Dobogós helyen…

Meglepő arányú gazdasági növekedés

29

A hazai (de nemcsak) pénzügyi elemzőinek túlnyomó többségét meglepetésszerűen érte az Országos Statisztikai Intézetnek (INS) ama múlt szerdai közleménye, miszerint az idei első negyedévben 5%-kal nőtt országunkban a bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi esztendő azonos időszakához képest. A meglepetést tulajdonképpen az okozta, hogy az előzetes becslések szerint kisebb arányú növekedés volt várható, még a statisztikai intézet gyors jelentésének a nyilvánosságra hozása előtt egy-két nappal is 4-4,4%-os GDP-növekedést valószínűsítettek a szakelemzők. Ehhez képest viszonylag jelentős a hivatalos statisztikában feltüntetett növekedés.

Tulajdonképpen az 5%-ot is meghaladta a szóban forgó növekedés, mert az a szezonális és naptárhatással kiigazítva 5,1%-os. A tavalyi negyedik évnegyedhez mérten a növekedési arány pedig 1,3%-os. Nem érdektelen megemlíteni továbbá azt sem, hogy a múlt esztendőben 4,1%-kal 2017-ben pedig 7%-kal bővült a GDP. A közlemény megjelenését követően számos szakértői vélemény jelent meg a sajtóban, s a GDP viszonylag erőteljes növekedése kapcsán a makrogazdasági elemzők is megpróbáltak rávilágítani az akár váratlannak is nevezhető fordulatra, illetve megpróbáltak „belelátni” a növekedés bonyolult mechanizmusába. Ki ilyenképpen, ki olyanképpen értékelve az INS által közölt számadatokat, ki pozitív következtetéseket vonva le, ki pedig a jövőre nézve nem bizonyult túlzottan optimistának.

Nemcsak Romániában
Ugyancsak szerdán hozta nyilvánosságra a GDP alakulására vonatkozó sajtóközleményét az Eurostat. Abban ugyan nem szerepel mindegyik uniós tagállam (több mint valószínű, hogy annak okán, mert nem közölték idejében a számadatokat az Unió statisztikai intézetével), de ettől függetlenül számot lehet adni a GDP alakulásáról uniós viszonylatban. Uniós viszonylatban a GDP-növekedés 1,5%-os volt, azon belül pedig az euróövezetben 1,2%-os. E két számadatból az is kikövetkeztethető, hogy iramosabb növekedést jegyeztek a kelet-európai országok (tehát jobbára azok, amelyek az eurózónán kívül vannak). Ez így igaz: a növekedési uniós ranglistát 5,2%-os gazdasági növekedéssel Magyarország vezeti, a második helyet Románia foglalta el 5,1%-kal, a harmadikat pedig Lengyelország 4,6%-kal. (Az euró zónába tartozó tagállamok közül egyébként legjobban Litvánia és Szlovákia teljesített 3,8-3,8%-os gazdasági növekedéssel.) Magyarország esetében az utóbbi 20 esztendő legiramosabb növekedése következett be. Az anyaországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a gazdasági előrehaladás legerősebb motorja az ipar volt, azt követték az építkezések és a piaci szolgáltatások. Az ipar esetében a gépkocsigyártás jelentette a fő húzóerőt, s ilyen értelemben érdemes megemlíteni, hogy csak márciusban annak termelése 13%-kal növekedett a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva. ez pedig olyan körülmények között, amikor a teljes ipari termelés növekedési aránya „csak” 8%-os volt.

