Demográfia nélkül nincs autonómia

Az önrendelkezésről beszélt Szili Katalin Csíkszeredában

80

Ma már az a ciki, ha valaki ezt a nemzetet nem tekinti egységes közösségnek, amely nem csupán a szimbolikus térben, hanem a gazdaságban és más szakterületeken is képes együttműködni – hangzott el többek közt Szili Katalin A székely szabadság és a közösség önigazgatása című hétvégi, csíkszeredai előadásában. Az eseményt a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat keretében szervezték a csíkszeredai városháza tanácstermében. Érdekesség, hogy éppen a 222. előadása volt a rendezvénysorozatnak.

Szili Katalin vendéglátója, Veres Dávid társaságában. Nemzeti együttműködés Fotó: László F. Csaba

Szili Katalin, határon túli autonómiaügyekben közreműködő magyar miniszterelnöki megbízott a legtöbb előadásra készülő politikus szokásaitól eltérően kezdésként az előadás valamennyi hallgatójával kezet fogott. Ezt követően pedig röviden összefoglalta 25 éves politikai pályafutását. Külön kitért arra is, hogy számára fordulópont volt a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. Úgy fogalmazott: nem kampány időszakát jellemző veszekedés miatt tragikus pont december 5-e, hanem az a felelőtlenség, amely kiszolgáltatta a határon túli magyarságot a többségi társadalomnak. Az ekkor keletkezett kár a 2010-es kedvezményes honosításról szóló törvény tette jóvá. Megemlítette ugyanakkor azt is, hogy korábban Kassán kifütyülték, később az illetők elnézést kértek tőle.

Három kérdés, amelyben konszenzus van
Kifejtette, ma három kérdésben: a külhoni magyarok állampolgárságának és a vele járó szavazati jog megadásával, továbbá az autonómia kérdésével egyetért a nemzet. Hozzáfűzte: érzi az együvé tartozást, amely korábban nem volt jellemző. Szili Katalin ugyanakkor nem volt hajlandó kiejteni Gyurcsány Ferenc és pártjának a nevét: „lelkük rajta, ha nemzetellenesek” – mondta. Szili rögtönzött kézfelemeléses alapú felméréséből ugyanakkor az is kiderült, a teremben ülők közül csupán két ember nem rendelkezett magyar állampolgársággal is.

Az autonómiától a demográfiáig
A székelyföldi autonómia kapcsán emlékeztetett: a magyar alkotmány – az összes többi ország alkotmányával szemben – államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzeti közösségeket, illetve rögzíti, hogy a magyar állam felelősséget visel a magyar nemzeti közösségek iránt. Ugyanakkor elmondta: az autonómia ügyében a teljes erdélyi magyar közösség konszenzusára szükség van. Szili Katalin ugyanakkor szóvá tette az aggasztó demográfiai mutatókat is: valamennyi külhoni magyar közösségre jellemző a számbeli csökkenés.
– Nagyon fontos a demográfiai mutatókon javítani, mert hiába fogadunk el autonómia-státuszt, ha nem lesz kinek – mondta.
Hozzáfűzte: az elvándorlás Délvidéken, a Vajdaságban a legnagyobb, naponta tíz ember költözik el, a délvidéki Székelykevén ezerkétszáz házból háromszázhúsz üres. A miniszterelnöki megbízott ugyanakkor azt sem hagyta szó nélkül, hogy az Európai Parlament nem hajlandó foglalkozni az őshonos kisebbségek ügyével, azaz nem törődik 60 millió – azaz egy spanyolországnyi – uniós állampolgár jogaival.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.