Démoni rágógumi

Csizma a konyhaasztalon 44.

80

Azt hihetnénk, hogy a rágógumi modern találmány az élvezeti cikkek között, pedig a finnek, régészeti leletek szerint, a nyírfakéreg kátrányát már hatezer évvel ezelőtt rágták, az ókori görögök a pisztáciafa gyantáját, az amerikai őslakos maják és aztékok a gumifa nedvét, a kaucsukot. Itthoni tájakon a fenyőszurkot: néprajzi ismeretek szerint a moldvai csángó asszonyok a guzsalyra ragasztva vitték a fonóba, mert ettől gyűlt a nyáluk a fonáshoz. Világszerte a második világháborúnak köszönhetően vált ismertté az amerikai rágógumi azzal, hogy az amerikai katonai ellátmány része volt, amolyan pici, titkos fegyver, amiből a katonák a bevetések alkalmával kaptak. Azt tartották róla, hogy segít az éberség megőrzésében. Emellett segíti a stressz leküzdését, a nyugalom megőrzését. Osztogatták aztán mindenfelé. Az Egyesült Államokban 1869. december 28-án Williem Semple fogorvos kért szabadalmat a rágó, vagyis egy fertőtlenítő fogápoló gyártására. Csupán érdekesség, hogy az első vonalkódot a világon egy csomag rágógumiról olvasták le 1974. június 26-án egy USA-beli pénztárnál. Ha van politikai rágógumi-pályaív, akkor ebben még a szörnyszülött démon szerepe is kijutott neki Kelet-Közép-Európában. A kommunizmusért folyó harcban az 1950-es évektől a rágógumi sátáni ellenségként jelent meg a Coca-Cola (egy gyógyszerész a feltalálója, migrént gyógyított vele), na és a beatzene szövetségeseként. Ekkor már nem is volt új keletű a rágógumi kalandozása a történelemben: Lev Trockij egy 1934-es munkájában azzal ijesztgette Amerikát, hogy ha a szovjetek átveszik a hatalmat az Egyesült Államokban, három éven belül nem lesz rágógumi. Félelmetes jóslat! És ez nem vicc. Elveszíteni valamit, ami amellett, hogy észrevétlenül beépült a mindennapokba, jelképértéke is van! Trockij 1879-ben született Ukrajnában. Zaklatott élete során hol Lenin harcostársa volt, hol ellenfele, vitázott Sztálinnal, Maxim Gorkijjal, és csak az életrajzírói tudják összeszámlálni, hányszor volt börtönben, hányszor szökött meg, hányszor tért haza, és kényszerült újra menekülni, hány helyről utasították ki – jóformán minden európai országból –, küldték vagy önként ment száműzetésbe, ki volt a barátja és ki az ellensége. A Trockij is felvett név, egyik szökése alkalmával a segítő börtönőr erre a névre állította ki a hamis útlevelét, és ez a név vált sajátjává egész életére. 1937-ben Mexikóban kapott menedékjogot, amit Frida Kahlo és férje, Diego Rivera kérésére adtak meg a hatóságok. Frida Kahlo festőnőnek (idén Budapesten láthatták életműtárlatát) Trockijjal nagyon bensőséges volt a viszonya, neki ajánlotta 1937-ben az egyik legszebb és leghíresebb önarcképét, a Függönyök között címűt. Trockij a haláláig – 1940-ben Sztálin parancsára egy ügynök jégcsákánnyal agyonverte az otthonában – Mexikóvárosban élt. Hazájában nem feledkeztek meg róla, távollétében is főszereplő, vagy inkább rémkép, első számú közellenség a Szovjetunió politikai életében, őt kiáltották ki minden ellenzéki csoportosulás vezérének, ugyanígy a legkisebb ellenállás vezetőjének még azokban a távoli falvacskákban is, ahol a nevét is csak a vádiratból ismerték meg az érintettek. Trockij alakját rokonszenves kulcsfiguraként fedezhetjük fel George Orwell regényeiben. Az Állatfarmban ő Hógolyó, akit a hatalom előbb kitüntet, majd száműz; az 1984-ben pedig független, szabad értelmiségi. Örök életű szatírák ezek: az Állatfarm gúnyirat a sztálinizmusról, az 1984 elítél minden teljhatalomra épülő zsarnokságot. Megmutatják a diktatúrák kegyetlen gépezetét, ami mindenkit, még a talpnyalókat is, lassan, de biztosan fogai közé kap és megőröl. Orwell két sarkigazságot hagyott ránk örökül a regényeiben. Az Állatfarmból: minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél. Ki tagadná, hogy ez minden „állatfarmra” érvényes! Az 1984-ből: Nagy Testvér szemmel tart. Él a közbeszédben mindkettő hol komolyan, hol viccesen. A mindenkori hatalmak sem komolyan, sem tréfából nem szeretik az ilyen axiómákat. A rágógumit már nem tiltják tőlünk. Meglehet, megy a világ előre.

Kozma Mária

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.