Dübörög a kampány

Cioloş: az autonómia szóra sem érdemes

134

Ha csak identitásbeli kérdésekről beszélünk, akkor nagyon leszűkítjük a diskurzus kereteit, gazdasági fejlesztésre van szükség, Székelyföld autonómiája addig nem kerülhet szóba, ameddig szegénység van – jelentette ki Dacian Cioloș, az Igazság, Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) elnöke tegnapi csíkszeredai sajtótájékoztatóján.

Dacian Cioloş újságírók gyűrűjében Fotó: Plus Harghita

A volt kormányfő a San Gen­naro étteremben meg­tartott sajtóeseményen el­mondta: pártja Hargita és Ko­vászna megyei szimpatizánsaival találkozott a nap folyamán. Mint mondta, éppen az európai parlamenti választásokra gyűjtenek aláírásokat, a szükséges 200 ezer szignó össze is gyűlt, de még folytatják, hogy biztosan elég legyen. Kijelentette, azért is jó, hogy ebbe a két megyébe látogat, mert legalább megismerheti a helybeliek elvárásait. Szerinte az EP-választás egyfajta népszavazás lesz a kormány eddigi tevékenységéről. Hozzáfűzte: arra készülnek, hogy az EP-választások után Románia harmadik legnagyobb politikai erejévé lépjenek elő, majd a parlamenti választásokon kormányra kerüljenek.
Újságírói kérdésre a magyar–román viszonyról úgy nyilatkozott: mindenekelőtt a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztéséről kell beszélni, a székelyföldi autonómia kérdéséről teljesen haszontalan tárgyalni mindaddig, amíg szegénység van.
Arra a román újságírói kérdésre, hogy megváltoztatná-e a román alkotmány egyes cikkelyét, amely szerint Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, sietett megnyugtatni a kollégát, hogy esze ágában sincs. Cioloș ugyanakkor arról is szót ejtett, hogy jelenleg az állam közigazgatási rendszere teljesen átpolitizált és egyáltalán nem működik hatékonyan, ezért reformokra van szükség.
A Hargita Népe kérdésére, hogy ez alatt egy erős központosított állam reformját érti-e, vagy pedig a döntési jogkörök átruházását a helyi, regionális döntéshozó testületekre, leszögezte: a decentralizáció önmagában nem teszi hatékonnyá az államot. Hozzáfűzte: mindössze annyit érnénk el vele, hogy a jelenlegi problémák egyszerűen átkerülnének regionális szintre. Ugyanakkor közölte: ez nem jelenti azt, hogy ne lenne híve a decentralizációnak, csak nem ezzel kezdené. Hozzátette: ő például összevonná az uniós és az országos vidékfejlesztési alapokat (PNDR, illetve PNDL), egységesítené a közbeszerzési eljárásokat, ugyanakkor engedné, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keret 30-40 százalékának az elköltéséről a helyi hatóságok dönthessenek. Az állam szerepe jobbára a törvényesség és célirányosság ellenőrzésében merülne ki.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek