Együttes erővel fékezték meg a vizet Szárhegyen

30

Gyergyószárhegy felé haladva, már a mezőben látni lehetett a hömpölygő vizet, majd a községbe érkezve a szemünk azonnal megakadt az árkokon, amelyek majdnem csordulásig teltek. Mint megtudtuk, ezek már csak kisebb problémák, hisz a gondok java hétfőn és kedden jelentkezett. A lakók, karöltve a helyi önkéntes tűzoltókkal, közös erővel igyekeztek megállítani a vizet, ami többé-kevésbé sikerült is, hisz tegnapi ottjártunkkor – ahogy a helyiek fogalmaztak – sok helyen már csak a rémálom hűlt helyét lehetett látni.

Helyreállítási munkálatok Szárhegyen. Több helyen is szivattyúzták a vizet Fotó: Kertész László

Hála Istennek már nem olyan vészes a helyzet – sóhajtottunk Szárhegyre érve, ahol – amint arról már lapunkban olvashatták – több tucat portát árasztott el a víz a hóolvadás és az esőzések következtében. Ahogy a község központja felé haladtunk, egyre inkább szembesültünk a történtekkel: az árkokból több helyen is kiöntött a víz, járdákat, udvarokat árasztva el, így számtalan helyen láttunk vizet lapátoló lakókat.
– Tavaly is ugyanez volt, én már őszintén féltem az olvadástól. Nézze meg, hogy néz ki az udvarom – mutatta egy idős asszony, hálát adva az önkéntes tűzoltók munkájáért, akik elmondása szerint megállás nélkül azon dolgoztak, hogy mentsék a menthetőt.
Főként az alacsonyabb részeken fekvő portáknál voltak nagyobb gondok, olyan udvarokat is láttunk, amelyeket teljesen elöntött a víz. Egy másik gazda főként a pincéje miatt panaszkodott, egy fiatal asszony pedig megjegyezte: amit most látunk, az már nagyon enyhe ahhoz képest, hogy mi volt ott egy-két nappal korábban. Több kapu előtt homokzsákokat és szorgosan tevékenykedő embereket lehetett látni, akik próbálták helyreállítani a rendet, de mint mondták, ahhoz még időre van szükség, a legfontosabb pedig az lenne, hogy ne essen az eső. Gyermekek egyáltalán nem jártak az utcán, és mint kiderült, nem is véletlenül, hisz az árvízhelyzetre való tekintettel szünetelt a községben a tanítás.
Az önkéntes tűzoltók több helyszínen is szivattyúzták a vizet, és kérdésünkre megjegyezték: erre nem lehet felkészülni.

A tavalyi események tapasztalataiból merítettek
Minden a múlt pénteki olvadással kezdődött – jegyezte meg a szárhegyi önkéntes tűzoltó-alakulat parancsnoka, Györffy Zsolt.
Mint kifejtette, a patakokban jégtáblák szabadultak fel, pénteken és szombaton pedig azon dolgoztak, hogy a lehetséges áradásokat megfékezzék. Hozzátette, ez sikerült is, azonban a hétfőn kezdődő esőzések következtében a víz nagyon gyorsan lejött a hegyoldalról.
– A patakok egyszerűen nem tudták elnyelni a nagy mennyiségű vizet – jegyezte meg, hozzátéve: a tavalyi áradás tapasztalataiból kiindulva sejtették, hogy a község mely részein lehet nagyobb problémákra számítani, így próbálták menteni a menthetőt. Györffy Zsolt rámutatott, több udvarra és pincébe is bement a víz, amely szerencsére nem volt akkora mennyiségű, hogy a házakba is utat találjon.
– Hétfőn, már akkor elkezdtük lerakni a zsákokat, mielőtt az első patak kiöntött volna, de még ez is későnek bizonyult, mert hirtelen jött a nagy mennyiségű víz – közölte, megjegyezve: erre szinte nem is lehet teljes mértékben felkészülni.
A jelenlegi helyzetet illetően azt mondta, azokon a részeken, ahol akadályba ütközik a víz, még áradások vannak, a legtöbb helyen azonban nagyjából kezdenek visszahúzódni a patakok. Györffy Zsolt mindezek mellett hangsúlyozta, sok problémát okoz, hogy a lakosság többsége nem takarítja a portája előtti árkokat, mondván, sokkal kisebb bajról lehetne beszélni, ha mindenki tisztán tartaná azokat. Az önkéntes tűzoltók folyamatosan dolgoznak, és arra kérik a lakókat, hogy szükség esetén értesítsék őket, mert lehetőségeikhez mérten igyekeznek segíteni. A parancsnok megjegyezte: nagyon fontos, hogy minél hamarabb helyreállítsák a helyzetet, mert rossz esetben egy újabb áradással ismét víz öntheti el a községet.
Sajnos nemcsak Szárhegy az egyetlen érintett település Gyer­gyó­széken: Alfaluban, Cso­ma­falván és Újfaluban is gondok voltak, Remetén pedig olyan nagy mértékű az áradás, hogy információink szerint néhány gazdaságban az állatokat ki kellett menekíteni az istállókból.

Kertész László

A cikk a Hargita Népe március 15-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.