„Egy csapásra két legyet”…

Turisztikai beruházások és étkezési illetmény

48

A múlt heti, a február 19-i kormányülésen jelentette be nagy megelégedéssel Dăncilă kormányfő, egy olyan jogszabály elfogadását, amely révén felélénkülhetnek a turisztika területén eszközölt beruházások. Külön kiemelte, hogy bizonyos törvényes előírások módosítása révén a turisztikai minisztériumnak lehetősége lesz arra, hogy többéves finanszírozási szerződéseket kössön a helyhatóságokkal. Tehát ismertetett egy ígéretesnek mutatkozó programot, de arról egy szót sem szólt, hogy abban a jogszabályban lesznek, pontosabban lesz merőben másabb vonatkozású rendelkezés is.

Egy a turisztikai beruházásokat támgató/serkentő jogszabályról van szó. A Hivatalos Közlönyben február 25-én megjelent ama 2019/10-es sürgősségi kormányrendeletről, amely révén a turisztikai beruházások finanszírozására vonatkozóan állapítottak meg egyes intézkedéseket és módosítottak egyes jogszabályokat. Ez utóbbi szintagma tekintetében felesleges volt a többes szám használata, ugyanis egyetlen jogszabályról van szó. De ne vágjunk a dolgok elejébe…
A kormányrendeletet felvezető szövegrész már szokásos, abban „gazdag” okfejtést olvashatunk a sürgősség megindokolása tekintetében. Ami pedig a lényegek lényege: a kormányfő által programnak nevezett turisztikai beruházások esetében ettől az évtől kezdődően a helyi közpénzügyi, a 2006/273-as törvénynek a vonatkozó előírásaitól eltérő, illetve kivételes módon a turisztikai minisztérium a helyi közigazgatási hatóságokkal többéves finanszírozási szerződéseket köthet, azon turisztikai beruházások finanszírozása végett, amelyek szerepelnek a 2017/558-as kormányhatározattal jóváhagyott turisztikai beruházások fejlesztési program 1-es számú mellékletének B pontja alatt. (Az említett törvény 34-es szakasza értelmében eddig az ilyen jellegű állami költségvetési átutalásokra évente kerülhetett sor, az állami költségvetés törvénye révén és a pénzkiutalásra pedig kormányhatározat alapján került sor.) A turisztikai „mestertervre” vonatkozó kormányhatározat mellékletének B-listája az országos és a helyi érdekeltségű turisztikai beruházási projekteket tartalmazta, tartalmazza. Azok között országos érdekeltségű Hargita megye területén nem található, de igen helyi érdekeltségű, szám szerint 11. Többek között a Gyilkostón létesítendő wellnessközpont, a marosfői sítelep fejlesztése, a homoródfürdői kikapcsolódási-üdülési zóna fejlesztése, kalandpark létesítése Borszéken stb. Ugyancsak a helyi közpénzügyi törvény vonatkozó előírásaitól eltérő, illetve kivételes módon 2019-től kezdődően a turisztikai minisztérium a helyi közigazgatási hatóságokkal többéves szerződést köthet azon turisztikai beruházások finanszírozására, amelyek esetében a munkálatokat még nem fejezték be vagy befejezték, de nem számolták el a szerződésben szereplő értékek szintjén. Azon turisztikai beruházásokról van szó, amelyek szerepelnek a már említett 2017/558-as kormányhatározat 1-es mellékletének A pontja alatt. Fellapoztuk ezt a kormányhatározatot, s az A-listán egyetlen Hargita megyei helyhatóság szerepel, Borszék Helyi Tanácsa, Borszék üdülőtelep turisztikai infrastruktúra-fejlesztési projekttel. (Egyébként ezen a listán országos viszonylatban összesen 4 helyi tanács szerepel. Ezek szerint a Borszéken még folyamatban lévő, illetve el nem számolt munkálatok esetében lehetőség nyílik, már amennyiben indokolt és az szükséges többéves finanszírozási szerződés megkötésére azok folytatása, illetve finalizálása végett.

A több év legfeljebb négy év
A kormányrendelet értelmében a többéves szerződés azt jelenti, hogy legfeljebb egy négyéves periódusra vonatkozhat az, s annak értékhatárát a jóváhagyott hitelvállalás és a jóváhagyott költségvetési hitelek jelentik, azoknak évenkénti beütemezése nélkül. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az évente jóváhagyott költségvetési előirányzatok függvényében a finanszírozási szerződések időtartama meghosszabbítható legfeljebb két évvel. Ezek szerint a kormány is számol azzal, hogy esetenként a munkálatokat négy év alatt nem lehet befejezni pénzforrások hiánya miatt, s ezért „tartalékolnak” még két esztendőt. A finanszírozási szerződéseknek megfelelő költségvetési hitelek átutalására a turisztikai minisztériumnak az erre a célra jóváhagyott költségvetése korlátai között kerül sor a benyújtott pénzátutalási kérések időrendi sorrendjében. A kormányrendelet egyébként technikai jellegű előírásokat tartalmaz a szerződés megkötésével, a pénz lehívásával és az elszámolással kapcsolatosan is, tehát elméletileg megkezdődhet a program felfuttatása. Ám van egy bökkenő és nem is kicsi, nevezetesen az, hogy az idei állami költségvetés törvénye egyelőre nem jelenhet meg a Hivatalos Közlönyben. Tehát ideális körülmények között is csak április hónapban kezdődhet(ne) meg a múlt héten jóváhagyott turisztikai beruházási finanszírozási program.

Nem számítódik bele!…
Említettük, hogy a kormányfő által ismertetett jogszabály, azaz sürgősségi kormányrendelet szövegébe bekerült olyasmi is, amiről nem szólt a fáma. Igaz, annak címében szerepel az „egyes jogszabályok módosítása” szintagma is. Egy jogszabályról van szó és nem módosításról, hanem kiegészítésről. Lássuk a tényeket: február 25-én megjelent 2019/10-es sürgősségi kormányrendelet 4-es szakasza értelmében a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet 36-os szakaszának (1)-es bekezdése után annak szövegébe bevezetődik az (11)-es bekezdés, amely értelmében az egészségügyi és szociális gondozási rendszer intézményei keretében foglalkoz­tatott személyzetnek nyújtott élel­mezési illetmények kvantuma nem számítódik bele annak a korlátnak a megállapításába, amelyet előír a 2017/153-as kerettörvény 25-ös szakaszának 2-es bekezdése. Hogy megértsük miről is van szó, emlékeztetnünk kell arra, hogy az említett sürgősségi kormányrendelet értelmében a 2019–2020-as időszakban a közszférai személyzet üdülési utalványban, valamint élelmezési illetményben részesül, ez utóbbiban a 2017/153-as kerettörvény 18-as szakasza értelmében. (Eredetileg ezt az illetményt 2018. december 1-jétől kellett volna folyósítani.) Ugyanakkor a kerettörvény 25-ös szakasza értelmében ez az illetmény is beleszámítódik azoknak a bér jellegű és béren kívüli juttatásoknak (különböző pótlékok, kompenzációk, prémiumok stb.) az összegébe, amely minden egyes hitelutalványozó (vagy esetenként fő hitelutalványozó) szintjén nem haladhatja meg az alapbérek összegének 30%-át. Ez az előírás sok vitát és elégedetlenséget váltott ki, időközben valamelyes kompromisszumos megoldások is születtek. Most viszont kiderült, hogy 2018-ban az egészségügyi és a szociális gondozási szektorban már „kimerítették” a szóban forgó 30%-os értékhatárt, s ilyenképpen abba nem fér bele a januártól folyósítandó élelmezési illeték. Így kénytelen-kelletlen azzal „kivételezni kellett” azaz mentesíteni kellett a 25-ös szakasz előírásai alól. Elég faramuci megoldás, de ilyenképpen az érintett személyek nem veszítik el már megszerzett jogaikat. Megtörténhet viszont, hogy ez a „pozitív diszkriminálás” a többi közszférai szegmensben esetleg elégedetlenséget vált ki. Egyébként: ez a mostani „kiegészítés” tulajdonképpen a 2017/153-as kerettörvényt érinti, még egyszer bebizonyítva, hogy az nem is olyan sziklaszilárd és időtálló, mint ahogy azt hangoztatták teli torokkal a kormánypárt csúcsvezetői…

Hecser Zotán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.