Fogyasztásban az „erő”?
Visszatérve a hazai sokak által meglepőnek tartott arányú gazdasági növekedésre. Annak „rejtélyét” egyes elemzők a fogyasztásban vélik felfedezni. Talán nem ok nélkül, mert az ipari termelés volumenének a növekedése alig 0,6%-os volt. Az amerikai érdekeltségű CFA Románia pénzügyi szakelemző intézet elnöke, Adrian Codîrlașu szerint „ez egy olyan növekedés, amely az adósságra épülő fogyasztásból jön, a gazdaság pedig túlhevült”. Hozzáfűzte azt is, hogy a fogyasztás váratlanul erőteljes mértékben növekedett, ez még nem is lenne baj, de a helyzetet komplikálja az ipar növekedése. A fogyasztás oldalán pedig azt sem lehet szem elől téveszteni, hogy az első trimeszterben a kereskedelmi mérleghiány 1 milliárd euróval növekedett, elérve a 3,6 milliárd eurót. Ezért is mondja Codîrlașu: „Növekedik a gazdaság ez jó, de a számadatok nekünk azt mutatják, hogy túlhevült”. Szó sincs túlhevülésről, hangoztatja Cristian Socol, a fővárosi Gazdaságtudományi Akadémia tanára, a kormánypárt makrogazdasági programjának ide­o­lógusa. Szerinte úgy, ahogy azt a „nagykönyv” írja, a fenntartható gazdasági növekedés, a munkatermelékenység fokozódásán alapszik, márpedig Romániában az óránkénti munkatermelékenység 2018-ban 46,5%-kal volt nagyobb, mint 2010-ben (2010-es árakban kifejezve), ami a legnagyobb arányt jelentett uniós viszonylatban, az európai átlag 8%-os lévén. Hasonlóképpen történt 2016-hoz viszonyítva is. Továbbá kedvezően alakult az output gap is. (Arról van szó, hogy van a gazdaság potenciális kibocsátása és van a tényleges. Továbbá van valami a kettő között, méghozzá a kibocsátási rés, vagy GDP-rés. Tényleges GDP – potenciális GDP = kibocsátási rés. A gazdaság potenciális kibocsátását a gazdaság hosszú távú növekedési üteme határozza meg, azaz nagyjából a hosszú távú termelékenység.) Ami a fogyasztás hovatovábbi gyarapodását illeti (amely egyébként Codirlasu meglátása szerint a lakosság viszonylag jelentős hányadának az eladósodásával is jár), Socol azt állítja, hogy az Románia esetében csak 3 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot (a fogyasztásnak a GDP-ben elfoglalt részarányáról van szó). Romániában a szóban forgó részarány 79%-ot tesz ki, az uniós átlag pedig 75,5%. Azt nemcsak a romániai részarány haladja meg, hanem a görögországi, a portugáliai, a nagy-britanniai és a lettországi is. Ezek az érvek helytállók, mint ahogy elismerésre méltó Románia gazdasági növekedése is, de mindenképp számolni kell a kereskedelmi mérleghiány gyarapodásával, az infláció elrugaszkodásával (egyébként pénteken a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu bejelentette, hogy felülvizsgálták az idei várható inflációra vonatkozó előrejelzésüket, s azt 4,2%-osra kerekítették fel), mint ahogy a lej elértéktelenedésével is. Már csak azért is, mert a jövőre nézve meglehetnek a maguk következményei a negatív előjelű makrogazdasági tendenciáknak, s azok árát esetleg a GDP növekedése „fizetheti meg”.

Konjunktúra
Kétségtelen, hogy a fogyasztá­son túl másabb tényezők is közre­játszodtak országunk első évnegyedi gazdasági növekedésében. Ilyen összefüggésben többek között utalhatunk arra, hogy az első évnegyedben 12%-kal nőtt az építőipari termelés volumene, azon belül márciusban a nyers adatok szerint a bővülés 23,4% volt 2018 azonos hónapjához képest. Továbbá igen kedvezően alakultak egyes szolgáltatások, mindenekelőtt az IT-szektorban és az ahhoz kapcsolódó szegmensekben, mind a volumen, mind pedig az export fokozódása tekintetében. Továbbá a gazdasági növekedésben „szerephez juthat” a mezőgazdaság is, bár egyelőre számszerűsített előrejelzések nemigen láttak napvilágot, de valószínűsíthető, hogy egyes terményféleségek esetében megismétlődik/megismétlődhet a tavalyi rekord. A konjunktúráról lévén szó, a kitekintés is indokolt, nevezetesen a ráfigyelés az Európai Unión belül, de az azon kívül is megmutatkozó gazdasági folyamatokra és tendenciákra. Gondolunk például a kőolaj világpiaci árának alakulására, a romániai termékek nagy felvevőpiacainak (többek között a németországi) várható helyzetére, Trump amerikai elnök által kilátásba helyezett importresztrikciókra stb.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek