Egy bejelentett „kimúlás” krónikája

Küszöbön a búcsú a hagyományos autóktól?...

83

Tekintélyes autóipari szakértők, piaci elemzők szerint egyre inkább körvonalazódik, illetve biztosabbá válik az elektromos meghajtású személygépkocsik jövője. Ebben a kontextusban 2018-at annak az esztendőnek tartják, amely során több mint egy évszázados evolúció után megpecsételődött a belső égésű motorok sorsa.

Kizárólag elektromos meghajtású autókat gyárt a Tesla…

Kétségtelen, hogy a tendencia már évek óta érződik, de az csak az utóbbi időszakok során erősödött fel, s ebben megvolt a maga szerepe az új technológiák (mindenekelőtt az akkumulátorok gyártása terén) megjelenésének és hovatovábbi tökéletesebbé válásának, illetve a tudományos kutatásoknak vagy akár a tervezőmérnökök fantáziájának, de nem utolsósorban a környezetszennyezés leküzdése követelményei érvényre juttatásának. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy újjászületésről van szó, s ezt annak okán állítjuk, hogy London utcáin ezelőtt több mint 130 évvel (1884-ben) megjelentek az első szériában gyártott elektromos autók. Azok Thomas Parker feltaláló nevéhez fűződnek. Alig néhány év telt el, s azok másutt is megjelentek. New York utcáin 1889-ben több mint 60 elektromos meghajtású taxi közlekedett, 1912-ig pedig csupán az Amerikai Egyesült Államokban több mint 32 000 villamos autó volt bejegyezve a forgalomba. Az alacsony hatótávolság, az akkumulátor-feltöltési infrastruktúra hiánya, valamint a belső égésű motorok korszerűsödése és a közúti infrastruktúra fejlődése „behúzta a féket” az elektromos autók esetében. Amúgy „odatette a vállát” a híres gyáros, az amerikai Henri Ford is, aki a benzin üzemelésű gépkocsik tömeggyártásának a kibontakoztatása révén lehetővé tette azok árának csökkentését, s így 1930-ban gyakorlatilag megszűnt a még ki sem fejlődött elektromos autógyártás mint iparág. A fentebb vázoltak tükrében elmondható, hogy az elektromos gépkocsik gyártásának megvolt a maga „előélete”, de az még egy emberöltőt sem ölelt fel, csupán 45-46 évet.

Újra terítékre került
Eltelt jó 30 esztendő, s ha igen félénken is, de újra napirendre került az elektromos gépjárművek gondolata: 1965–1976 között kifejlesztésre került több tanulmányautó, illetve utcai modell, ezek között 1966-ban a Chevrolet Electrovair, 1972-ben a BMW 1602e, 1976-ban pedig a Chevrolet Electrovette. A jelenkor első szériában gyártott, illetve önálló modellként kifejtett elektromos autója a General Motors EV1 volt, 1996-ban. Az első verzió, amely 16,5 kWh-os ólomsavas típusú akkumulátorral volt ellátva, maximális hatótávolsága 100 kilométer volt, a második verzió már kéttípusú akkumulátorral (nikkel-metal-hibrid 18,7 kwh és 26,4 kwh), amelynek hatótávolsága már 160 kilométer volt. Ezt követően több gépkocsigyártó is „villamosítani” akart, s a piacon megjelent több modell is, köztük a Toyota Rav4 EV, a Honda EV Plus, a Peugeot iOn, a Citroen C-Zero stb.

A „forradalom” kezdete
A 2000-es évtől kezdődően felerősödni látszott az érdeklődés az elektromos meghajtású gépkocsik iránt, s az elemzők szerint ebben valószínű, hogy szerepe volt a kőolaj-kitermelés, illetve a kőolaj világpiaci ára alakulásának, valamint a környezetszennyezés visszaszorítására vonatkozó szándékok egyre határozottabb (legalábbis annak tűnő) érvényre juttatásának. Az első performáns elektromos meghajtású gépkocsi modelljével a 2008-as esztendőben lehetett találkozni az autópályákon. Ez egy olyan járgány volt, amely az autonómia tekintetében a hagyományos gépkocsik közelébe került, lévén, hogy hatótávolsága meghaladta a 320 kilométert. Egy 53 kWh-s Li-on akkumulátorral volt ellátva és egy 248 lóerős elektromos motorral. (Az alapfelszerelés szintjén.) A Tesla Roadster modellről van szó, amely 3,9 másodperc alatt érte el a 100 km/h sebességet, végsebessége pedig 200 km/h volt. A „forradalmár” lényegében Elon Musk volt, az amerikai elektromos autók gyártására szakosodott Tesla cég többségi tulajdonosa, de egyben annak úgymond szellemi atyja, s aki az utóbbi évek során világhírnévre tett szert. Az ő nevéhez fűződik a 2012-ben piacra dobott Tesla Modell S, egy felsőkategóriába tartozó lépcsőshátú személygépkocsi, amely autonómiája már versenyzett a Mercedes Benz E-Class vagy egy BMW 5-ös sorozatú gépkocsiéval, az több mint 500 kilométer lévén. Idetartozik az is, amire már utaltunk, nevezetesen az, hogy 2010-től errefelé még inkább felerősödtek a környezetszennyezéssel kapcsolatos problémák és hovatovább szigorítódtak a megengedett szennyezés-kibocsátási határok. Ilyenképpen pedig nem véletlen, hogy 2010-től kezdődően hovatovább nagyobb jelentőséget kezdtek tulajdonítani a gyártók a „villamosításnak”, és ennek érdekében tettek is. Így például a BMW jelentkezett az első 100%-os elektromos városi sportautóval, az i3 modellel, valamint az i8-as hibrid sportautóval. Nem késlekedett a Renault sem, amely piacra dobta a családi-nagyvárosi elektromos autót, a Zoe modellt, a Nissan folyamatosan tökéletesítette az általa gyártott Leaf modellt (amely egyébként világszinten a legnagyobb eladásszámot vallhatja a magáénak). A Volkswagen pedig kirukkolt az e-Golf modellel.

2018 a fordulat éve?
A múlt esztendőig a teljes egészében elektromos meghajtású nagy hatótávolsággal és figyelemre méltó teljesítményekkel rendelkező gépkocsikat néhány kézen meg lehetett számolni, de ugyanakkor 2018 jelzésértékű is volt: megkezdődik az autógyártás új korszaka. Az első „üzenetet” a Volkswagen küldte, amelyet, mint ismeretes, a megelőző időszakok során ugyancsak „megrázott” a dízelbotrány: a cég illetékesei bejelentették, hogy 2026-ban kerül legyártásra a konvencionális motorok utolsó generációja. A cég stratégiai igazgatója, Michael Jost szerint fokozatosan kerül sor a belső égésű motorok kiiktatására, egyidejűleg az ID brand alatt legyártott több elektromos modell gyártásának megkezdésével. Így 2020-ban legyártásra kerül a 150 kilométer hatótávolsággal rendelkező és az akkumulátorok 8 éves garanciájával leszállított több modell is. Vállalták azt is, hogy megkezdik az elektromos „népautók” gyártását is, amelynek kiskereskedelmi ára nem lesz több, mint 18 000 euró. (Állítólag az e-Up új generációjáról van szó.) A Mercedes Benz tanulmányautóját 2016-ban mutatta be a Párizsi Nemzetközi Autószalonban, s annak sorozatgyártását a tavaly megkezdték. Az idén táncra perdül a Volvo is, a Volvo XC40-es modelljével, 2020-ban pedig a BMW az iX3 modelljével. A Peugeot ugyancsak a tavaly a híres 504 Coupét felidéző e-Legend modelljével aratott sikert, s a tervezők szerint a teljes egészében elektromos meghajtású járgány retromodellként képzelték el. A 2018-as Párizsi Autószalonon a Renault már megpróbált a jövőbe látni: az Ultimo tanulmányautója a majdani limuzinra enged rátekinteni, s az amúgy 3 személyes járgány nem rendelkezik vezetőüléssel.
Összegezve a vázoltakat, meg kell említenünk azt is, hogy a Nemzetközi Energiaügynökségtől (AEI) származó adatok szerint az elmúlt esztendő végén világszinten 3,1 millió elektromos jármű szerepelt a bejegyeztetési nyilvántartásokban.

Készülőfélben a Dacia is
Egy nemrégiben nyilvánosságot látott értesülés szerint a hazai autógyár, a Dacia is már-már készen áll arra, hogy megkezdje egy „rendkívül hozzáférhető” elektromos személygépkocsi gyártását. Egy olyanét, amelynek majdani vevői azok soraiból kerülnek ki, akik jelenleg a Sandero és a Duster potenciális vásárlóköréhez tartoznak, tartozhatnak. „Továbbra is rendkívül hozzáférhetők maradunk, nem visszük át a márkát egy más területre. Hasznát fogjuk látni a már beigazolódott technológiáknak, és azokat hozzáigazítjuk a Dacia majdani elektromos modelljéhez. Ott a fiókban az elképzelt teljes technológia. Ez azt is jelenti, hogy amikor szükség lesz egy technológiára, azzal rendelkezni is fogunk. Nem kell egyezkednünk” – nyilatkozta Jean Christophe Kugler (a felvételen) a Dacia Európa elnöke. Valószínűsíthető, hogy ez a majdani Dacia sok mindent „kölcsön fog venni” az anyavállalatnál, a Renault-nál már legyártott olyan elektromos autóktól, mint például a Zoe, amelynek egyébként eddigi piaca irigylésre méltó és, amely az idei évre némi átalakításon esett át. Kugler pontos időpontot nem emlegetett, de utalt arra, hogy 3-4 évről lenne szó. Ezek szerint legjobb esetben 2021-ben kezdődhetne meg a Dacia elektromos meghajtású személygépkocsija gyártása. A „rendkívül hozzáférhető” szintagmából az is kikövetkeztethető, hogy nem lehet szó egy csúcsmodellről, sem pedig egy 160 kilométernél nagyobb hatótávolságúról, s ez esetben valóban lehetséges egy viszonylag olcsóbb árat elérni. (Talán még olcsóbbat, mint a Volkswagen által olcsónak nevezett 18 000 eurós ár.) Ha ez sikerülne, akkor a szóban forgó szegmensben akár úttörő is lehet majd a Dacia elektromos meghajtású autója, mármint az ár tekintetében…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.