Egyelőre csak „bejáratás”…

55

Közel egy évvel ezelőtt került nyilvánosságra az a kormányzati szándék, miszerint hazai viszonylatban indokolt és időszerű lenne egy olyan jogszabály meghozatala, amely „barátságosabbá” tehetné úgy általában a hatósági ellenőrzési ténykedést, előtérbe helyezve annak, mármint az ellenőrzéseknek a megelőzési jellegét. Amúgy köztudott, hogy legalábbis a közpénzügyek területén létezett, létezik ilyen jellegű tevékenység, az úgynevezett megelőző pénzügyi ellenőrzés. Az pedig arra hivatott, hogy amennyiben az lehetséges, akkor elejét lehessen venni az esetleges mulasztásoknak, szabálysértéseknek, illetve idejében meg lehessen akadályozni az esetleges tévedések bekövetkezését. Tehát: az ilyen jellegű ellenőrzés hathatósabb érvényre juttatását és kiterjesztését kívánta bevezetni a hazai törvénykezésbe a jelenlegi kormánykoalíció.

Az elmúlt esztendő során többször is hallani lehetett arról, hogy a szóban forgó törvény tervezetét kidolgozták, mint ahogy arról is, hogy sürgetik annak mielőbbi elfogadását és hatályba léptetését. A kormánypárt részéről például olyasmi is elhangzott, hogy a majdani törvény még a 2017-es esztendő folyamán hatályba is fog lépni. Ugyancsak bőven ecsetelték annak várható jótéteményeit, azt, hogy adott körülmények között és adott esetekben a szankcionálás helyett a helyzet orvoslására kerül át a hangsúly. A törvény elfogadására azonban végül is csak 2017 decemberében került sor. A Hivatalos Közlöny 2017. december 28-i számában megjelent 2017/270-es törvényről, a megelőzés törvényéről van szó. Annak egyik előírása értelmében a törvény a mai naptól, azaz január 16-tól kezdődően válik hatályossá. Mire is hivatott tulajdonképpen ez a törvény? Az első szakasz értelmében annak az a célja, hogy szabályozzon egy egész sor olyan eszközt, amelyek biztosíthatják a szabálysértések elkövetésének megelőzését. Eléggé tekervényesnek tűnik ez a megfogalmazás, illetve meghatározás. De ez van. Egy másik megfogalmazódó kérdés az lenne, hogy az alkalmazás tekintetében kikre vonatkozik ez a törvény? A 3-as szakasz értelmében mindazon közhatóságok/közintézmények, amelyek ellenőrzési, szabálysértés-megállapítási és szankcionálási hatáskörrel rendelkeznek, a törvény hatályba lépésétől számított három hónapon belül ki kell dolgozzák és nyilvánosságra kell hozzák mindazon dokumentumokat és útmutatókat, amelyek révén tudomást lehet szerezni a szabálysértések megállapítására és szankcionálására vonatkozó jogszabályokról, az adott hatóságok és közintézmények jogai­ról és kötelezettségeiről az ellenőrzési tevékenységük kibontakoztatása során, tételesen utalva arra is, hogy melyek azok a szabálysértési cselekedetek, amelyek tekintetében az adott hatóság vagy közintézmény hatáskörrel rendelkezik. Nos, ebből a summás felsorolásból is az derül ki, hogy a törvény a mai nappal ugyan hatályba lépett, de az a szó igazi értelmében nem vált működőképessé, egyelőre amolyan „bejáratási” stádiumról van, lehet szó. Ez a bejáratási időszak pedig három hónapot ölel fel, illetve hat hónapot az üzleti környezet esetében, ugyanis az üzleti környezetért, a kereskedelemért és a vállalkozásokért felelős szaktárca esetében ennyit ír elő a törvény. Érdemes utalni arra is, hogy a már említett közhatóságoknak/közintézményeknek szolgálati feladatuk lesz az érintett, illetve érdekelt személyek eligazítása annak érdekében, hogy a törvényes előírásokat azok képesek legyenek korrekt és egységes módon alkalmazni.

Új fogalmak
Említettük, hogy a jogalkotó szándéka szerint előtérbe kerül a szabálysértések elkövetésének megelőzése, s ebbe a keretbe illeszthető a helyzetorvoslás témaköre is. Ez utóbbi okán pedig a törvény szövegébe belekerültek új fogalmak is, így például a helyzetorvoslási intézkedés fogalma, amely azt jelenti, hogy az ellenőrzőszervnek olyan intézkedéseket kell elrendelnie, amelyek a szabálysértőt a rá háruló törvényes kötelezettségek teljesítésére kell hogy késztessék. Esetenként ki kell dolgozni, mármint az ellenőrzőszervnek egy helyzetorvoslási tervet is, amelyet mellékelni kell a szabálysértési jegyzőkönyvhöz, ugyanakkor meg kell szabni a helyzetorvoslás határidejét is. Ez a határidő egyébként legfeljebb 90 napra terjedhet ki a jegyzőkönyv kiközlésének időpontjától számítva. A helyzetorvoslás időtartamát a szóban forgó 90 naptári napon belül az ellenőrzőszerv állapítja meg, s az utólag nem módosítható. A törvény értelmében egyébként előfordulhatnak olyan esetek is, amikor nem kerül sor a már említett helyzetorvoslási terv összeállítására, csupán a figyelmeztetés alkalmazására. Ez akkor lesz lehetséges, amikor is az ellenőrzés során a szabálysértő eleget tesz törvényes kötelezettségének, illetve akkor, amikor az elkövetett szabálysértésnek nincs folytonos jellege. A fentebb felsoroltakkal összefüggésben érdemes megemlíteni azt is, hogy a helyzetorvoslási intézkedések teljesítésének felelőssége arra a személyre hárul, akit a megállapított cselekedetekért terhel a szabálysértési felelősség. Továbbá a törvény arról is rendelkezik, hogy az ellenőrzőhatóságnak vissza kell térnie a „tett színhelyére”: a helyzetorvoslási határidő lejártától számított tíz munkanapon belül köteles megismételni az ellenőrzést és arra vonatkozóan írásbeli jelentést készítenie. Még van egy, a maga nemében érdekes és fontos előírás: amennyiben a szabálysértési jegyzőkönyv kiállításának időpontjától három éven belül ugyanazt a szabálysértést elköveti az a bizonyos szabálysértő, akkor alkalmazandók a hatályban lévő, a szabálysértések megállapítására és szankcionálására vonatkozó törvényes előírások.

Hiányzik az „indítókulcs”
A fentebb vázoltakból talán kikövetkeztethető az is, hogy a mostani törvény értelmében alkalmazandó ellenőrzési ténykedésnek némileg másabb jellege lesz. Ez így igaz. Igen, mert a törvény alkalmazása során mérvadó a szabálysértések felsorolása, valamint annak a helyzetorvoslási terv modelljének a megállapítása. Erre vonatkozóan viszont egy kormányhatározatot kellett volna meghozni, legkésőbb január 14-vel bezárólag. Hogy arra sor került-e a legutóbbi kormányülésen, azt nem tudni, de az tény, hogy a Hivatalos Közlönyben a mai napig a szóban forgó kormányhatározat nem jelent meg. Márpedig a szabálysértések szempontjából a mérvadó ez a kormányhatározat lesz.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.