkerülésére: ha nem fogadták volna el a megyei tanács által már elfogadott mestertervet, akkor tovább nőhetett volna a hátrány.

Körvonalazódik az alcsíki megoldás
A legkényesebb kérdés továbbra is Csíkszentkirály, Csíkszent­imre és Tusnád község helyzete. Előbbi kettő maga döntött úgy, hogy nem adja át meglévő közműrendszereinek üzemeltetését a Harvíz Rt.-nek, utóbbi pedig a Tusnádfürdő tulajdonában lévő vízvezetékről kapja az ivóvizét, az üdülőváros önkormányzati cégének szolgáltatásából.
A Tusnádfürdőt és Tusnád község három faluját tápláló vízhálózat gerincvezetéke Csíkszentsimonból „ered”, és mivel több település admi­nisz­tratív határát is átlépi, a megye tulajdonában kellene lennie. Tus­nádfürdő azonban néhány éve saját alapokból újította fel, és nem hajlandó átadni a megyének, amely kész lenne továbbadni a Harvíz Rt.-nek.
Tusnád község időközben úgy döntött, hogy a Harvíz Rt.-t választja szolgáltatójának – így érve el, hogy a POIM-nak haszonélvezője legyen. Jelen állás szerint tehát a szolgáltató előkészíti az „átvételt”, és kénytelen lesz úgy szolgáltatni, hogy Tusnádfürdőtől megvásárolja a vizet, amelyet továbbad a községnek. Az ivóvíz áráról a község és Tusnádfürdő önkormányzata egyezik meg.
Amennyiben a gerincvezeték átadásáról a továbbiakban sem sikerül meggyőzni Tusnádfürdő vezetőségét, a megyei tanács kénytelen lesz perbe hívni a várost.
Csíkszentkirályon határozott ellen­állásba, Csíkszentimrén megnyert pályázat miatt türelmi idő kérésébe ütközött a Harvíz Rt. A társulás hétfői vezetőtanácsi ülésén úgy határoztak, hogy július végéig még meggondolhatja magát a két település. Ez már az ultimátum ultimátuma lesz: Ráduly Róbert Kálmán ismét megerősítette, hogy kimaradnak a POIM-ból azon települések, amelyek nem adják át az üzemeltetési jogot a Harvíz Rt.-nek.

Üzenet a csatlakozni vágyóknak
Bár a POIM-ba újabb települések már nem férnek bele, de mindenképpen célja a társulásnak, hogy Csíkszékről és Udvarhelyszékről újabb településeket vonzzanak.
Borboly Csaba hangsúlyozta: akkor is foglalkozni kell a tagságot még nem élvező településsel, ha bővítés a POIM lezárásáig már nem várható. Ráduly Róbert Kálmán pedig elmondta: a majdani bővítés érdekében kampányt is indítanak a közeljövőben, viszont a legnagyobb kihívás az, hogy meghatározzák a csatlakozási feltételeket. A társulás elnöke szerint – főként az elszórt fekvésű települések esetében – foglalkozni kell a háromlépcsős háztartási emésztők gondolatával, mert a borzsovai ülepítő példája is mutatja, hogy csak veszteségesen működtethetők a kevés fogyasztót kiszolgáló, de nagy költségen létrehozott derítőállomások.

A nyomvonalak
A mesterterv világosan meghatározza, hogy honnan nyerik az ivóvizet, illetve hol gyűjtik össze a szennyvizet. Ilyen tekintetben gondot okoz helyenként, ha valamely település nem tagja a társulásnak, vagy nem adja át az üzemeltetési jogot a „házi” szolgáltató Harvíz Rt.-nek.
Régi és fájdalmas seb Balán­bá­nya kilépése, amely meghiúsítja, hogy Felcsík a balánbányai víztározóból kapja az ivóvizét. Ehelyett marad továbbra is a gyengébb, de még mindig jó minőségű csíkszenttamási Feneketlen-tó, valamint a szépvízi víztározó. A Harvíz e kettőből látja el ivóvízzel a jövőben a teljes Csíkországot. Az egyik gerincvezeték Csíkszeredából az Olt mentét követve Tusnádig kellene eljusson, de Csíkszentsimonnál – a fent említett tusnádfürdői vezeték megléte miatt – megáll. A másik Csíkszentgyörgy–Csík­szent­márton–Csíkkozmás vonalon vinné Alcsíkra a vizet.
Szennyvizet illetően a térségnek öt derítője lenne: a működő madarasi és csíkszeredai mellett létesülne egy Csaracsóban – ez ki­iktatná a borzsovait –, egy Csík­szent­simonban, egy pedig Tusnádon. Utóbbi a kozmási szennyvizet is befogadja, és már készen van, csak üzemeltetésre vár. Műszaki és elhelyezési problémák miatt nincs tőle elragadtatva a Harvíz, de haladgat a régóta várt beüzemelés.
A csíkihoz sorolják, de külön egységet alkot ugyanakkor a Ká­szo­nok hálózata is.
A mesterterv szerint a Ze­te­laki-gáttól táplálják a későbbiekben a Nagy-Küküllőmentét Szé­kelyudvarhelyen át Bögözig. Rásegít erre a hálózatra a meglévő ivói, valamint a tervezett oroszhegyi vízgyűjtő is. Betegsége a rendszernek, hogy mindössze egyetlen derítővel rendelkezik: a székelyudvarhelyivel. Felső­bol­dog­falva és Bögöz község csatornájára tehát nem kínál térségi ülepítőt a mesterterv.
Külön rendszerben működik a továbbiakban is a sem a csíkihoz, sem az udvarhelyihez nem csatla­koztatható szentegyházi közműhálózat, valamint a frissen átvett paraj­di rendszer is.

Kovács Hont Imre

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.