Életmentő beavatkozások, kis és nagy sürgősségek

Beszélgetés dr. Kacsó Jolán sürgősségi szakorvossal, osztályvezető főorvossal

1 955

Mi számít sürgősségi esetnek, miért kell esetenként másnál többet vagy kevesebbet várnunk a sürgősségi osztályon, és egyáltalán, mikor igényeljünk sürgősségi egészségügyi ellátást? Kérdéseinkre dr. Kacsó Jolán sürgősségi szakorvos, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban működő Sürgősségi Betegellátó Egység főorvosa válaszolt.

Fotó: Milik Szilárd Zsolt

– A sürgősségi esetek olyan akut egészségkárosító állapotok – mind felnőtt, mind gyerek esetében –, amelyek mielőbbi stabilizálása és célzott ellátása szükséges. Ennek elmulasztása maradandó károsodásokat okozhat, illetve a beteg életét veszélyezteti. Ezt az irányelvet figyelembe véve született meg az a kódrendszer, amely a beteg állapotának függvényében öt sürgősségi szintet határoz meg és ezekhez színkódot társít. Ez határozza meg a betegek ellátásának sorrendjét. Ezek a kódok – a legsúlyosabbtól haladva a kevésbé súlyos felé – a piros, a sárga, a zöld, a kék és a fehér. A hazai sürgősségi rendszer nagyon jól kigondolt és megalkotott. Az, hogy bizonyos kórházaknál nincs megfelelő létszámú személyzet a sürgősségi osztályokon – itt elsősorban az orvoshiányra gondolok –, az tény és való, ebből pedig adódnak némi működési nehézségek és a betegek panaszainak egy része is erre vezethető vissza. Sajnos ez a helyzet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház esetében is, a problémát viszont igyekszünk orvosolni.

– Mit kell tudni a színkódos beavatkozási rendszerről?

– Az elsőfokú, az úgynevezett piros kód, amikor a beteg életveszélyes állapotban van, ezeket az eseteket azonnal meg kell oldani. Például piros kódot jelentenek a kómás állapotok, a légzési elégtelenség, a közúti balesetek nagy része, az aktív vérzések, a szívleállás, bizonyos szívritmus-problémák.
A sárga kóddal azt a betegségcsoportot jelöljük, amelyek esetén a páciens állapota bármikor életveszélyessé romolhat. A sárga kódos betegeket tíz perc alatt meg kell vizsgálnia az orvosnak és el kell kezdenie a kezelését. Sárga kód például minden nagyon erős fájdalom, akkor is, ha az egy menstruációs fájdalom vagy egy vesekólika. Szintén sárga kódot kapnak a krónikus betegek, akiknek akuttá válik az állapotuk. Például egy szívelégtelenségben szenvedő beteg, aki egy fertőzés vagy egy gyógyszer kihagyása miatt kerül rosszabb állapotba.
Van továbbá a zöld, a kék és fehér kód, ezek esetén a beteg nincs közvetlen életveszélyben. A zöld kódra tipikus példa, amikor azzal jön a beteg, hogy elesett, ráesett a bokájára. Ránézésre nem állapítható meg, hogy az ficam vagy törés, ehhez kell egy röntgenfelvétel. A beteg életét nem veszélyezteti a sérülés, tehát várhat, amíg megkapja a szükséges vizsgálatot, kezelést, de sürgősségi helyzet, hisz annak a betegnek egy akut egészségügyi problémája van.
Az, hogy a betegnek zöld, kék vagy fehér kódot adunk, az alapján dől el, hogy milyen anyagi és emberi erőforrás szükségeltetik az eset ellátására. Ha maradunk a ficam vagy törés példájánál, akkor röntgenfilmet kell készíteni, és ha a sürgősséges orvos törést észlel a filmen, akkor ortopéd kollégát hív a beteghez, ugyanis a gipsz mellett ez utókövetést is igényel, ami az ortopédiai szakrendelő feladatkörébe tartozik már – ez tehát legalább két erőforrás felhasználását jelenti, ezek a zöld esetek. Ha kettő alatt van a felhasznált erőforrások száma, akkor az kék kód. Például, ha a sürgősséges orvos megvizsgálja a beteget és ultrahangvizsgálatot készít, az nem számít erőforrásnak, mert ez az orvos alaptevékenységébe tartozik. A kék kódra példa az olyan vesekólikás beteg, akinek otthon volt fájdalma, már nem fáj, de bejött, őt megvizsgáljuk, ultrahanggal is, készítünk egy vizeletvizsgálatot a laborban – ez egy erőforrás, a labor felhasználása –, aztán hazamehet. Szintén kék vagy akar fehér kódot kap az a beteg is, aki például szegbe lépett: itt kitakarítják, ellátják a sebét, kap egy tetanusz elleni oltást, egy receptet és hazaengedjük. A tipikus fehér kódú eset, amikor semmilyen külső erőforrás nem szükséges az ellátáshoz, ha a beteg például behozza az injekcióját, hogy adjuk be. Fehér és kék kódból van a legkevesebb.

– És hogyan zajlik a betegek ellátása a kódok alapján?

