Csak jót vagy semmit…

65

A múlt heti, július 9-i kormányülést felvezető expozéjában Dăncilă kormányfő ékesszólóan ecsetelte országunknak az első évnegyed során elért 5%-os gazdasági növekedését, ami több mint háromszorosa az uniós szinten jegyzett 1,5%-os bővülésnek. „Aláhúznám azt a tényt is, hogy ez a gazdasági növekedés továbbra is fenntartható lesz és a hazai termelésű javakon és szolgáltatásokon alapszik… Fontos az a tény is, hogy a gazdasági fellendülés tükröződik a lakosság jövedelmeinek növekedésében is, úgy, ahogy azt vállaltuk a kormányprogram révén” – így a kormányfő.
Mindezt annak kapcsán tartotta fontosnak és időszerűnek hangoztatni (legalábbis feltételezéseink szerint), hogy aznap hozta nyilvánosságra az Országos Statisztikai Intézet (INS) a második becslését Románia első évnegyedi gazdasági növekedésére vonatkozóan, amely révén úgymond megerősítette a június 6-án közölt első becslésének számadatait. Ebben nincs semmi különös és nem is lehet szó egy újabb, még kimagaslóbb „fegyvertényről”, ugyanis a statisztikai intézetek ilyen jellegű számadatai között nemigen van eltérés, s ha van is, az jobbára jelentéktelen. A kormányfő számára viszont jó alkalomnak bizonyult az INS közleményére hivatkozva kérkedni a hazai gazdaság fejlődésének arányszámával.
Egyetlen pillanatig sem vitatjuk, hogy nem volt erre oka, mint ahogy azt sem, hogy kedvező tendenciáról tanúskodik a statisztika. De aznap, s a megelőző napokban bekövetkezett néhány olyan esemény, amely valóban újdonságszámba ment, s amely az ország életében akár igen jelentősnek is minősíthető.
Például aznap hozta nyilvánosságra az igazságügyi minisztérium az Európai Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) két jelentését. Nos, azok teljesen más hangnemet ütnek meg és ugyancsak rosszallják mindazt, ami bekövetkezett az elmúlt időszakok során az igazságügyi rendszer terén. Nem térnénk vissza a két jelentés tartalmának taglalására, hiszen azokról bőven beszámoltunk lapunk július 10-i számában, ám azt mindenképp szóvá tennénk, hogy a kormányfő abban az expozéjában utalhatott volna és esetleg értékelhette volna annak is néhány megállapítását, s nem utolsósorban bíráló jellegű észrevételeit.
Ugyancsak a szőnyeg alá seperte azt is – és erről szintén a kormányülés napján, július 9-én értesülhettünk –, hogy a közpénzügyi minisztérium a külföldi piacokról újabb 2 milliárd euró értékű kölcsönt vett fel, azt követően, hogy márciusban már európai kötvények révén rekordösszegű, 3 milliárd eurót kölcsönzött. Hogy erről miért nem szólt, azt nem tudni. Nem szégyen kölcsönért folyamodni, de az valahogy visszásnak tűnhet olyan körülmények között, amikor azzal kérkednek, hogy uniós viszonylatban Románia gazdasági növekedése a legiramosabb.
Igen ám, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ennek az iramos növekedésnek nem velejárója a kereskedelmi mérleghiány csökkentése (hogy annak esetleges kiegyensúlyozásáról ne is beszéljünk), a GDP-arányos költségvetési hiánycél (s úgy általában a költségvetési hiány „zsugorítása”), az infláció visszaszorítása. Továbbá szólhatott volna a kormányülésen elfogadott ama 2019/487-es kormányhatározatról is, amely révén jóváhagyták a Környezetvédelmi Alap és a Környezetvédelmi Alap Adminisztrációjának a 2019-es évi kiigazított bevételi és kiadási költségvetését. Erre az adott volna okot, hogy annak a költségvetésnek a jóváhagyását követően immár másodszor kerül sor kiigazított verzió jóváhagyására. (Egyébként július 3-án hagyták jóvá a 2019/458-as kormányhatározattal a megelőző kiigazított verziót.) Ennek a kormányhatározatnak a kapcsán ejthetett volna néhány szót, hogy miért nem volt képes a kormány, a közpénzügyi minisztérium kiszámítani azt az összeget, amely révén kifizetésre került volna a megelőző évek során a különböző címeken befizetett „regadó” visszatérítése az érintett személyeknek. A kormányfő jelenlegi „jobb keze”, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter áprilisban még azt ígérte, hogy május végére kézhez kapják kamatostól az érintettek az őket megillető összegeket, majd utólag június végére tolta át ígéretét, a hónap végén pedig azt állította, hogy „napokon belül”. Időközben kiderült, hogy elszámították magukat, s kiürült a Környezetvédelmi Alap „pénzeszsákja”, ezért rákényszerültek „belenyúlni” a kormány rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapba. Nem is egyszer, hanem többször is, legutóbb a július 5-én megjelent 2019/479-es kormányhatározat értelmében abból 97 millió lejt „toltak át” a Környezetvédelmi Alapba. (Amúgy ezen pénzalap-tologatások okán kellett többször is kiigazítani a Környezet Alap bevételi és kiadási költségvetését.)

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek