Értékelik a kitartó munkát

MAXIMUS-díjasok

109

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem negyedik alkalommal osztotta ki a legkiemelkedőbb tudományos munkáért járó MAXIMUS hallgatói díjat. Idén tíz hallgatót részesítettek a díjban, ebből ötöt a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karán végzett diákjai kaptak meg. Az elmúlt hetekben az egyetem interjúkat készített velük, amelyekben többek közt a kutatómunkáról, az elmúlt évek tapasztalairól, az itt megszerzett tudásról és a Sapientiáról kérdezték őket. Ezekből szemezgettünk.

– Milyennek ítéled meg az egyetemen töltött éveid?

– Izgalmas évek voltak, kihívásokkal teli utazás. Sok tapasztalattal gazdagodtam, és egy olyan közösség tagja lettem, ahova bármikor örömmel térek vissza. A félelmeim ellenére az emberek gyorsan befogadtak, a Sapientián megtaláltam a helyem. Esélyt ad a hallgatóknak a tanulásra, ismerkedésre, szórakozásra és tapasztalatgyűjtésre olyan területeken, amelyek érdeklik őket. Az itt dolgozók pedig hihetetlenül nyíltak, kedvesek, segítőkészek és türelmesek. Mindig büszke leszek arra, hogy sapientiásnak mondhatom magam. (Páll Zelinda – Kommunikáció és közkapcsolatok mesteri szak)

– Mennyi munka van annak hátterében, hogy te nyerhetted meg ezt a díjat?

– Nagyon sok átvirrasztott éjszakám, rohanós nappalom van benne. Egyetemre járni és mellette aktívan, produktívan részt venni kutatásokban, elég sok időt és energiát elvesz. Sokszor álmosan, kimerülten ültem tanórákon, meg kellett elégednem a napi 4-5 óra alvással. De haladtam, és ez motivált. Amint már mondtam, számomra a laborozás a mindennapi rutin részévé vált, úgy keltem és úgy feküdtem, hogy dolgom volt a laborban. Nyilván voltak nehezebb időszakok, amikor hetekig, hónapokig tartott egy-egy keményebb negatív eredménysorozatot kipihenni. De megtanultam, hogy a negatív eredmény is eredmény, hogy abban is ugyanannyi, sőt néha még több munka van, mint a pozitívban. A kutatásban mindennaposak a kudarcok, a jó helytállásnak az egyik titka megszokni és megszeretni ezeket. (Korodi Mónika – Génsebész szak)

– Kinek a támogatásával sikerült elvégezned a szakmai munkát?

– Úgy gondolom, hogy ennyi év után hálával és köszönettel tartozom a Humán Tanszék összes tanárának. Név szerint viszont szeretném kiemelni Dégi Zsuzsannát és dr. Tódor Erika tanárnőt, akiktől sok segítséget kaptam, hiszen többek közt ők vezettek be annak módszertanába, hogy miként is kell elkészíteni egy tudományos dolgozatot. Továbbá köszönettel tartozom dr. Pieldner Judit tanárnőnek, akivel az alapképzést lezáró államvizsga-dolgozatomat írtam. Köszönöm, hogy türelmes volt és végig biztatott. Rengeteget tanultam a szakmai professzionalizmusról dr. Prohászka-Rád Boróka tanárnőtől, akivel jelenleg a mesteri disszertációmat is készítem. Köszönöm a sok építő kritikát és a nekem szavazott bizalmat! Megemlíteném még dr. Pál Enikő és Tomonicska Ingrid tanárnőt is, akik rengeteget segítettek a román nyelvtudásom fejlesztésében. Nem utolsósorban pedig hálás vagyok a családomnak, hogy mindvégig mellettem állt és támogatott. (Vitályos Bartalis Réka – Fordító és tolmács mesteri szak)

– Mit jelent számodra a MAXIMUS hallgatói díj?

– A MA­XI­MUS hal­lgatói díj számomra elismerés, hogy értékelik a munkámat. Örömömre szolgált a Sapientia – EMTE-t képviselni külföldi és helyi konferenciákon, remélem, a továbbiakban is lesz alkalmam megőrizni és növelni az egyetem jó hírnevét. Az elnyert ösztöndíjat a további tanulmányaimra, kutatásaimra szeretném fordítani, tehát szakmai és tudományos könyvekre, illetve konferencia-részvételre használom fel. (Vincze Éva Boglárka – Fenntartható biotechnológiák mesteri szak)

– Milyen tudományos munkákkal foglalkoztál eddig?

– Az elmúlt négy év­ben, mialatt a tanárok be­avattak a szak rejtelmeibe, részt ve­hettem kü­lön­böző ku­ta­tá­sokban és pro­jektekben, amelyek témái a következők voltak:
1. Az élesztő koncentrációjának változása által kifejtett hatás a cipó térfogatára, illetve az optimális élesztő mennyiségének meghatározása. Az eredményeket szaklapban közöltük.
2. A rozsliszt és búzaliszt arányának befolyásoló hatása a cipó térfogatára. A kapott eredményeket szintén szaklapban közöltük.
3. A helyi kistermelők által készített sajtok mikrobiológiai állapotának feltérképezése, illetve kérés esetén útmutatások, magyarázatok megfogalmazása, segítve ezáltal a kistermelőket. Nem felfedve a termelők kilétét, a kutatás eredményeit jelölések használatával mutattuk be a 2016-ban szervezett ETDK-n.
4. A térségünkben található kereskedelemből és termelőktől származó különböző mézfajták egyes fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálata és összehasonlítása, illetve a hőkezelés ezen tulajdonságokra kifejtett hatásának megfigyelése. A kapott eredményeket a 2018-as ETDK-n mutattuk be, amelyen a második helyezést érte el a csapat, illetve OTDK-jelölést kapott.
5. A friss zöldségek mikrobiológiai szennyezettségének vizsgálata és az illóolaj-tartalmú ehető filmek hatása a friss zöldségek felületén előforduló patogén és romlást okozó mikroorganizmusokra. A kutatási projekt eredményeit a 2018-as ETDK-n mutattuk be, ahol első helyezést és OTDK-jelölést nyertem el.
6. A 2018-as Ecotrophelia romániai szakaszán a csapat által kifejlesztett magas rost- és fehérjetartalmú áfonyás müzliszelet a szakmai zsűri különdíját nyerte el.
7. A 2018-as Ecotrophelia magyarországi szakaszon is részt vett a csapat, ahol sörtörköly és savó felhasználása által készített zsemlét mutattunk be. A termékünk elnyerte a zsűri tetszését és az első helyet. Ezáltal miénk az a megtiszteltetés, hogy a nemzetközi szakaszon mi képviselhetjük Magyarországot Párizsban. (Salamon Bernadett – Élelmiszeripari mérnök szak)

Sapi-összeállítás

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.