– Mindenki, aki bekerül a sürgősségi betegellátó egységbe, az úgynevezett triage-ban kap egy színkódot a panaszai és az életfunkciói alapján, a kódot az erre kiképzett asszisztens állapítja meg. Ha piros, azonnal kerül be a beteg a reanimáló terembe. A sárga kódos beteget sem várakoztatjuk a triage-ban, ő az ennek megfelelő zónába kerül, ahol átveszi az ott tevékenykedő asszisztens, és az orvosnak tíz perce van arra, hogy felmérje az állapotát, elkezdje a kezelését. Ha közben piros kódos beteg is van, akkor több hárul ebből az asszisztensre, ő tartja a kapcsolatot az orvossal, és ha romlik a beteg állapota, akkor riasztja őt.
Nálunk azért fordul elő, hogy a betegeknek várniuk kell, mert egyszerre csak egy sürgősségi orvos van ügyeletben, és addig, amíg a piros, illetve a sárga kódos eseteket nem oldottuk meg, addig nem fogunk a zöld esetekkel foglalkozni. Ezt kell megértsék a betegek és a hozzátartozók, hisz az a leggyakoribb panasz, hogy „én két órával ezelőtt jöttem, és mégis a részeget viszik be előttem”. Igen, hisz egy alkoholos kóma az egészségre gyakorolt veszélye szempontjából súlyosabb probléma, mintha például valaki félrelépett.

– Milyen kódjelzésű esetből van a legtöbb?

– Nálunk a legtöbb eset sárga, és ez a sürgősségi osztály, valamint a kórház működését illetően jó. A tavalyi statisztikánk szerint a piros és a sárga kód az esetek majdnem hatvan százalékát teszi ki, a zöld, kék és fehér pedig a fennmaradó mintegy negyven százalékot. Az ország bizonyos részein ez az arány fordított, máshol több a zöld, kék és fehér kódú eset. Ez gondot jelent, hisz a sürgősségi ellátás elsősorban a piros és a sárga kódot kapó esetek ellátására működik, ezek azok az esetek, amik zömében beutalást igényelnek. Természetesen mi is mindenkit ellátunk. Ezt jól tudja a lakosság is. Arra viszont számítani kell, hogy ha nem sürgősségi problémával jönnek, akkor várni kell.

– Mikor menjünk inkább a háziorvoshoz vagy a háziorvosi ügyeleti központba?

– Azon esetek ellátása, amelyeket mi zöld, kék és fehér színű kódjelzéssel láttunk el, ott is megtörténhet. Például, ha valakinek két hete fáj vagy folyik a füle, a háziorvosi ellátásba tartozó eset, ha pedig szakorvosi vizsgálatot is igényel a családorvos, akkor beutalóval szakorvoshoz kell küldeni a beteget, semmiképpen nem a sürgősségre. Sajnos olyan kéréssel is jönnek némelyek, hogy ügyeletes ez vagy az az orvos és beutalást kérnek hozzá az osztályra, ez viszont nem lehetséges. Törvény szerint mi a krónikus eseteket nem utalhatjuk be, csak a sürgősségi eseteket.

– Mikor a legnagyobb a forgalom a sürgősségi osztályon?

– Hétvégén is egyre több beteg van, de többnyire nem nagy sürgősségek. Ilyenkor a betegek egy része azért jön el hozzánk, mert most van ideje kivizsgáltatni magát és vannak, akik kész listával jönnek arról, hogy mit szeretnének. Ilyenkor nehéz megértetni a beteggel, hogy mi csak az akut problémáját oldjuk meg, a többit pedig majd a háziorvossal, szakorvossal kell rendezni.
A legtöbb beteg hétfőn van. Ilyenkor sokan épp ellenkezőleg, azzal jönnek, hogy megvárták, hogy a hétvége teljen el és bizony előfordul, hogy a beteg „jóérzése”, várakozása miatt kritikus állapotban kerül hozzánk. Fontos, hogy akut, sürgős probléma esetén azonnal forduljanak hozzánk, nem kell hétfőig várni, hisz mi hétvégén is itt vagyunk. Sokan azt sem tudják, hogy a sürgősségre nem kell beutaló.

– Fontos tudnivaló, hogy a sürgősségen mindenkit ellátnak, azokat is, akik nem rendelkeznek egészségbiztosítással.

– Mi mindenkit ellátunk, nálunk nem kell egészségbiztosítási kártya, sem nyugdíjszelvény, csak a személyazonossági igazolvány. Az sem kötelező, csak azért szükséges, hogy a beteget nyilvántartásba tudjuk venni. Az sem számít, ha valaki külföldi állampolgár. Törvény szerint addig, amíg az eset sürgősségnek számít, a kórházi osztályokon is annak minősül, és biztosítás nélkül ellátják. Például, ha valaki szúrt sebbel jön, ami a májat is érintette, akkor ez egyértelműen sürgősség, azt a beteget meg is kell műteni ahhoz, hogy az életét megmentsék. Amíg a beteg állapota stabilizálódik, addig sürgősségi esetnek számít. A közhiedelem szerint három nap a sürgősség, de ez nem így van, ez a beteg állapotától függ.

– A hozzátartozókra milyen szabály vonatkozik?

– Kiskorúakkal hozzátartozó mindenképpen jöjjön, a szükséges információkat gyermekek esetén a szülőktől tudjuk meg, és jobb a gyereknek, ha anya vagy apa ott van és fogja a kezét. Tudni kell azonban azt is, hogy ez nálunk nem kötelező és vannak beavatkozások, amelyeknél nem engedjük meg a szülők benn tartózkodását, például egy újjáélesztés esetén.
A betegek többségével van hozzátartozó. Ha nem jön a pácienssel senki, akkor a szociális asszisztenseink megkeresik a beteg hozzátartozóját. A sürgősségen egyébként bármilyen életmentő procedúrát el lehet és el kell végezni a hozzátartozók beleegyezése nélkül.

– A gyermekek sürgősségi ellátása hogyan működik?

– Az életveszélyes állapotban lévő vagy traumát szenvedett gyermekeket, akár csecsemőket is, mi látjuk el. Az egyéb problémák kezelésére – például, ha lázas állapotban hozza be valaki a kisbabáját hétvégén – a sürgősség keretében működik gyermeksürgősségi rendelő, ahová a gyermekosztályról jön le az ügyeletes orvos, ha szükség van rá.

R. Kiss Edit

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.