csütörtök, november 26, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Egészségbiztosítási újdonságok

Lapunk június 25-i számában már beszámoltunk arról, hogy a 2018–2019-es esztendőkre a szolgáltatási csomagokat és azon keretszerződést, amely szabályozza az orvosi ellátás, a gyógyszerek és a gyógyászati eszközök nyújtásának feltételeit az egészségbiztosítási rendszer keretében, a múlt esztendő márciusában megjelent 2018/140-es kormányhatározattal hagyták jóvá. Az abban előírt egyes határidőket azonban utólag többször is elhalasztották, s ezzel is magyarázható, hogy a 2019. augusztus–decemberi időszakra vonatkozó szerződést, illetve szerződéskiegészítést ebben a hónapban bonyolítják le.

Továbbá arról is hírt adtunk, hogy az érintett/érdekelt rendelőintézetek és intézmények, továbbá az orvosi segédeszközöket forgalmazó cégek a szükséges dokumentumokat július 15-ig nyújthatják be. A most zajló akció kapcsán kerestük fel a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatóját, Duda Tihamér közgazdászt, arra kérve, hogy vázolja fel azokat a szerződéskötésekkel, illetve szerződéskiegészítésekkel kapcsolatos jogszabályozási újdonságokat.
– Amint arról már önök is hírt adtak, július 1-jétől kezdődően az összes egészségbiztosítási pénztár szintjén egy újabb szerződéskötési szesszióra kerül sor. A dolgok ilyenszerű alakulásában vitathatatlan, hogy közrejátszott bizonyos határidők többszöri elnapolása, valamint a múlt esztendő márciusában megjelent ön által is már említett 2018/140-es kormányhatározat utólagos módosításai és kiegészítései, valamint az annak gyakorlatba ültetését szolgáló, az egészségügy-minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közös rendeletei. Most nem térnénk ki – és nem is tartanám időszerűnek – azon okok boncolgatását, amelyek nem kívánatos határidő-elnapolásokhoz vezettek, inkább azt nyomatékolnám, hogy a július 1-jétől hatályos jogszabályozási módosítások és kiegészítések végső soron arra hivatottak, hogy a lehetőségekhez mérten jobbítsák az orvosi ellátást, esetenként javítsanak a családorvosi és a szakorvosi ellátás finanszírozásán stb. – mondta Duda Tihamér.
Az elnök-vezérigazgató hozzátette, az orvosi ellátásra szorulókat is érdekelhető, illetve érintő új előírások között említené meg például azt, hogy azon terhes nők, akik jótéteményesei a minimális csomagnak ezen túl egy olyan igazoló dokumentum kibocsátására lesznek jogosultak, amely révén utólag a terhesség és gyermekágyas időszak során haszonélvezője lesz az alapszolgáltatási csomagnak is.
– Továbbá kibővül az egynapos kórházi befektetéses rendszer keretében nyújtott orvosi szolgáltatások csomagja is, legalábbis egyes kórházak esetében – jegyezte meg. – A járóbeteg-ellátás keretében (beleértve a palliatív gondozást is) a hozzáférhetőség kibővítése érdekében a krónikus betegségek esetében a „küldőlevelek” érvényessége megemelkedik 90 naptári napra. Az otthoni ellátás időtartama is megemelkedik, nevezetesen az eddigi 90 napról 180 napra. Ilyenképpen egy biztosított az utóbbi 11 hónap során 90 napos otthoni orvosi ellátásra lesz jogosult és 90 napos otthoni palliatív gondozásra. Közvetlenül ugyan nem érinti az orvosi ellátásra, illetve gyógyszeres kezelésre szoruló pácienseket, de utalnom kell arra is, hogy a szolgáltatókkal megkötött összegek évnegyedi elszámolásáról áttérünk a havi elszámolási rendszerre. Ez lehetővé fogja tenni, hogy az egyes szolgáltatók által esetleg fel nem használt alapokat át lehessen irányítani azon szolgáltatókhoz, akik esetében nagyobb volt az ügyfelek (a paciensek) általi „igénybevétel”.
Végezetül Duda Tihamér megemlítette azt is – amiről egyébként lapunk már beszámolt –, hogy: elhalasztották december 31-ig annak az előírásnakgyakorlaba ültetését, amelynek értelmében a biztosított személy(ek) a neki(k) felírt gyógyszert az ország bármelyik gyógyszertárában kiválthatják, pontosabban kiválthatták volna, már amennyiben azok szerződéses viszonyban vannak az egészségbiztosítási pénztárral, mint ahogy az is, amely értelmében az azon orvosok által ajánlott, akik szerződésben vannak az egészségbiztosítási rendszerrel, kivizsgálások elvégezhetők az ország bármelyik szakszolgáltatójával, függetlenül attól, hogy az milyen egészségbiztosítási pénztárral áll szerződéses viszonyban.
– Amúgy az újabb határidő-elnapolás kiváltó oka az informatikai rendszerünk túlterheltsége volt, ami valószínű, hogy az esztendő végéig megoldódik. Arra egy köz-magán partnerség révén kerül sor, aminek a lebonyolítója az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság (CNSP). Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy e tekintetben a labda a szóban forgó bizottság térfelén van… – mondta Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatója.

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

14,236RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb