Ehető-e a hó?

86

Télen egy nagyobb havazás alkalmával gyerekekben, de felnőttekben is gyakran nagy a késztetés arra, hogy megkóstolják a havat, vagy akár fagyit készítsenek belőle a nagyi lekvárjával összekeverve.
De mennyire egészséges a hóevés mikrobiológiai szempontból?
Ennek a kérdésnek járt utána a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának két ökológiai mérnök szakos hallgatója, Maxem Emese és Akácsos Beáta Emese, akik dr. Máthé István oktató vezetésével azt vizsgálták, hogy a frissen lehullott, illetve a többnapos hóban előfordulnak-e mikroorganizmusok (baktériumok, penészgombák) és ha igen, milyen mennyiségben?


A vizsgálatokat két alkalommal, 2017 januárjában, illetve februárjában végezték, amelyek során Csíkszereda központi parkjában, illetve a Hargita Megyei Törvényszék melletti körforgalomnál vettek steril eszközökkel, tiszta helyről hómintákat, közvetlenül havazáskor, illetve utána kétnaponta, a hatodik napig. Mindkét alkalommal a kezdeti nagyobb havazás után nem volt újabb csapadék a rákövetkező hat napban. A vizsgálatok idején a napi átlaghőmérséklet –8 Celsius-fok körül volt, a legalacsonyabb hőmérséklet –17,4°C, míg a legmagasabb –1,1°C.
A laboratóriumban szobahőmérsékleten megolvasztották a hómintákat, majd úgynevezett táptalajok segítségével kitenyésztették a mikrobákat, meghatározva, hogy az egyes minták esetében mennyi a baktériumok, illetve a penészgombák csíraszáma 1 milliliter hólében. A februári vizsgálat elején azt is megállapították, hogy 6,15 liter hó elolvadásából egy liter hólé keletkezik, azaz egy marék hó elfogyasztásával néhány milliliter hólé kerül be a szervezetbe.
A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy mindkét mintavételi periódusban a baktériumok csíraszáma a frissen hullott hó esetében a legalacsonyabb (januárban 5 baktérium, míg februárban 20 baktérium milliliterenként), és a napok teltével a számuk nő. Két nap múlva az átlagos csíraszám 65 baktérium, négy nap múlva pedig 103 baktérium/milliliter hólé. A 6. napi mintavétel során januárban maximálisan 180 baktérium, míg februárban 278 baktérium volt kimutatható milliliterenként a hóléből. A körforgalomnál vett hóminták esetében csak kissé voltak magasabbak a baktériumok csíraszámai a parkéhoz viszonyítva.
A baktériumoktól eltérően a frissen hullott hóban nem mutattak ki penészgombát, utána pedig a csíraszámuk 5–20 között volt milliliterenként, de az idő múlásával számuk nem mutatott nagy változást, nagyobbrészt stagnált, amely valószínűleg a penészgombák nagy hidegben történő kisebb túlélési arányával magyarázható. A hóléből kitenyésztett baktériumok egy jó része spórás volt (gyakran figyeltek meg jellegzetes fehéres, Bacillus baktérium nemzetséghez tartozó telepeket a táptala­jokon), amelyek jobban túlélik a szélsőséges körülményeket.
2011-ben elvégzett hasonló, de kiterjedtebb tanulmány során a kanadai Parisa Ariya kutatónő és csapata azt találták, hogy Montrealban és külvárosaiban a hólében a baktériumok csíraszáma néhány tíz és 2500 között változott milliliterenként, amelyet különböző környezeti tényezők befolyásolhattak: az utolsó havazás időpontja, a széljárás, a levegő hőmérséklete, a vegetáció, a légszennyezés. A kimutatott penészgombák csíraszáma a csíkszeredai kutatási eredményekhez hasonlóan alacsony volt.
A csíkszeredai vizsgálat összegzéseképpen elmondható, hogy városi környezetben kis számban ugyan, de még a frissen hullott hóban is előfordulnak élő mikrobák (főként baktériumok), amelyek elsősorban a levegőben lévő lebegő részecskék felszínéhez tapadnak, és ülepednek ki a lehulló hópelyhek révén. Az idő múlásával nő a hó felületén kimutatható mikrobák (baktériumok és penészgombák) száma és diverzitása. Ez nem meglepő, hiszen a korábban elvégzett levegőmikrobiológiai vizsgálatokból is kiderül, hogy a városi levegő sem steril, még januárban is Csíkszeredában átlagban 105 baktérium és 48 penészgomba mutatható ki egy köbméter levegőből.
„Játszótéren tapasztaltakból kiindulva a vizsgálat tervezésekor – apaként és mikrobiológusként – az volt a fő kérdés, hogy a gyerekek nyugodtan megehetik-e a havat? A mikrobiológiai vizsgálatok alapján a kérdésre a válaszom az, hogy nem tiltanám meg, hogy a gyerekek megkóstolják a havat, de ezt csak frissen hullott, vagy fél napnál nem régebbi hó esetében támogatnám.
A korábban említett Parisa Ariya kutatónő a legújabb, 2016-os légkörkémiai vizsgálataik alapján ennél szigorúbban fogalmaz: nem javasolja, hogy városi környezetben a gyerekek havat egyenek! Laboratóriumi hókamrában végzett kutatásaik során bebizonyították ugyanis, hogy már néhány óra elteltével is jelentősebb mennyiségben mutathatók ki a hóból az autók kipufogó gázaiból származó, egészségre káros szennyező anyagok (például: benzol, toluol, xilol), amelyeket a hó mintegy „magába szív” (abszorbeál) – nyilatkozta dr. Máthé István.

[box type=”shadow” ]Fórum oldalunkon az írásokat, leveleket szerzőik előzetes hoz­zá­járulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, esetenként rövidítve jelentetjük meg. Az itt megjelent vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőségével.[/box]

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.