Csökkent idén a Szent Anna-tó látogatottsága

A rossz utak, az időjárás, a medvék és az úszási tilalom is hozzájárult

474

Megváltozott a turizmus jellege a Szent Anna-tónál és a Mohos-tőzeglápnál, amióta idén tavasszal betiltották a tóban való fürdőzést. A terület gondnokságáért felelős szervezet elnöke szerint drasztikus a csökkenés, míg a területtulajdonos Lázárfalvi Közbirtokosság képviselője szerint egyébként sem a fürdőzés miatt látogatnak a környékre, hiszen Csíkban rövid és hűvös a nyár, idén ráadásul esős is volt.

Kevés turista látogatott idén a Szent Anna-tóhoz Fotó: Archív

ASzent Anna-tó és környéke turizmusát a legjobban az odavezető út rossz minősége befolyásolja hátrányosan – állítja egybehangzóan Kerezsi László gondnok és Szakács Márton, a területtulajdonos Lázárfalvi Közbirtokosság elnöke.

Újra élnek kárászok a tóban
Idén csak három olyan alkalom volt, amikor a vízügyi hivatal által kibocsátott különleges engedélyek alapján emberek mártózhattak meg a tóban, ezek különböző sportrendezvények voltak. Kerezsi László megjegyezte, véleménye szerint a tó szennyezettségével kapcsolatban túlzásba estek a zöldszervezetek, amelyek kiharcolták az úszási tilalmat. Mint mondta, olyan „rémhírek” is napvilágot láttak az utóbbi időben, hogy fertőzött, illetve ólmot tartalmaz a víz. Megjegyezte továbbá, hogy a víz színe az évszaknak megfelelően változik, hiszen tavasszal a pollen, míg ősszel a belehulló sárga falevelek színezik azt meg, nyáron pedig habosabbnak tűnik. A gondnoknak meggyőződése, hogy a fürdőzők által használt naptej nem ártott különösebben a tó vizének. Emlékeztetett rá, hogy amikor a rendszerváltás után átvették a tó gondnokságát, az emberek a tóban mosták az autójukat, tele volt konzervdobozokkal, és a környéken folyamatosan vágták az erdőt, a fahulladék pedig a tóban kötött ki. Ehhez képest ma csak gyalog lehet megközelíteni a tavat, és egyre szigorodnak a környezetvédelmi előírások is, büntetik a szemetelést.
Mint mondta, jelenleg a szokásosnál algásabb a víz, azonban érdekességként kiemelte, hogy több mint 70 év után újra élnek kárászok benne, ami véleménye szerint annak köszönhető, hogy a tavon megpihenő vadrécék a lábukon hozták fel az ikrákat.
– Hosszú távon persze ez is gondot okozhat, hiszen a kárászoknak nincs jelenleg természetes ellensége, így nem tudjuk, hogy mit eredményez a megjelenésük. Ezek rendkívül strapabíró halak, még az élettelennek gondolt Szent Anna-tó vizében is megélnek – fejtette ki Kerezsi László.
Megjegyezte, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rendszeresen vizsgálja a tavat. A kutatásokban azt jósolják, hogy a 20 hektáros felületű tó elkerülhetetlen iszaposodása körülbelül 700 év múlva fejeződik be, akkorra alakul át olyan területté, amilyen most a Mohos-tőzegláp.

Van, akit a medve vonz, másokat az út taszít
A gondnok szerint idén jelentősen és érezhetően csökkent a turistaforgalom a tónál, ehhez azonban a medvék fokozott jelenléte, valamint a rossz utak is hozzájárultak, kevésbé az úszási tilalom. Amint tőle megtudtuk, most még gyakrabban igénylik az idegenvezetést a tó és a tőzegláp környékén, így a gondnokság 14 személyt foglalkoztat a nyári időszakban, télen pedig hetet. Az augusztusi meleg idő hatására pedig újra nagyobb volt a forgalom a tónál. A saját autóval érkező látogatók mellett naponta két-három autóbuszos turistacsoport is felkeresi a környéket.
Szakács Márton, a Lázárfalvi Közbirtokosság elnöke sem tudott pontos információval szolgálni arról, hogy mennyivel kevesebb turista fordult meg idén a tónál, azt azonban hangsúlyozta, hogy a csökkenés oka elsősorban a Bükszádot Bálványossal összekötő út rossz minősége. Tegnapi lapszámunkban egyébként arról számoltunk be, hogy az útszakasz felújítása elkezdődött ezen a héten, első lépésben egy négy kilométeres szakaszt javítanak meg.
– Megszoktuk, hogy pünkösdkor, a csíksomlyói búcsú idején sok magyarországi turista keresi fel a tavat is. Ekkor ugye még nem lehet fürödni benne, tehát nem is ezért jönnek. Idén azonban jelentősen csökkent a számuk, főleg azért, mert sok medvékkel kapcsolatos hír látott napvilágot, az emberek meg félnek a vadállattól – mutatott rá Szakács Márton. – Mi a környezetvédők pártján vagyunk, ezért örülünk, hogy betiltották a tóban való fürdést, hiszen az a mi tulajdonunk, és szeretnénk, ha minél tovább megmaradna.
Hozzátette, hogy azért van olyan réteg, főleg a bátrabb külföldiek, akik azért jönnek el a Szent Anna-tóra, hogy természetes környezetében láthassanak medvét. Nehezményezte azonban, hogy még mindig folyik piknikezés tó mellett, és a medvék az étel illatát érezve továbbra is riogatják a turistákat.

Márk Boglárka

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.