Dr. Verestóy Attila indul a jövő évi választáson

Dr. Verestóy Attila
114

Soha nem beszélt még ennyire szabadon és kötetlenül magáról, helyi, országos politikáról, no meg az RMDSZ-ről, a magyar–magyar harcról, mindarról, ami az elmúlt huszonöt évben történt, és ami meglátása szerint a jövő évi választásokkal következni fog. Reggeli kávé dr. Verestóy Attila szenátorral.

Dr. Verestóy Attila
Dr. Verestóy Attila

[dropcap]M[/dropcap]a sem tudja megszokni, hogy politikusnak minősítik, ha kevesen is, de vannak, akik még egyetemi tanárként emlékeznek rá. Az más világ volt, azt mondja, és nem is állt szándékában belecsöppenni a politikába. Mégis így történt. Az már viszont tudatos volt, hogy benne is maradt.
Elhangzott, itt vagyunk egy ország közepén másfél millióan, van hát itt munka bőven: akad, amit megvédeni, kivívni, elérni, kiharcolni – az elmúlt huszonöt esztendő alatt ez a szerep jutott neki. Ő a tárgyaló, a lobbizó, az alkuember. Már csak azért is, mert egyetemi évei alatt megismerte a fővárosi elitet, a kezdeti RMDSZ-esek közül így talán ő mozgott a legotthonosabban közöttük. Iliescu, Constantinescu, Băsescu, és megannyi államelnök, meg párt, melyekkel elsősorban ő kommunikált. Úgy véli, talán ezért is indult ellene rágalomhadjárat, elsősorban nem személye elleni támadásként, hanem a Szövetség tárgyalási pozíciójának gyengítése érdekében.

Negatív legendák
A szenátor a vele kapcsolatos „negatív legendákról” azt mondja, kellemetlenek, de érti, miért születtek. Ezt részletezte is. Noha már a kilencvenes években voltak bírálói, akik szerint nem folytatott eléggé radikális politizálást, egészen Traian Băsescu első kampányáig pozitív kép élt a köztudatban róla. A radikalizmussal kapcsolatosan közölte: hogy valamit érvényesíts, eszed vagy erőd kell legyen, ám gyakran túlértékeljük magunkat, és nem mérjük fel kellőképpen a lehetőségeinket, a szenátor viszont a mérsékelt, higgadt politizálás híve.
Băsescuhoz visszakanyarodva mesélte, hogy annak első kampánya idején nem titkolta meglátását, miszerint a később két mandátumot is megért államelnök nem megoldás a magyarság számára.
Lejárató kampány indult ellene, melyet Băsescu „hitelesített” azzal a kijelentésével, miszerint Verestóy azon hat ember egyike, akik az országban mindenki fejére taposva elérik önös céljaikat. Az első konkrét vád – még a kilencvenes években – az volt, hogy együttműködött a Securitatéval, az irattári dossziék hozzáférhetősége viszont úgy érzi, lebontotta ezt a rágalmat. Nem úgy a fával kapcsolatosakat: ha a központi médiában fakivágással, erdőirtással kapcsolatos hír van, abban biztos, hogy az ő neve is szerepel.
– Többé-kevésbé sikerült diszkreditálni egy olyan politikust, akinek megvolt a szerepe a tárgyalások, alkuk során. Az, hogy állandóan be lehet jelenteni, hogy „Drujba lui Dumnezeu”, az nemcsak pecsét, hanem a téma lezárására is jó. Sok százezer hektárról eltűnt az erdő, és lassan lehet is tudni, hogy kik vágták ki, kik gazdagodtak meg belőle. A polgármesterek tudják, hogy nem foglalkoztam erdőirtással, tulajdon-visszaadással. Hamis céltábla voltam, amely mögött nyugodtan működhettek azok, akik fával foglalkoztak – a szenátor soha nem beszélt még erről a témáról, azt mondja, nem akarta igazát bizonygatni.

Indul a 2016-os választáson
Egyedül maradt azok közül, akik 1989-ben elindították az RMDSZ-t, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa (CPUN) óta a mai napig választottként tevékenykedik – kevesen mondhatják el magukról, hogy a parlament munkájának mind a 25 évére visszanézhetnek.
Băsescu kampányát követően többször felmerült benne a kérdés, hasznos-e, ha folytatja a munkát, illetve az RMDSZ-es újratervezéskor is fontolgatta a visszalépést. A mostani szövetségi vezetők és a polgármesterek viszont határozottan úgy vélik, szükség van még a tapasztaltára, a munkájára. Ezért jelentette be – és eddig még ilyent nem harangozott be –, hogy vállalja a következő, 2016-os évi megmérettetést is. Meglehet, a jövő évben nem lesznek két időpontban, tavasszal és ősszel a választások, hanem a helyhatóságira és az előrehozott parlamenti választásokra is tavasszal kerül sor. A szenátor szerint az összevonás jót hozhat nekünk, igaz, azt sem felejtette el megemlíteni, hogy óriási tétje lesz a választásoknak. Már csak azért is, mert kikerülhetetlennek tűnnek azok a politikai alakulatok, amelyek nem tekintik partnernek az RMDSZ-t.
Mint mondta, először érzi veszélyben a szövetséget, hisz az RMDSZ meglehet, nem tud majd kellő súllyal részt venni a 2016 utáni hatalmi játszmában.
– Kintről-bentről megpróbálták szétverni az érdekvédelmi képviseletet. Azt is tudni kell ugyanakkor, hogy hat-hét százalékkal nem lehet kormányozni, csak 51-gyel – mondja a szenátor, aki a jövő évi választásokon is a klasszikus képletet látná szívesen, miszerint a parlamentben két olyan erő lenne, melyek egyike sem éri el az ötven százalékot, hisz így az RMDSZ is labdába tudna rúgni, alkupozícióba kerülhetne a hat-hét százalékkal.
– Az érdekképviselet nem párt, mert egy nemzeti közösséget kell képviselni, erre pedig nem alkalmas a pártszerű megoldás. Továbbá nem érdekvédelmi harcosnak, hanem politikusnak minősítenek, amelyhez a közbűntényes státus áll most a legközelebb, és a népszerűségi lista legalján szerepel. Tudatosan igyekeznek azt kommunikálni, hogy a magyar politikus sem különb a románnál. Mindenkinek azt akarom üzenni, hogy ha valakinek nem tetszik egy politikus arcéle, keressen, emeljen ki jobbat. Az RMDSZ nyitott rendszer, kívülről tud erősödni – közölte a szenátor.

Van vagy nincs ellenzéki összefogás?
A szenátor „bemelegítőjét” követően újságírói kérdések következtek. Támogatja-e Bunta Levente újabb polgármesteri indulását? – jött az első, amire a szenátor úgy felelt, ez Bunta Leventétől függ, attól, hogy a polgármester elfogadja-e, alkalmazza-e a szenátor javító ötleteit. Dr. Verestóy itt azt is hozzátette, hogy az RMDSZ-nek tudnia kell állítani egy olyan személyt, aki élvezi a város támogatását, és a választó is fel kell tudja mérni, hogy egy polgármestert azt tesz erőssé, ha mögötte parlamenti erő is van.
Összefogott a helyi ellenzék, nyerhet-e a közös jelöltjük, megszerezhetik-e az önkormányzati többséget? – érkezett a következő kérdés. Dr. Verestóy azt válaszolta, nem tudja, kinek adjon igazat. Az MPP elnökének, Bíró Zsoltnak-e, aki szerint szó sincs összefogásról, vagy a híreszteléseknek, amelyek szerint igen.
– Országos szinten sorozatos egyeztetés van az MPP és az RMDSZ között. A polgáriak tudják, hogy az RMDSZ-en kívül másnak nincs matematikai esélye mandátumot szerezni. Nem tudunk többek lenni másfél milliónál, csak kevesebbek.
A szenátor egyetért azzal a kijelentéssel, mely szerint Székelyföld gazdaságilag elmaradott vidéke az országnak. Szerinte beruházások kellenének, ám a helyi tőke kevés. Egyebek mellett viszont a Hargita-hegységet turistaparadicsommá lehetne alakítani, ehhez infrastruktúrára is szükség van, például autópálya közelségére.

Máthé László Ferenc

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.