Egymás tapasztalataiból kovácsolnak értéket

77

Közös nyaralás, egymás megismerése, a félelmek, hiedelmek oldása és reménynyújtás: igen, akadályozottsággal is lehet teljes életet élni. Mert gyakran van úgy, hogy nehéz élethelyzetben erőt ad, ha látjuk, hogy mások is küzdenek hasonló problémával. Ezt nagyon jól tudják az Együtt – Egymásért Integráció- és Közösségépítő Tábor szervezői.

Integrációs tábor. Elfogadást tanulnak, példát mutatnak Fotó: Füstös Csongor Nemere
Integrációs tábor. Elfogadást tanulnak, példát mutatnak Fotó: Füstös Csongor Nemere

[dropcap]L[/dropcap]ókodban, a Lókodi Ifjúsági Alapítvány (LIA) közösségi termében ottjártunkkor éppen filmet néztek a tábor résztvevői, az esős idő miatt a falak közé szorultak. Nem bánták. Kellemes, oldott, vidám hangulat fogadott. A film után a gyermekek és fiatalok készültek a kézműves-foglalkozásra, a felnőttek egy előadásra, és mindannyian az esti tábortűzre és táncos mulatságra.
Többgyermekes családok, olyanok, ahol akadályozottsággal élő szülők nevelnek egészséges gyermekeket és speciális nevelési igényű fiatalok élnek együtt néhány napon át a Hargita Megyei Moz­gás­sérültek Szervezete által rendezett táborban, amely augusztus 17-én rajtolt és 20-án ér véget. A középpontban a család áll, illetve a kommunikáció fontossága és a nevelési kérdések. Szakemberek tartanak előadásokat, de van, amikor maguk az akadályozottsággal élők mutatják be, hogy ők hogyan boldogulnak saját magukkal és a közösségükben. Voltak lovagolni, nemezelnek, fajátékokat készítenek, kerámiát festenek, felnőtt-gyermek vetélkedőn vesznek részt.
– Annyi mindent lehet itt tanulni. Szeretem a kézművességet, és olyan jó együtt lenni ezekkel az emberekkel – mondta Bellai Antal gyergyóalfalusi fiatalember. A gyergyói csoportot vezeti Gidó Ilona, aki maga is akadályozottsággal élő gyermeket nevel, így fogalmazott: – Nagyon jól érzem magam. Együtt vagyunk, egy a gondunk. Nagyon jó a program, de nekem legnagyobb élmény az ismerkedés.
Harmadik alkalommal rendezik meg a tábort, és első ízben jöttek Udvarhelyszékre, a korábbiak helyszíne Gyergyószentmiklós volt. A LIA ajánlott helyet a rendezvénynek, és – mivel mozgássérülteket is vártak – még az ideiglenes akadálymentesítésről is gondoskodtak. Ezért és a faluban az alapítvány gondozásában élő fiatalok pozitív viszonyulásáért nagyon hálás Incze Zsuzsanna, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének munkatársa. A tábor lényegéről azt mondta: találkozási „felületek” kellenek ahhoz, hogy az emberek megismerhessék egymás gondjait.
– Ha ép emberként együtt élek néhány napot egy tolószékes személlyel, többé biztos nem lesz kérdés számomra, hogy miért fontos az akadálymentesítés az intézményekben – összegzett a gyógypedagógus, szociális munkás végzettségű fiatal nő.
A táborban vannak olyan családok, akik átlagos, mindennapi gondokkal néznek szembe, de olyanok is, akiknek már speciálisabb nehézségekkel kell megküzdeniük, mint például a családfő mozgáskorlátozottá válása egy baleset után.
– Kommunikáció alakul ki közöttük, mi is azt sugalljuk, hogy egymás értékeiből, tapasztalataiból lehet tanulni, valami szépet kovácsolni, ami segítséget nyújthat majd a hétköznapokban. A másokban megismert hozzáállás, problémakezelési mód inspirálóan hathat a saját életünkben is – fogalmazott Incze Zsuzsanna.
Vannak visszajáró táborlakók, ami jó dolog Zsuzsanna szerint, hiszen míg az első évben az érzelmek, az elfogadás álltak középpontban, a második évben már arra koncentráltak, hogy akadályozottság esetén milyen szervezetekhez lehet fordulni, hogyan lehet együttműködni az adott közösséggel, tehát tudnak újdonságot nyújtani. A Mozgássérültek Szervezete hívja meg a családokat a táborba, általában azok közül, akik frissen kerültek náluk nyilvántartásba. És valahogy úgy, hogy a résztevők gondjai, nehézségei hasonlóak legyenek, de legyen, aki már előbb jár helyzete elfogadásában, jobban boldogul. A csapat kialakításában a Nagycsaládos Szervezetek is segítenek.
– 40-en vagyunk a táborban, ez a létszám még lehetővé teszi a személyes, bensőséges hangulat kialakulását, ami céljaink szempontjából fontos – mondta Incze Zsuzsanna. Kiderült, hogy a néhány nap alatt tartós kapcsolatok születnek, igazi közösség kovácsolódik ebből az igencsak heterogén csapatból, ahol a legkisebb 6 éves, a legidősebb pedig 51.
A tábort a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége támogatja minden évben, idén gyer­gyószentmiklósi, csíkszeredai, szent­egyházi és udvarhelyi családok, fiatalok lehetnek részesei az élménynek, egy család pedig Magyarországról érkezett.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.