Csúcsra járják az Üveghegyen és még azon is túl

86

Két legendás székely, az őshazát kutató nyelvtudós, Kőrösi Csoma Sándor és a két éve elhunyt Erőss Zsolt hegymászó életútja, sorsközössége ihlette, előttük hajt fejet az Udvarhely Néptáncműhely vadonatúj produkciója, a mesés című Üveghegy ösvénye. Premier csütörtökön este.

udv_tancmuhely2_le_SZ
Csúcsokat hódító székelyekről szól az előadás. Összefonódások Fotó: Lázár Emese

Drámai sodrású, balladásan tömör nagyszínpadi előadással indítja a 2016-os évet és az évadot az Udvarhely Néptáncműhely.
Székelyföld és Kancsendzönga – születés és halál, indulás és megérkezés. A kettő között kanyarog a két világvándor székely, az őshazát kutató tudós, Kőrösi Csoma Sándor és Erőss Zsolt hegymászó csodás életútja. S bár két évszázad választja el őket egymástól, sorsuk, tiszteletre méltó kitartásuk mégis összeköti őket. Ez a sorsközösség ihlette meg a szamosújvári születésű, jelenleg leginkább Magyarországon élő és alkotó Orza Călint. A szakmájában elismert koreográfust nem kell bemutatni az udvarhelyieknek. 2008–2010 között ő volt az akkor még Udvarhely Táncműhelynek nevezett, Miklós Levente által igazgatott kulturális intézmény művészeti vezetője. Nevéhez olyan formabontó, a tradicionális táncelemeket a kortárssal ötvöző előadások kötődnek, mint például a Szőrös pisztráng, Barokk ballada.
– Régi új ismerősöm a társulat. Nagyon örvendek, hogy a közelmúlt mélypontja után sikerül talpra állítani az együttest, és annak is, hogy ez részint helyi, részint külsősökkel valósul meg. Nagyon fontosnak tartom, hogy egy műhely nyitott legyen minden pozitívumra, ami be tud gyűrűzni az ő munkájába. Úgy érzem, hogy a Néptáncműhely főnixmadárként szárnyal újra – fogalmazta meg a viszontlátás örömét Orza, aki egy személyben ötletgazdája, rendezője és koreográfusa is az Üveghegy ösvényén című produkciónak.
A nagyszínpadi, 55 perces előadás műfaja rendhagyó: táncmisztériumként határozta meg az alkotó, aki, mint elárulta, rég forgatja fejében, hogy Kőrösi Csoma Sándor életét táncban elmeséli. Az eredeti ötletet Erőss Zsolt halála után módosította: összeszőtte a két (át)utazó életútját. Azt mondja: a lehetetlent akarta megkísérelni, úgy, ahogy azt a két székely zarándok is tette.
– Sokan kérdezik, hogyan lehet egy nyelvtudós és egy hegymászó életéből egyetlen táncelőadást gyúrni? Kőrösi Csoma életútja eléggé kacskaringós és áldozatos ahhoz, hogy a bejárt területeket néprajzi, illetve táncos, zenés szempontból átgondolva, azoknak a vidékeknek a folklórjából merítve, de legfőképpen az utazást, a zarándoklatot, az elképzelt veszélyhelyzeteket sorba rakva tudjunk egy előadást létrehozni. Aztán 2013-ban az eddig legsikeresebb hegymászó, Erőss Zsolt eltűnt a Kancsendzöngán, a világ harmadik legnagyobb hegyének csúcsán. Azon a hegyen, amelynek lábánál, Dardzsilingben nyugszik Kőrösi Csoma. A két életpálya ezen a végponton találkozik össze – a hegy köti össze a két embert, mint ahogy összeköti őket székelyföldi származásuk is. Két, gyermekkori álmát hatalmas áldozatok árán megvalósító, önbeteljesítő emberről beszélünk – fogalmazott Orza.
A balladás, lírai és szürreális képeket, a táncot, zenét és prózai betéteket ötvöző előadásban két világ, a székely és a tibeti folklór találkozik. S bár sötét és morbid, de a főszereplők életét végigkísérte, visszatérő motívum a halál – ám ennek ellenére a végkifejlet mégsem borús, sokkal inkább feloldozó, a történet mitikus hátterét idéző, lírai befejezés – mondta elöljáróban a rendező. Az előadás mesés címe, az Üveghegy ösvényén is jelzi, a nézők nem egy dokumentarista előadást láthatnak, bár a rendező valós személyeknek állít emléket, a főhősök a hozzájuk fűződő érzelmek, események, gondolatok révén jelennek meg.
Az Üveghegy ösvényén ősbemutató lesz. A premiert február 25-én, csütörtökön este 7 órától láthatja a nagyérdemű – harangozta be az eseményt Orendi István igazgató. Hozzátette: a Néptáncműhely 600 ezer lejes költségvetése kevésnek bizonyult volna az előadás létrejöttéhez, a szükséges pénzalapot a Bethlen Gábor Alapnál és a Nemzeti Kulturális Alapnál megnyert összegből biztosították.
– Ne csak nyílt szemekkel nézze, de éles fülekkel is hallgassa – üzente a nézőknek Orza Călin, akinek munkáját alkotótársa, Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője segítette.
Az előadás zenéjét a csíkszeredai Molnár Szabolcs szerezte, a projekciókat a sepsiszentgyörgyi Ferenc Hunor készítette, a díszletet, jelmezeket pedig Balázs Gyöngyvér és Tamás Tibor tervezte.
A táncmisztériumot az udvarhelyiek márciusban többször is láthatják, de bemutatják több erdélyi nagyvárosban, és Budapesten, a Hagyományok Háza színpadán is.

Lázár Emese

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek