Egyeztetésekben nincs hiány, de…

Színhelyt költöztető pártelnöki „varázspálca”

20

Az elmúlt hét ugyan csonka hét volt, de ennek ellenére az „hangzatos” történésekben, eseményekben bővelkedett. Igaz, a hét elejét a tömeges kikapcsolódás, a pihenés, a belföldi és külföldi kirándulások jelentették, tarkítva azzal is, hogy egyes állami érdekeltségű entitások számára az utolsó pillanatban mégis munkanappá vedlett vissza április 30. A kormánytagok ugyancsak elutaztak a fővárosból jobbára, illetve állítólag hivatali érdekben, például a tengerparti történések „felülvigyázata” végett. Majd következtek a szerfelett szorgos munkanapok, főleg a magasrangú tisztségviselők, a közméltóságok, a honatyák és a kormánytagok esetében.

Kezdenénk a kormányfővel, aki május 1-jét állítólag a tengerparton töltötte, s másnap Bukarestben az előzetes értesülések szerint újabb tárgyalásokon vett volna részt a egészségügyi szakszervezeti érdekképviseletek vezetőivel. Erre a találkozóra sor is került, de az ő távollétében, mert a kormány részéről azon csak Sorina Pintea egészségügyi miniszter vett részt, aki ugyan megpróbált zöld ágra vergődni tárgyalópartnereivel, de nem sok sikerrel. Meglátása szerint nemigen van lehetőség a bérezési kerettörvény módosítására, ő annak keretei között továbbra is egy kompromisszumos, áthidaló és időleges megoldást tart lehetségesnek, a szakszervezeti vezetők viszont továbbra is követelik a törvénymódosítást. A miniszter csak annyit ígérhetett meg, hogy tájékoztatni fogja közvetlen felettesét, a kormányfőt. Erre állítólag csütörtökön reggel sor is került, s a kormányülést felvezető expozéjában Viorica Dăncilă azt hangoztatta, hogy döntése értelmében május 8-án (azaz holnap – sz. m.) 10 órakor együtt a munkaügyi, az egészségügyi és a közpénzügyi miniszterrel találkozni fog a Sanitas Föderáció képviselőivel, „hogy számot adhassunk azok elégedetlenségeiről, valamint az általuk felhozott problémákra választ adó megoldásokról”. Nos, ebben a kijelentésben jócskán van, amit kifogásolni, mindenekelőtt azt, hogy heteken át tartó tárgyalássorozatok után sem ismeretesek a kormányfő előtt a szakszervezetek elégedetlenségei. Visszakérdeznénk: akkor miről tájékozódott Dăncilă asszonyság az elmúlt két hét során, illetve miről is tájékoztatták őt, azok, akik a kormány „színeiben” részt vettek az egészségügyi érdekképviseletekkel folytatott megbeszéléseken. Mindettől függetlenül a mai nap folyamán sor kerül a szakszervezetek által kilátásba helyezett tiltakozó sztrájkokra…

„Kalandos” találkozó
Csütörtökön, nem sokkal a kormányülés megkezdése előtt látott napvilágot az a félhivatalos értesülés, miszerint a nap folyamán a kormányfő, a közpénzügyi miniszter társaságában a Victoria-palotában találkozni fog a jegybank kormányzójával és első kormányzóhelyettesével. A találkozó időpontját 17 órában jelölték meg. Az értesülést időközben megerősítette Eugen Teodorovici közpénzügyi miniszter is, aki utalt arra, hogy a tárgyalások fő témakö­rét az infláció és a ROBOR alakulása fogja képezni, hozzáfűzve azt is, hogy az e tárgykörben az államelnök által javasolt mediálás „nem indokolt”. Továbbá nyomatékolta, hogy a kormánynál sorra kerülő megbeszélésről már azelőtt megállapodtak, mielőtt az államelnök bejelentette volna azt a „bizonyos mediálást”. Nos, ahogy annak idején „kalandosnak” bizonyult a kormányfő izraeli látogatásának megszervezése, ugyancsak „kalandosnak” bizonyult a szóban forgó találkozó lebonyolítása is. Hogy miért? A kormányülés úgy fél kettő táján ért véget, s azt követően nem sokkal felröppent ama értesülés, hogy soron kívüli találkozóra kerül sor Dăncilă kormányfő és Dragnea pártelnök között. (Egyébként a kormány honlapján közölt, a kormányfő aznapi programjában nem szerepelt egyéb, mint a kormányülés, tehát a jegybank elnökével állítólag már jó ideje beütemezett találkozója sem.) 15 óra után néhány perccel érkezett a parlament épületébe a kormányfő, de onnan 17 órakor nem távozott, és utólag kiderült, hogy nem is volt amiért távoznia: a jegybank kormányzójával lezajlandó találkozó főszerepét időközben átvette Liviu Dragnea, a tárgyalás színhelye pedig „átkerült” a parlament épületébe. Ilyenképpen téves és helytelen lenne azt állítani, hogy a kormányfő és a jegybank csúcsvezetése közti találkozóra került sor. Ezért nevezzük a maga nemében kalandosnak azt, ami történt a szóban forgó megbeszélés vonatkozásában. Az már csak hab a tortán, hogy a találkozóról kiadott közleményt Liviu Dragnea nevében adta ki annak kabinetje. (Amúgy a közlemény szövege semmitmondó.) Pénteken nem tudni milyen okból kifolyólag a képviselőház elnöke nyilvánosságra hozta azokat a leveleket, amelyeket még februárban ő intézett a jegybank vezetőségéhez, s az azokra adott válaszát Mugur Isărescunak. Ezekről a levelekről eddig is hallani lehetett, mint ahogy azok tartalma sem volt ismeretlen, legalábbis sokak előtt nem. Az viszont nehezen érthető, értelmezhető, hogy miért kerített most sort post factum a nyilvánosságra hozással, talán egykori nyilatkozatainak alátámasztása érdekében vagy akár önigazolásként hozta nyilvánosságra a levelezés tartalmát. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a megbeszélésekről kiadott szűkszavú közleményt a pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumokkal akarta kibővíteni, színesebbé tenni, illetve gazdagítani. Jobban örvendtünk volna, ha annak idején a jegybankot ostorozó és szokszor elrugaszkodó nyilatkozatai helyett a mindenképp bőbeszédűbb és tartalomgazdag leveleket tanulmányozhattuk volna.
Valószínűsíthető, hogy egy másabb találkozóra nem kerül sor. Melyikről is van, lehet szó? Május 9-én, azaz szerdán Európa napja alkalmából a Cotroceni-palotában fogadásra került sor, de azon nem fog részt venni sem a képviselőház elnöke, Liviu Dragnea, sem pedig a szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu. A múlt szerdán még ez utóbbi azt nyilatkozta, hogy elemezni fogja részvétele időszerűségét, de egyes értesülések szerint a két pártelnök, illetve házelnök úgy döntött, hogy nem mennek el a szóban forgó fogadásra. Tavaly viszont mindketten ott voltak, igaz, hogy egy jó félórás késéssel érkeztek, de emlékeztetnünk kell arra is, hogy a 2017-es esztendei fogadáson az államelnök különleges meghívottjaként a fogadáson jelen volt Jean Klaud Juncker is, az Európai Bizottság elnöke.
A kormányfőnek volt egy másik, „kalandos” látogatása is, nevezetesen április 20-án, amikor is Pitești-en részt vett a Tulipánok Fesztiválján, s amikor állítólag azért nem válaszolt az államelnök telefonhívására, mert a készüléke „elnémult”. Nos, ennek a látogatásnak a minap bekövetkeztek az utórezgései: a különböző hatóságokhoz (gyermekvédelem, tanfelügyelőség, rendőrség stb.) bejelentések érkeztek annak okán, hogy ott egy hároméves gyermeket szerepeltettek Dăncilă előtt, s aki „tornamutatványa” során majdhogynem a fejére esett. A panasztevők szerint sérülhettek bizonyos jogszabályok, illetve veszélynek volt kitéve az a kiskorú. A múlt hét végén a hatóságok illetékesei azt nyilatkozták, hogy kezdeményezték a kivizsgálásokat, és amennyiben törvénysértés állapítódik meg, lefolytatják az indokolt eljárásokat. Pénteken a Nép Ügyvédje részéről is bejelentették, hogy a történtek kapcsán ugyancsak vizsgálódni fognak.

Diszkréció a javából
Furcsállandó, hogy az izraeli látogatásról az elmúlt hét során nem kívánt nyilatkozni a kormányfő, és politikai megfigyelők szerint az sem véletlen, hogy ebben az időszakban kerülte-e a nyilvánosságot, pontosabban „kikerülte” a sajtó képviselőit. Az egyik ellenzéki párt, az USR honatyái megpróbálkoztak szóra bírásával: csütörtökön délelőtt beadványt intéztek a képviselőház állandó bürójához annak érdekében, hogy június elején Viorica Dăncilă a „Kormányfő órája” keretében vegyen részt a vitában és ismertesse az „Izraelben tett hivatalos látogatása eredményeit”. Beadványuk nem talált meghallgatásra, s a kérésüket azzal utasították el az állandó büró ülésén, hogy a szóban forgó meghívás esetében nem az ellenzéken a sor, mert a megelőző meghívás is az ellenzék oldaláról érkezett. Ilyenképpen pedig továbbra is mélyen hallgathat az izraeli „hivatalos látogatás” megszervezésének, lebonyolításának körülményeiről, valamint a látogatás, illetve a megbeszélések során történtekről, illetve elhangzottakról. Az viszont egy más ügy, hogy tulajdonképpen a szóban forgó beszámoló hivatali kötelessége lenne legalábbis a parlamenttel szemben, de mindenekelőtt az államelnökkel szemben. Ebben az összefüggésben ugyanakkor arra is utalhatnánk, hogy sokak meglátása szerint teljesen felesleges és indokolatlan a kormányfőnek Klaus Johannist illető ama „szemrehányása”, hogy hónapok óta nem írta alá a Románia izraeli nagykövetének kinevezésére vonatkozó elnöki dekrétumot. Emlékeztetnénk arra, hogy ez nem egy szokatlan dolog nemzetközi gyakorlatban sem, az Amerikai Egyesült Államoknak jó ideig nem volt nagykövete (egyébként jelenleg sincs) Magyarországon és Romániában sem. Ettől még nem dőltek össze a nagykövetségek épületei és nem szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok sem.

Sorozatlövés…
Valóságos sorozatlövést adott le az államelnök május 2-án, amikor is egy sajtónyilatkozata révén azt hozta a „nagyérdemű” tudomására, hogy alkotmányossági aggályokat emel az igazságügyi törvények módosításának amolyan törvénycsomagja ellen, nevezetesen a bírák jogállására vonatkozó 2004/303-as, az igazságszolgáltatás megszervezését szabályozó 2004/304-es, valamint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács megszervezésére és működésére vonatkozó 2004/317-es törvényt módosító törvények kapcsán. (Egyébként sajtónyilatkozatáról már lapunk május 3-i számában beszámoltunk.) A szóban forgó bejelentést követően lépett a tettek mezejére az államelnök: az államelnöki hivatalnak a május 4-én kiadott sajtóközleményében adják hírül, hogy Klaus Johannis államelnök alkotmányossági aggályok okán az Alkotmánybírósághoz fordult ama törvénnyel kapcsolatosan, amely révén módosítani kívánta a parlament a már említett 2004/304-es törvényt. A közlemény mellékletét képezi az Alkotmánybíróság elnökéhez, Valer Dorneanu úrhoz címzett beadvány szövegét. Egyébként más hozzá kihirdetés végett megküldött törvények sem nyerték el az államelnök tetszését. Így a május 3-án keltezett közleményben arról szerezhettünk tudomást, hogy újratárgyalás végett visszaküldte a parlamentnek ama törvényt, amely révén jóváhagyták a Távközlés Szabályozási Országos Szakhatóság létrehozására vonatkozó 2009/22-es sürgősségi kormányrendelet 11-es szakaszát módosító és kiegészítő 2017/33-as sürgősségi kormányrendeletet. (Amúgy a tavalyi sürgősségi kormányrendelet törvény általi szentesítése révén azt ugyancsak módosították és kiegészítették.) Ugyanaznap és ugyancsak újratárgyalás végett az államelnök visszaküldte a parlamentnek azt a törvényt is, amely révén módosítani kívánták a Román Rádiótársaság és a Román Televíziós Társaság megszervezésére és működésére vonatkozó 1994/41-es törvény 19-es szakaszát. (A módosításnak most „alávetett” 19-es szakasz előírásai egyébként a két társaság ügyvezető tanácsai tagjainak kijelölésével kapcsolatos eljárásra vonatkoznak.)

Sérülékeny lelkivilág
Nemrégiben jelent meg a Times New Roman (TNR) szatirikus honlapon egy ugyancsak durva, illetve megengedhetetlen hangnemű írás, amelyben több mint kifogásolható és elítélendő jelzőkkel illették Liviu Dragnea pártelnök jelenlegi, nála jóval fiatalabb barátnőjét, akivel állítólag a közeljövőben frigyre is lépik (illetve lépne), valamint a kormánypárt egyes női személyiségeit, nevezetesen Viorica Dăncilă kormányfőt, Carmen Dan és Olguța Vasilescu tárcavetőket és Gabriela Firea, Bukarest főpolgármesterét. Amúgy Irina Tănase , Liviu Dragnea barátnője (sőt egyes értesülések szerint élettársa) amolyan üdvöskéje is a kormánypártnak, s nemrégiben annak rendkívüli kongresszusán ott ült a szociáldemokrata párt női „előkelőségeinek” a soraiban, Viorica Dăncilă és Gabriela Firea közé „ékelődve”, amit tárgyilagos politikai megfigyelők is kifogásoltak, illetve rosszallottak. A lényeg viszont az, hogy a történtek okán az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCID) pénzbírsággal sújtotta a TNR-t, annak képviselői viszont azt közölték, hogy peres útra terelik, azaz perbe hívják a tanácsot. Amúgy áprilisban a CNCID azt közölte, hogy a kiadványt ügykezelő társaságot 5000 lejes pénzbírsággal sújtották, ugyancsak 5000 lejessel az inkriminált írás szerzőjét, 3000 lejjel a felelős kiadót és ugyancsak 3000 lejessel az Infant Media Kft. ügyvezetőjét. Hogy ennek a pernek a kimenetele mi lesz, azt nehéz lenne megjósolni, s a magunk részéről nem kívánunk jóslatokba bocsátkozni, mint ahogy egy másik ugyancsak ehhez az ügyhöz kapcsolódó pert illetően sem: a Bukaresti Törvényszékhez beadványt intéztek a megsértett hölgyek és Irina Tănase együtt a szociáldemokrata párt négy személyiségével összesen 500 000 euró értékű erkölcsi kártérítést (azaz nem vagyoni jellegű kártérítést) követelve. Ez egy személyre lebontva 100-100 ezer eurót jelentene. A Bukaresti Törvényszékhez benyújtott ügycsomóban többek között az olvasható hogy „az Irina Tănase asszonyságnak szánt összes sértő kifejezések rossz fizikai és mentális állapotot idéztek elő, a nagyközönség elé tárt cikk tartalmában használt kifejezések révén, az olvasók szemében egy olyan torzított képet keltve, amelyek okán még az utcára is félt és szégyellt kimenni”. Azaz a TNR, illetve a cikk szerzője alaposan belegázolt a nevezett „asszonyság” lelkivilágába. (Az asszonyság kifejezést egyébként nem mi találtuk ki, az tételesen olvasható a beadványban.) Lehet, hogy ez az érintettek részéről, illetve számára nemkívánatos történet, végül is pénzt hoz(hat) a házhoz, de máris vannak olyanok (s állítólag nem is kevesen), akik a CNCID által kiszabott pénzbírságok kvantumát is sokallják. Amúgy a peres eljárással nem lehet nem egyetérteni, de azt „társítani” pénzbeli kártérítéssel talán nem ildomos. Erkölcsi és deontológiai szempontból talán többet ért volna egy nyilvános és többszörösen megismételendő – és megfelelő megszövegezésű – bocsánatkérés.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.